Átutazó a Vízöntő havában – Átkelés előtt – Átkelés után… A negyedik unokánk a Vízöntő jegyében született január utolsó napjaiban. Hogy milyen személyiség jött közénk? – ezen tűnödtem el a napokban.

Átutazó a Vízöntő havában

Átutazó a Vízöntő havában – Átkelés előtt – Átkelés után… 

Átutazó a Vízöntő havában

Chiharu Shiota: Kulcs a kézben

Néhány éve Szász Ilmától e-mailben kaptam a fenti kulcsos képet. Egy installáció látszik a képen: egy egész termet beszövő piros fonalháló, melyről temérdek kulcs lóg le, egy régi ladik is feltűnik a terem közepén. A Mandala-Mesélő Igazgyöngyhalász korszakom óta tudom, hogy a kulcs Vízöntő-szimbólum.

Átutazó a Vízöntő havában

Átutazó a Vízöntő havában

Január

JANUÁR-FEBRUÁR – VÍZÖNTŐ

Janus: Kétarcú római isten. Neve boltozatos átjárót is jelölt, ő volt a városkapu, a városba való bemenetel és az útrakelés oltalmazója

Szimbólumai: AJTÓ, KAPU. Kettős arcú ábrázolásából következik, hogy mindenféle ellentétpár jelképe is lehet (pl. test és lélek, jobb és bal, konzervatív és progresszív, nő és férfi) (androgün/hermafrodita, kettő).

Attribútumai: a KULCS és a BOT, az UTAZÁS jelképe.

Amikor ezt a fenti képet megláttam, „dézsavü” érzésem volt. A koponyát, amin az idő folyama folyik át, már láttam valahol. Itt előre és hátrafele is folyik az idő.


Jónéhány éve már foglalkoztam Katona Áron: Kulcsok című képével. Szász Ilma meditációs csoportjában próbáltuk megfejteni. Nagyon örültünk kezdetben az arany és kék színeinek. Majd Szász Ilma írta nekem, hogy ő fejetlen kulcsokat is lát. Akkor bizony én is megláttam.

A VÍZÖNTŐ hívókép kapcsán egy koponya jelent meg a Kulcsok képen is, de minden más is a KITÜKRÖZÖTT változatban.

Újabb összefüggés, amire találtam, hogy egy kép csak egy KÉPKIVÁGÁS, az élet egy részlete, aminek képkeretein kívül valahol ott a folytatása minden irányban, de akár még térben és időben is. A kép lehet egy kitükrözött kép részlete is. A valós kép és a tükörkép együtt adhat ki formákat és jelenségeket.

Végül eltávolodva a képtől egy felforgatott temető képe jelent meg, ahogyan ki lehet olvasni a csontok halmazából az élet-halál kérdéseit. Nem csoda hát, ha természeti népek némelyikénél csontokból jósolnak. De a mai bűnügyi krónikákban is hallunk arról, hogy régi büntettek felderítésében mennyi információt tartalmaz a csont.

A „KULCS” a CSONT a megfejtésben. Tudjuk, hogy magyarul van egy csontunk, amit KULCSCSONTnak is hívnak. De ez már lehet, hogy inkább szójáték. Vagy kitudja.

A kulcs, az olló, az ajtó, a zár, halál és újjászületés, a tükör-tükröződés mind-mind Vízöntőhöz kapcsolható fogalmak, ha egy kis „Szent Antal Láncban gondolkodunk”.

A Bolond és az Artistalány írásomban már szó esett a Bolond karakteréről, akivel egy tükörmeditációmban találkoztam először.

A Bolond karakter – Parsifal – neve nekem „PerszePál”.

A Bolond személyiségfejlődésének stációi a Symbolon kártyák segítségével:

Átutazó a Vízöntő havában

  1. A Bolond lehet viszályt szító, gonosz manó, idegesítő, bosszantó, elűző, vásott ördögöcske, furfangos, cselszövő, szövetséges.
  2. Sorsa lehet a száműzetés a szülőföldről, számkivetettség, hirtelen materiális változásokon mehet keresztül, de ő a kívülálló is. Folyton helyet változtat. De van, hogy egy barátság végét kell elszenvednie. Vagy ő árul el barátot.
  3. Lehet ő az álomtáncot járó, kinyúlhat a csillagok felé, ő az, aki folyton megbotlik, freudi elszólásai vannak, meggondolatlan, ugyanakkor szabadgondolkodó, jelentéktelen okok – jelentős következmények megélője, elszenvedője.
  4. Életében egyszer csak bekövetkezik az érzelmi elszakadás, búcsút kell mondjon a gyermekkornak, s akkor bekövetkezhet a szabadság fagyossága, védtelenné válik, hazátlannak érezheti magát.
  5. Szemlélőként visszatükrözheti az egó képét, s részese lehet az árulásnak is a királyi udvarban, az összeomlásnak, a fordulatnak, az egó zuhanásának, a hatalomvesztésnek, hűtlenségnek.
  6. Van, hogy eluralkodik rajta a bosszú szelleme, a paranoia (üldözési mánia), az őrület, az alkalmazkodás képtelensége, fúriáktól üldözve, s erős nyugtalanság lesz rajta úrrá.
  7. S van, hogy bekövetkezik a felszabadulás, kiugrik egy kapcsolatból, s jön a búcsúzás, majd a függetlenség érzése, de megtapasztalhatja kapcsolatteremtő képessége hiányát is.
  8. Ezután jöhet csak a metamorfózis, díszes tollú lélek-madárrá alakulás. De előtte pusztulás, és csak utána a feltámadás (halál és újjászületés), célvesztés, vedlés kíséretében.
  9. S ekkor beköszönt a paradigmaváltás, egy ugrás az ismeretlenbe, felszabadulhat a dogmák alól. A Bolond a tetőn áll, és hirdeti: “tudom, hogy semmit sem tudok”.
  10. Bekövetkezhet túlnyomás. Az elhajított kő ki tudja, hol áll meg. Az íj túlfeszítve, s küszöbön áll a robbanás. Majd zsarnoki elnyomás is következhet. Önmagát zárhatja saját börtönébe.
  11. S Ő, a Bolond lehet ezután önmaga kiszabadítója. Kitör a szabadság, s végül kívülállóként látva a világot, “igazi” hőssé válik. Ő lesz a pusztai farkas.
  12. S bűnön, bánaton, börtönön túl megtalálja az Úr. (Deák Bill Gyula énekli gyönyörűen) Eljön az üdvözülés, az elveszett tudás megtalálásának az ideje. Objektívvá válhat a tudattalan, s a Bolond saját archetípusának mélységeit megélve megtalálhatja az eredendő okot, s Isten jelenlévővé válhat számára.

Átutazó a Vízöntő havában


Mi is átutazók vagyunk, az univerzum részeként száguldunk spirálozva a tér-időn át, valamilyen távoli középpont felé, mely teplomunk közepéről felfelé tekintve mutatja meg magát. S a kép JamesWebb és Hubble űrteleszkópjainak is köszönhetően egyre részletgazdagabb.

Perseidák –  Parsifal – PerszePál

„A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. A hullócsillagokat Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik. Az első megfigyelések a Perseidákról kínai csillagászoknak köszönhetően Kr. u. 36-ból származnak. Japán, kínai, koreai megfigyelések már a 8. és 9. században is előfordultak, később azonban a 12. század körül már csak szórványosan említik őket. Újkori újrafelfedezésük Adolphe Quetelet-nek köszönhető, aki 1835-ben Brüsszelben írta le először, hogy az augusztusban előforduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A Perseidák elnevezés is innen eredeztethető.

A Perseidák szülőégitestje a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle üstökös, ennek a bizonyításául Giovanni Schiaparelli számításai szolgáltak alapul.

Radiánsa a Perseus csillagkép területén van (innen kapta nevét), maximuma általában augusztus 12-re vagy augusztus 13-ra esik, függően a naptárszámítástól. A köztudatban emiatt augusztust a hullócsillagok hónapjának is nevezik. A raj sok apró porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el. Megfigyelésükre legalkalmasabb az éjféltől hajnalig terjedő időszak, ilyenkor láthatók legnagyobb számban.

Amikor a Perseus csillagkép alacsonyan van a látóhatáron, a meteorok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, vékony csík. Ezek megfigyelésére a 21-23 óra közötti időszak alkalmas.

A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. Mai becslések alapján 100-400 milliárd csillag található benne, átmérője 30 kiloparszek (97 800 fényév, azaz 9,5·1017 kilométer), legnagyobb vastagsága 5 kpc (16 300 fényév). A Földről két spirálkarját, az Orion- és Nyilas-kart látjuk. Vizsgálatát megnehezíti, hogy belülről látjuk.

Tudományos becslés szerint a Tejútrendszerben legalább 100 milliárd bolygó található. Továbbá számítások szerint a Tejútrendszerben van 10 milliárd fehér törpe, egy milliárd neutroncsillag, és 100 millió fekete lyuk is.

A Tejútrendszernek a Földről látható része a Tejút. Ez lényegében egy halvány, felhőszerű sáv, amely az egész éjszakai égbolton áthúzódik, és onnan figyelhető jól meg, ahol tiszta a levegő, kicsi a páratartalom és a fényszennyezés. Azért tűnik számunkra sávnak, mert galaxisunk korong alakú, és mi az egyik kar belsejében vagyunk, ezért a korongra merőlegesen kevés csillagot látunk, a korong síkjának irányában sokat.

A csillagok és gázfelhők a galaxisközépponttól vett távolságtól lényegében függetlenül 220 km/s sebességgel keringenek. A távolságfüggetlen rotációs sebesség ellentmond a Kepler-törvényeknek, és azt jelzi, hogy a Tejútrendszer tömegének nagy része nem ad le, és nem is nyel el elektromágneses sugárzást. Ezt a tömeget „sötét anyagnak” nevezik.

A galaktikus rotációs periódus körülbelül 240 millió év a Nap pozíciójánál. Maga a Tejútrendszer körülbelül 600 km/s sebességgel mozog az extragalaktikus inerciarendszerhez képest. A Tejútrendszerben a legöregebb csillagok közel olyan öregek mint maga az Univerzum, feltehetően nem sokkal a kozmológiai sötétkor után keletkeztek az ősrobbanás után.

A Leonidák meteorraj, melynek radiánsa az Oroszlán csillagképben van, szülőégitestje az 55P/Tempel-Tuttle üstökös, maximuma november 17-ére esik. Nevezetes 33 évente ismétlődő kitörése (a legutóbbi 1999-ben volt), melynek oka, hogy a Tempel-Tuttle üstökös ekkor jár a Nap közelében, és amelynek bekövetkezésekor a ZHR elérheti az 1000 meteor/órát is.” (forrás:wikipédia)

Parsifal – PerszePál

Parsifal [parszifál] – franciás alakban Perceval [perszeval], Wolfram von Eschenbach azonos című lovageposzának központi alakja. Anyja, Herzeloyde királyné a világtól távol, egy erdőben nevelte fel, nehogy háborúban essék el, mint apja, Gamuret lovag. ~ Felnővén mégis lovagi kalandokra indult, ám tapasztalatlansága miatt sokat botladozott, míg Artus udvarába ért. Ott sikeres párbajt vívott, és megtanulta a lovagi élet szabályait.

Újra felkerekedett, megszabadította ellenségétől Kondwiramur királynőt, elnyerve szerelmét és kezét. Újabb kalandos útján eljutott Monsalvat várába, tanúja lett a szent Grál titokzatos szertartásának és Amfortas király szenvedésének, de a lovagi erkölcs szabályait félreértve nem tette fel a részvétteljes kérdést, amellyel a királyt megválthatta volna szenvedéseitől. Artus lovagi köre befogadta, de a Grál küldötte, Kundry rádöbbentette, mit mulasztott el balgaságában; tőle tudta meg azt is, hogy anyja belehalt bánatába az ő távozása miatt.

Kétségbeesetten bolyongott a világban, megrendült Istenben való hite. Éveken át reménytelenül kereste az utat Monsalvat várához. Számtalan hősi kalandban volt része, lovagokkal vívott, szörnyekkel csatázott. Aztán Amfortas bátyjától, az agg Trevrizent remetétől megtudta a Grál történetét, és hogy milyen magasztos hivatást látnak el lovagjai. Végül Kundry hírül adta neki, hogy Isten őt választotta a Grál királyának, s elvezette őt a szent várba.

Most már ~ megszabadította szenvedéseitől Amfortast, és elfoglalta a trónt. Magához vette feleségét, Kondwiramurt is; fiai közül idővel Lohengrin követte őt a Grál királyi székében. Története a breton (tkp. brit) mondakörhöz tartozik, és életútja érintkezik Artus király köreivel, de sem alkata, sem törekvései nem illenek az udvari lovagszellem konvenciói közé.

Mélyebbről indul, a szűzies balgaság állapotából, és magasabbra tör, az élet méltó célját, az egyéni üdvözülést keresi, és ettől semmi sem tántoríthatja el. Jellemének nagy ívű fejlődése a későbbi „nevelési regényt” elővételezi. Történetét először a francia Chrétien de Troyes dolgozta fel; az újkorban Wagner operája tette igazán ismertté.” (forrás:wikipédia)

Átutazó a Vízöntő havában
Földünk is átutazó

Földünk pedig éves ismétlésként belefordul minden év agusztusában/novemberében abba a csillagközi térbe, melyben a 109P/Swift-Tuttle illetve a 55P/Tempel-Tuttle üstökös ott felejtette a csóvája egy részét. Láványos hullócsillagok kísérik az útja ezen szakaszát.

 

Az apostolok közül pedig Máté a Vízöntő-karakter…

Antalffy Yvette

 

Hasonló cikkeink