Hogyan lett a szegény származású kisgyermekből befolyásos veszprémi püspök? Kikből állt és hogyan dolgozott a 18. században egy festőbrigád? Hogyan nézhetett ki a sümegi püspöki palota termének gazdagon díszített fala? Hogy kerül egy macskát tartó bolond képe a püspöki palota vakablakába? Milyen volt egy 18. századi kaleidoszkóp? Erre és még sok másra választ kaphatunk, ha ellátogatunk a 2021 novemberében átadott sümegi Püspöki Palotába.

2018 és 2021 között ment végbe az a nagyarányú fejlesztés, mely során a hosszú ideje felújításra várakozó épület újjászületett, és immár a szélesebb közönség számára is elérhető, bejárható.

A sümegi palota impozáns kapuján belépve, melyet két oldalról 2 atlaszfigura tart a vállán, egy belső udvarból jutunk a püspök egykori lakrészébe.

Padányi Bíró Márton, az épület szempontjából legjelentősebb hatású veszprémi püspök személye áll a kiállítás középpontjában. Életútját röviden, rajzokkal, hangokkal, zenével illusztrálva ismerhetjük meg. Műveltségét, egyházpolitikai beállítottságát szintén alapos, de rövid bevezetők és ismertetők teszik kézzelfoghatóvá.

Itt is, mint a mai kiállítások zömében, szinte követelmény az interaktivitás, és valóban, messze vagyunk már a korábbi statikus, egy betűtípussal és mérettel nyomtatott feliratok és magyarázó táblák világától. Ez jó iránynak tűnik, hiszen így mindenképpen jobban követhetőek és figyelemfelkeltőbbek a táblák és az ismertető szövegek.

A berendezett festőműhely, vagy a búcsújárás izgalmában égő városka képének megidézése például jobban visszaadja a 18. századi mindennapok hangulatát, mintha hosszas leírásokból kellene tájékozódnunk. Az érdeklődést felkeltő megoldások azonban nem mennek a tartalom rovására, a kiállítás rendkívül informatív és sokat mondó, kultúrtörténeti érdekességeket felvonultató.

A palota építését és későbbi sorsát nem önmagában kezeli, hanem kultúrtörténeti háttérbe beágyazva. A barokk és a rokokó művészet elemeit bemutatva, egyesekre külön felhívja a figyelmet, közelebb hozva az épület, a gyönyörű rekonstruált kályha és a falon megmaradt töredékek jellemzőit.

Életre kel tehát a palota, annak egykori lakóival és az átmenetileg ott időző mesteremberekkel. Maulbertsch és festőcsapata bemutatásának például egészen hosszú részt szentel a kiállítás. Megismerhetjük egy korabeli befutott művész, egy kezdő festő, és egy kezdetben gyakornoki feladatokat ellátó, később azonban saját karriert is befutó művész életútját.

A tárlat a palotától néhány száz méterre álló sümegi plébániatemplom monumentális freskójának elkészültét is megidézi: a freskón megfigyelhető technikák és a kor valóságos szereplőinek alakjai képes magyarázatok segítségével kerülnek közelebb hozzánk.

Az egyik szobába érve különböző hangokat adó képek okoznak egy kis meglepetést a gyanútlan látogatónak, míg a másik teremben Mária Terézia és II. Frigyes porosz király finom társalgásba bujtatott, Padányi püspök harcos egyházpolitikáját védő, illetve azt kritizáló vitáját jelenítik meg a tükörben felbukkanó színészek közreműködésével.

sumegi

A földszintről nyílik a palotához tartozó kápolna, az alagsorban pedig az egykori konyha maradványaival és a sala terrenával zárul a kiállítás. Az élményeket betetőzheti a kávézóban tett látogatás. Ott jártunkkor a választék nem volt bőséges, de október végén talán nem is várhattunk olyan gazdag kínálatot, mint a főszezonban. A sütemény finom volt, a kávé is, és még a kávézó helyiségben sem maradtunk látnivaló nélkül.

Sümegen megéri egy kis sétát tenni, és megcsodálni a közvetlenül a Palota mellett álló ferences templom barokk belsejét. Szintén nincs messze a plébániatemplom, mely a kiállítás tematikájában is fontos szerepet kap, hiszen egyik freskóját a Palotában is tevékenykedő Maulbertsch és társai készítették el. A rövid nyitvatartás miatt érdemes előre tájékozódni, vagy akár itt kezdeni a látogatást.

A kirándulást a sümegi várlátogatás koronázná meg. Ha azonban a két program soknak tűnik egy napra, érdemes két részre osztani a látnivalókat, és egy másik alkalommal visszatérni. A környéken sok más néznivaló akad, akár ezekkel is összeköthető egy sümegi kirándulás.

 

Szöveg és fotók: Montázsmagazin

 

Kapcsolódó cikkünk

Ahol a csend lakik: Majk, kamalduli remeteség