Szlovákiai utazások – Amikor külföldi utazást tervezünk, főleg a nyári időszakra, akkor gyakran keresünk népszerű helyeket: leginkább tengerpartot, nagyvárosokat, esetleg hegyvidéket. Kevésbé jut eszünkbe, hogy nem túl távol, északi szomszédunkhoz, Szlovákiába is ellátogathatnánk. Pedig van bőven felfedeznivaló ebben a kis országban, nem is beszélve a magyar emlékekről.

szlovakiai

Fotó forrása: Mandiner.Makronóm

Összeállításomban a félnapos látogatástól egészen a többnapos, akár egyhetes tartózkodásig szeretnék segítséget nyújtani jó útitervek elkészítéséhez.

Gyerekkorom óta sokat jártam Szlovákiába, hiszen a családom felvidéki, és nyaranta mindig meglátogattuk a rokonainkat összekötve újabb úticélok felkeresésével. Később, mint idegenvezető többször megfordultam a Felvidéken. Mind a mai napig találok olyan helyeket, ahol még nem jártam, de szívesen megyek vissza egy-egy számomra kedves városba, hegyvidéki üdülőhelyre is.

Jó volt figyelemmel kísérni azt a fejlődést, amit az utóbbi időkben tapasztaltam. Sok műemléket újítottak fel Szlovákiában is, köztük magyar vonatkozású épületeket. Akik keresik az UNESCO Világörökség helyszíneket vagy a várólistás kulturális, természeti műemlékeket, azok is találnak kedvükre valót.

Akkor kezdjük a rövid szlovákiai kirándulásokkal!

Az ilyen jellegű programoknál előnyben vannak azok, akik Észak-Magyarországon laknak, vagy éppen ott töltik a szabadságukat.

Borsi – Rákóczi vár (A szerző fotója)

A Rákócziak nyomában a Zemplénben:

A szerencsi, sárospataki, tokaj-hegyaljai kirándulásunk kihagyhatatlan vára Szlovákiában található, a sátoraljaújhelyi határtól 5 km-re, Borsiban. A néhány éve még romos állapotban lévő várkastély, II. Rákóczi Ferenc szülőhelye most gyönyörűen felújítva, a mai kor igényeihez igazodó érdekes kiállítással mutatja be a kor mindennapi életét, az utazást, az asszonyok helyzetét.

Mindez a magyar állam hathatós támogatásával valósult meg. Nem kell azon gondolkodni, hogyan fogjuk megérteni a szlovák feliratokat, hiszen magyar nemzetiségű személyzet, magyar nyelvű feliratok és filmvetítés, magyar étterem várja a látogatókat.

Borsi – Rákóczi vár (A szerző fotója)

Pazar panoráma a Duna másik oldaláról:

Szeretnék az esztergomi bazilika és a vár látképét egy igazán különleges szögből megtekinteni? Nem kell mást tenni, csak át kell sétálni Esztergomból Párkányba a Duna felett a Mária-Valéria-hídon. A hányatott sorsú hidat kétszer is felrobbantották: először a csehszlovák légionáriusok 1919. július 22-én a párkányi oldalon lévő nyílást, amit később ideiglenes gyaloghíddal pótoltak.

Másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok robbantása végleg használhatatlanná tette a hidat. Az újjáépítésre 2001-ig kellett várni. Azóta lehet járművel és gyalog átkelni a szlovák oldalra, gyönyörködni a Várhegy történelmi értékeiben. És nem utolsó sorban Párkány főterén várnak a jobbnál jobb fagyizók és sörözők.

szlovakiai

Az esztergomi Várhegy Párkányból (Fotó: National Geographic)

Komáromi erődrendszer:

Ha Komárom, akkor a vár, az erődök, Klapka György, Jókai Mór és a népdal, Komáromi kisleány…jutnak az eszünkbe.

Jókai Mór szobra Révkomáromban (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Ha egy komáromi kirándulás az úticélunk, akkor kihagyhatatlan a történelmi városmag, a trianoni szerződés után Csehszlovákiához került Révkomárom meglátogatása. Már csak azért is, mert a térség legkiemelkedőbb látványossága a komáromi erődrendszer, mely az egykori Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb és legerősebb védelmi vonala volt.

A mai Magyarország és Szlovákia területén, a Duna két partján húzódik, részei Észak-Komáromban a Központi erőd, a Nádor-vonal, a Vág-vonal, Dél-Komáromban pedig a Monostori erőd, az Igmándi-erőd és a Csillag-erőd.

A 200 000 katona befogadására alkalmas komáromi erődrendszer az UNESCO Kulturális Világörökségi Lista várományosa. Az erődrendszerben a magyar és a szlovák oldalon is a 2. világháború után a szovjetek rendezkedtek be, fegyver- és lőszerraktárnak használták őket, a kivonulásuk után nagy rombolást hagytak maguk mögött.

A magyar oldalon a Monostori erőd és a frissen felújított Csillag erőd látogatható. A szlovákiai oldalon még nem kezdték meg a teljes felújítást, de az erődök részlegesen látogathatók. Érdemes a történelmi belvárosban egy sétát tenni, megtekinteni a Szent András templomot, a felújított Ferdinánd kaput, a város szülöttjének, Jókai Mórnak szobrát és az Európa-udvart. Ez utóbbi 45 különböző európai ország építészeti stílusát magán viselő építményekkel várja a turistákat, természetesen cukrászdákkal és sörözőkkel is.

A révkomáromi Európa–udvar (Fotó: wikimapia.org)

Barlangrendszer a határon:

Magyarország egyetlen kizárólag természeti világöröksége az Aggteleki Nemzeti Park területén található cseppkőbarlangok. Ám nem csak ez a terület került fel az UNESCO Világörökség listára, hanem a Szlovák-karszt barlangjaival együtt nyerték el ezt a megtisztelő címet 1995-ben. A dolog érdekessége, hogy a barlang, mint természeti érték a fent nevezett dátumig csak két esetben nyerte el a Világörökség címet: ezek a Mammoth-barlang (a világ leghosszabb barlangja, 667 km, USA), és a világ legnagyobb vízhozamú földalatti folyómedrét alkotó Skocjani-barlang (Szlovénia).

Unesco Világörökség (Fotó: Aggteleki Nemzeti Park)

A Gömör-Tornai-karszton található, határon átnyúló barlangrendszer azért kapta meg a Világörökség címet, mert a barlangok viszonylagos érintetlensége, a képződmények sokszínűsége, amelyek kis helyre koncentrálódnak, kiemelkedő jelentőségűvé teszik a területet. Érdemes tehát az aggteleki és jósvafői barlanglátogatás után a szlovák oldalon található Domica-cseppkőbarlangot is megtekinteni.

Akik még mélyebben érdeklődnek a geológia iránt, azoknak ajánlom a Szilicei-jégbarlang, valamint a rendkívül érdekes, ágas-bogas aragonitkristályairól híres Ochtinai (Martonházi)-aragonitbarlangot is felkeresni.

Aragonitképződmény (Fotó: www.mozgasvilag.hu)

Mielőtt elindulnának egy rövid szlovákiai kirándulásra, érdemes tájékozódni a barlangok nyitvatartásáról. A cikkben szereplő többi helyszínről is számos magyar nyelvű forrás áll rendelkezésre az interneten.

 

Korompai Mónika

 

Kapcsolódó cikkünk a szerzőtől