Párbeszédes könyvajánló 2.1 – Forgács Sára életei

Írta: Antalffy Yvette | 2023. okt 26. | Irodalom | 0 |

Párbeszédes könyvajánló 2.1 – Forgács Sára hangoskönyvtárunkban elérhető 85 felolvasásának zöme memoár, riport, napló.

Párbeszédes könyvajánló 2.1

Mennyi élet, mennyi elfogult vagy mindenáron tárgyilagosságra törekvő, csapongó vagy jól strukturált, lírai, kajánul önkritikus, pletykás vagy éppenséggel józan, pontos emlékirat! Az alábbiakban Forgács Sára felolvasónk mutatja be nekünk memoár-kollekciója egy-egy izgalmas darabját.

Mikszáthné Mauks Ilona: Két különös házasság (1922)

Azt már az iskolában megtanultuk, hogy Mikszáth kétszer vette el ugyanazt az asszonyt. No, nem azért, mintha a két esküvő közt szoknyák után futkosott volna, egyszerűen nem akarta imádott feleségét magával rántani a kezdő író filléres nyomorába. Igazi álomházasság volt az övék, szeretetteljes, kedélyes és szolidáris.

Tudom, tudom, ma nem igazán trendi az a kép, ahogy a konyhában sürgő-forgó Ilonka néni és az elképesztően dagi, orrán-száján pipafüstöt eregető Kálmán bácsi szellemesen, tisztelettudóan évődnek egymással. Mégis jólesett eljátszani a ténsasszonyt ebben a kéthangú könyvben, ahol a legnagyobb palócot felolvasótársam, Vass István (korábban vele is készült hasonló párbeszédes interjú) alakítja.

Beata Bishop: Ideje a gyógyításnak (1990)

A szerző itthon először harminc évvel ezelőtt tűnt föl Vitray Tamás „Ötszemközt” című műsorában. Beata egy magyar hölgy, élete nagy részét Londonban élte le a BBC és nagy példányszámú női lapok újságírójaként. A hetvenes években rákbeteg lett, melyet a szigorú diétán alapuló Gerson-terápiával küzdött le. Az „Ideje a gyógyításnak” memoár segítő könyv is egyben, s ha olvasója végül nem is lát hozzá az írónő által javasolt radikális életmód-változtatásnak, azért rengeteg erőt meríthet a sorokból.

Oláh Mara: O. Mara festőművész (1997)

Oláh Mara, művésznevén Omara naiv cigány festő volt, aki 43 éves kora előtt egyszer sem vett ecsetet a kezébe. Ráadásul egy agyműtét következtében egyik szemét jóval karrierje kezdete előtt elveszítette. Extravagáns, végtelenül önazonos figura volt, aki slafrokban és strandpapucsban jelent meg a torontói kiállítása megnyitóján, aki képei üzenetét gyakran hatalmas betűkkel rápingálta magukra a festményekre.

Aki olyan keresetlen, na mondjuk ki, vulgáris stílusban értekezett miniszterekkel és múzeumigazgatókkal, hogy mindegyik leizzadt tőle. Azért e rövid beszámoló megfogalmazásakor visszafogta magát, de a döbbenetes élettörténet, a személyiség azért jócskán átjön a szövegből.

Sárközy Mátyás: Levelek Zugligetből (2003)

Véleményem szerint Sárközy Márta a 20. század egyik legnagyobb formátumú magyar nőalakja, én legalábbis hatalmas rajongója vagyok. Frenetikus humoráról, intelligenciájáról, íráskészségéről már a páros memoár első lapjain megbizonyosodhatunk. Az viszont csak fokozatosan derül ki, milyen spontán humánummal segítette a Kádár-korszak első éveiben bajba jutott művésztársait, ismerős vagy ismeretlen rászorulókat.

Fiának a londoni emigrációba küldött leveleiben azonban saját erényeiről nemigen esik szó, de a hangulatos zugligeti életképekből, borsos irodalmi pletykákból és az írónő házában megfordult megannyi művész érzékeny portréjából hiteles korrajz bontakozik ki.

Dés Mihály: 77 pesti recept – Gasztronómiai anyaregény (2014)

Hú, mennyire snájdig pasas volt ez a Dés Misi, ahogy Bacsó Banánhéjkeringőjében trappolt ide-oda a mozivásznon! ’85-ben Barcelónába költözött, kint lett ismert irodalmár és lapszerkesztő, aztán 2013 táján szerencsére rájött, hogy ő tulajdonképpen magyar író.

Nem tudjuk, pár évvel később bekövetkezett halála milyen remekműveket fojtott belé, ez a kötet mindenesetre nagyon szívmelengető és őrült vicces visszaemlékezés a hat Dés-gyerek fiatalkoráról és a család háza táján megfordult érdekes figurákról, akiket nem utolsósorban Süti mama főztje csalogatott oda. Érdemes átfutni a kötet végén található recepteket is, a leghagyományosabb ételeket is újraértelmezte, „sütimamásította” ez a legendás konyhatündér!