Üzbegisztánt, ezt a közép-ázsiai országot most kezdi felfedezni a világ. Egyre több repülőjárat indul Európából és a tengerentúlról, hogy turisták százait repítse a mesés Kelet világába. Egyes látnivalókban gazdag, frekventált helyen szinte moccanni sem lehet a sok turistától. Fel is készült erre a nagy rohamra az üzbég turizmus, angolul jól beszélő idegenvezetők kísérik a felfedezésre vágyó csoportjaikat.

A Selyemút mentén Üzbegisztánban 1. rész

Egy kis földrajz és történelem

Ázsiában vagyunk, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Afganisztán és Türkmenisztánnal körülvett területen, az Amu-Darja és Szir-Darja közötti Kizil-Kum-sivatagban, amely az ország nyugati részén kb. három magyarországnyi területet foglal el. Itt található a lassan teljesen kiszáradt Aral-tó, melyen Kazahsztán és Üzbegisztán osztoznak. Hegyvidék keleten az ország 15%-át teszi ki: a Nyugati-Tien-san 3500-4000 m feletti csúcsait még nyáron is hó borítja, dél-keleten pedig az Alai-hegység csúcsai törnek a magasba.

A Selyemút mentén Üzbegisztánban 1. rész

Tien-san hegység

Ezért a területért mindig nagy birodalmak harcoltak, és hosszabb-rövidebb ideig birtokolták. Az első igazi nagy birodalom a Türk Kaganátus volt a 6-7. században közvetlenül a Perzsa Birodalom szomszédságában, az Amu-Darja folyótól északra. Amikor az arab terjeszkedés a 7. században elfoglalta a Perzsa Birodalmat, a következő meghódított területük fokozatosan a Türk Birodalom lett. Az 1200-as években Dzsingisz kán vezetésével a mongolok nyomultak nyugat felé, és foglalták el az útjukba került emirátusokat.

A Mongol Birodalom bukása után, 1370-ben Timur Lenk, a Timurida dinasztia megalapítója fogott össze a törzsi arisztokráciával, és fokozatosan meghódította a mai Üzbegisztán területét. Eljutott nyugat felé egészen Konstantinápolyig, és azt a tervét, hogy Kínát is meghódítsa, a halála akadályozta meg. Birodalma egy részén perzsa és török-mongol minták alapján szervezte meg az adminisztrációt, amelynek nyelve a perzsa és a csagatajida török volt. Timur államának legtöbb tartományát hercegek kormányozták, akik az uralkodó fiai vagy unokái voltak. Timur szoros ellenőrzés alatt tartotta a kormányzóit, és a hadjáratait maga vezette. Timur támogatta a szunnita iszlám terjedését, emellett a történetírást és az építészetet is. Szamarkandban a legjobb építészeket gyűjtötte egybe, Iránból hozatta a díszítőművészeket.

A Selyemút mentén Üzbegisztánban 1. rész

Timur Lenk szobra

Miért volt nagy jelentőségű Timur Lenk uralkodó? Annak ellenére, hogy mongol törzsi ágból származott, a mai üzbégek őt tekintik legnagyobb uralkodójuknak, szobra minden város főterén megtalálható.
És hogyan alakult ki Üzbegisztán, mint önálló állam? A 19. század második felében kezdetét vette a „Nagy Játszmaként” emlegetett orosz–angol gyarmati vetélkedés, amelynek eredményeként az 1850-es években, néhány év leforgása alatt az orosz katonai alakulatok elfoglalták az oázis öv három kánságát Khívát, Buharát és Kokandot. Az orosz hódítás végül Afganisztán határfolyójánál állt meg, elkerülve ezzel az angolokkal való nyílt összeütközést.

Az 1917-es forradalom után az 1920-as évek első felében szovjet tagköztársaságokként, mesterséges határok meghúzásával szerveződtek az üzbégek, tádzsikok, türkmének és kirgizek államai, és ekkor alakult meg az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság. A Szovjetunió felbomlása után hivatalos nevén Üzbég Köztársaság 1991. augusztus 31-én kiáltotta ki a függetlenségét.

Unesco Világörökség helyszínek Üzbegisztánban

Üzbegisztán egyik legérdekesebb vonatkozása az egykori Selyemút mentén betöltött kulcsszerepe. Ez a terület évszázadokon keresztül rendkívül fontos kereskedelmi, kulturális és vallási központ volt, ahol kelet és nyugat találkozott. Kiemelkedő városai, Szamarkand, Buhara, Khiva máig lenyűgöző példái az iszlám építészetnek, művészetnek és várostervezésnek. A három várost oázisvárosoknak is nevezik, hiszen a Kizil-Kum sivatag veszi körül őket.

A Selyemút mentén Üzbegisztánban 1. rész

Khiva

Számomra a legszebb, leghangulatosabb Khíva volt Üzbegisztán városai közül. A fallal körülvett városban úgy érezte magát az ember, mintha évszázadokkal visszament volna az időben. Ez a város a kommunista időkben nem volt nagy jelentőségű, így kimaradt a pusztításból. Mivel az épületeket sárból és szalmából építették, ezért folyamatosan karban kell tartani őket. Igaz, hogy az Ezeregy éjszaka meséinek helyszínei nem itt voltak, de az esti világítás mégis azt a hangulatot juttatta eszünkbe. Azt gondolnánk, hogy egy múzeumvárosban járunk, de nem. Egy élő, lakott település, ahol a gyerekek este az utcán fociznak, az asszonyok a házuk előtt a lépcsőn csevegnek, a férfiak pedig hangosan vitatkoznak az utcákon.

A Selyemút mentén Üzbegisztánban 1. rész

Khiva, a csodák világa

Buhara és Szamarkand egész más jellegűek. Ezekben a városokban nagy pusztítást végzett a Vörös hadsereg, csak az 1930-as években kezdték meg az újjáépítést, restaurálást. Itt nem egy helyen találhatóak a műemléképületek, hanem a város különböző részein.

Buharában aránylag nagy területet foglal magában az óváros, amelynek legimpozánsabb épületei a híres Kalyan minaret, a mecset és a Mir-i Arab medresze. A mecsetben 10 000 ember is elfér, a fő kupola kék aranyló csempékkel díszített, szinte lebeg a tér fölött. Az 1127-ben épült minaretet haláltoronynak is nevezik, mert a tetejéről halálos ítéleteket is végrehajtottak.

A Selyemút mentén Üzbegisztánban 1. rész

Buhara, mecset

Az Ark Citadel egy hatalmas erőd, avagy vár és egyben az egykori buharai emírek székhelye volt, amit az 5. században több ezer rabszolga verítékével építettek fel. Mai formáját a 16. században nyerte el. Közép-Ázsiában az egyik legrégebbi és legnagyobb erődítmény. Az Ark Citadel falai masszívan vastagok és méltóságteljesen magasak, érdekesen befelé ferdültek. A hatalmas kapun belépve egy óriási udvarba jutunk, ahol a turisták legnagyobb örömére ceremóniákat szerveznek. Ottjártunkkor a buharai emír fogadta a messziről jött követeket, majd az „emírrel” fényképezkedni is lehetett.

Timur Lenk városa Szamarkand, ő nevezte ki a várost birodalma központjának. A város szíve és egyben Közép-Ázsia legismertebb építészeti együttese a Regisztán tér. A „homokos hely” jelentésű teret három monumentális medresze – iszlám vallási iskola – alkotja: az Ulugbek, a Sher-Dor és a Tilla-Kari. A 15-17. században épült együttes tökéletes példája a timurida építészetnek. Csodálatos türkiz majolika csempék borítják az épületeket, minden napszakban másként kápráztatják el a látogatók tekintetét.

A Selyemút mentén Üzbegisztánban 1. rész

Szamarkand, Regisztán tér

Timur Lenk egyik unokája, Ulugbek tette Szamarkandot az iszlám világ egyik vezető városává. Létrehozott többek között egy medreszét (iskolát), ahol magas szinten tanították nem csak a vallást, hanem matematikát és csillagászatot is. Létrehozott egy obszervatóriumot is, amely a 15. század egyik legfejlettebb csillagászati létesítménye volt. Ulugbek herceg, aki nemcsak uralkodó, hanem lelkes csillagász is volt, itt készítette el korszakalkotó csillagkatalógusát 1018 csillag pontos pozíciójával. Ez a munka Európában csak 200 évvel később készült el hasonló pontossággal.

A Selyemút mentén Üzbegisztánban 1. rész

Ulugbek feltárt obszervatóriumának részlete: földbe süllyesztett kvadráns

 

A Selyemút mentén Üzbegisztánban – Folytatása következik

 

Korompai Mónika
Fotó: a Szerző

Kapcsolódó cikkeink