Nyáry Krisztián : Így ettek ők – KÖNYVESPOLC

Nyáry Krisztián : Így ettek ők – A Könyvespolcra ajánljuk – Aki szereti a gasztronómiát vagy érdeklődik valamelyik ága iránt, s kedveli a szórakoztató irodalmi alkotásokat, az vegye kezébe ezt a könyvet. A gasztronómia nem egyenlő az evéssel. Sokkal inkább az ételek, italok szakértő ismerete, élvezésüknek kifinomult képessége, a kulináris ízlés művészete.

Az olvasás segít minket belehelyezkedni más emberek életébe, jelen esetben bekukkantatni híres emberek konyhájába, képletesen a függöny mögül meglesni terített asztalukat, evési szokásaikat, bekukucskálni kamrájuk polcára. Az irodalomnak épp olyan gyakori témája az evés-ivás, sütés-főzés, mint a szerelem. Egy-egy asztali örömökkel kapcsolatos idézettel bemutatom a kötet leghíresebb szereplőit:

„Mert már az maga vallás, ahogy a magyar ember a szép fehér abrosszal leterített asztalhoz ül, és áhítattal megeszi azt a jó sárga tyúklevest.” (Móricz Zsigmond)

„Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki.” (Petőfi Sándor)

„Minden tál étel egy szerelmi vallomás, vagy ellenkezője: egy csöndes válóper.” (Jókai Mór)

„Ha az asszonyokról firkáltam, míg azokat szerettem jobban, mért ne írhassak most a konyha produktumairól, mikor ezekre gondolok szívesebben?” (Mikszáth Kálmán)

„Az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nő és a szerelem jelentőségét.” (Krúdy Gyula)

Aki egy kicsit is ismeri Mikszáth, Móricz, Krúdy prózáját, az tudja, hogy főhőseik jellemzésekor gyakran fordulnak az asztali örömök felé, de mesélnek ennek kapcsán a boldogtalanságról is. Említhetem itt szegény József Attilát, aki szeretett volna egyszer libasültet enni… Ezek az írások nem alapanyagokról és főzéstechnikákról, hanem az ember sorsáról szólnak.

A könyv olyan fontos magyar írókat mutat be, akik az evés, az étkezési szokások vagy a főzés megjelenítésével mondtak el valami érdekeset a világról, Magyarországról vagy az emberi viszonyokról, népi kultúráról… Ugyanők nemcsak írni szerettek ezekről, hanem a magánéletben is szerettek enni. Amikor anyagilag rosszul álltak, akkor csak jó ételekről álmodozni. Hitték volna, hogy Petőfi például szívesen reggelizett gulyáslevest, Ady pedig a New York Kávéházban az elegáns nyugatosok asztalához lencsefőzeléket rendelt pörköltszafttal, fittyet hányva az étlap különleges ajánlataira?

Bródy Sándor margitszigeti lakásának falán egy gyúródeszka lógott, a szekrényében fűszereket tárolt. Tudták, hogy a ma Gundel-palacsinta néven ismert desszertet Márai Sándorról nevezték el? Kaland című darabjának 1940-es bemutatója után a Gundel étteremben rendeztek bankettet, amire Márai felesége, Lola is készült. Az asszony egy régi családi receptjét készítette el az alkalomra: dióval, mazsolával és cukrozott narancshéjjal töltött palacsintát. Az étterem tulajdonosának, Gundel Károlynak, annyira elnyerte tetszését a desszert, hogy fel is vette az étlapjára Márai-palacsinta néven. Később, amikor az író feleségével emigrált, az éttermet pedig államosították, a neve nem szerepelhetett az étlapon, így a desszertet átkeresztelték Gundel palacsinta névre.

„Körülbelül három esztendeje nem eszem sem húst, sem zsírt, tisztán növényekkel, tejtermékekkel táplálkozom. Azóta szinte naponta részem van embertársaim viharos érdeklődésében. Rázzák a fejüket. Azt mondják, hogy a táplálékok mineműsége nem is olyan fontos. De ezt annyiszor ismételgetik s annyi kérdéssel ostromolnak, hogy állításukból az ellenkező tanulságot kell levonnom” …Vajon ki írta e vallomást? Szabad közreadni a megfejtést? Kosztolányi Dezső. Ő volt ekkor felesége hatására vegetáriánus. „Nálunk csak a kutya eszik húst” – mondta egy vendégüknek félig tréfásan.

Vajon milyen fogásokról fantáziált Örkény István a szovjet hadifogságban? Miért tudta akkora türelemmel kevergetni a krumplipürét? Volt-e szerepe a felesége által írt szakácskönyvben? A gasztronómia- és irodalomtörténet itt karonfogva jár, s a gyakorlatban kipróbálhatóak a lelkesedő olvasó által Esterházy Péter vagy éppen Móricz Zsigmond kedvelt fogásai. Hogyan bukkan fel a gasztronómia a híres egypercesekben?

Nyáry Krisztián: Így ettek ők – Magyar írók és ételeik című könyvéből kiderülnek a válaszok.

Nyáry Krisztián három évszázadot felölelő gasztro- és irodalomtörténeti munkát tár elénk illusztris névsorral. (Bethlen Miklós, Petőfi és Vörösmarty, Jókai és Vajda János, Mikszáth és Móricz, Ady, Krúdy, Molnár Ferenc és Bródy Sándor, Szabó Magda, Esterházy Péter, Petri György.) Így nyomon követhetjük a főzési kultúra, a gasztro-nyelv változásait, s a konyhatechnika fejlődését is.

Így ettek ők.
30 író, 30 történet és kétszer annyi jó recept – Nyáry Krisztián megszokott élvezetes, tiszta stílusában.

Íme, „kóstoló” a kötetben szereplő receptekből:

Mandulás teasütemény /Szabó Magda nagynénjének kéziratos receptgyűjteményéből:

Annyi vaj és annyi liszt és feleannyi cukorpor és darált mandula (pl.: 20 dkg vaj, 20 dkg liszt, 10 dkg mandula, 10 dkg porcukor). Ezt összegyúrjuk, kidolgozzuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, megsütjük, sütés után egy-egy csepp csokoládé eist cseppentünk rá, s egy fél mandulát (hámozottat) ráragasztunk. Kész.
*Szöveghűen olvashatják.

A szerzőről:

Nyáry Krisztián (Budapest, 1972.) magyar kommunikációs szakember, könyvkiadó, író, irodalomtörténész. A nyilvánosság akkor kezdte megismerni a nevét, amikor 2012-ben a Facebookon elkezdett a magyar szerzők szerelmi életéről írni. A posztok alapján jelent meg a Corvinánál az Így szerettek ők című kötet, ami 2012 egyik nagy hazai könyvsikere lett.

Olyan elismeréseket hozott Nyárynak, mint a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Fitz József-könyvdíja és a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál irodalomtanárokból álló zsűrijének Budai-díja. Az Így szerettek ők 1–2–3., az Igazi hősök – 33 magyar, a Merész magyarok – 30 emberi történet és a Festői szerelmek című könyvek szerzője. Munkájának elismeréseként 2022-ben Budapest XIII. kerületének díszpolgára címet kapott.

Könyvbemutató – Nyáry Krisztián: Így ettek ők

 

Corvina, Budapest, 2023

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

Kapcsolódó cikkünk