Helena Merriman: Alagút 29 – A könyv témája a hírhedt „berlini fal” története, melynek két oldalán ugyanannak a német nemzetnek családjai éltek több mint 28 éven át – egymástól elválasztva… Egyik fele volt a Német Szövetségi Köztársaság, (NSZK), Nyugat-Berlin és szomszédja: Német Demokratikus Köztársaság (NDK) Kelet-Berlin.

Helena Merriman: Alagút 29 - KÖNYVESPOLC

A szerző, Helena Merriman – Amazon.hu

„Az egész világ két pártra szakadt. Egyik párt a szabadságot akarja kivívni, másik párt a szabadságot akarja elnyomni.” /Arany János/

Lapozzuk fel egy kicsit a történelemkönyvet azért, hogy könnyebben eligazodjunk a regény által emlegetett történelmi tények között!

1961-ben Hruscsov utasítására kezdik el építeni, és 1989-ig, a rendszerváltozásig áll fenn a két Berlint elválasztó fal. Kelet- és Nyugat-Berlint választotta el. Az őrségben lévő katonák parancsba kapták, hogy mindenkit le kell lőni, aki megpróbál átjutni a falon. Huszonnyolc éven át választotta el a világ legszigorúbban őrzött határszakasza a keletnémeteket a szabad világtól. A berlini fal valójában sohasem volt fizikailag egy fal.

Először egy árokkal kiegészített szögesdrótkerítés volt, végül egy falakból, drótakadályokból, őrtornyokból, és halálzónából álló komplett határzár. A fizikai valójánál jóval többet jelentett: a bezárkózás, a kétpólusú világ, a hidegháború legfényesebb szimbóluma volt. A „szégyenfalnak”, ahogy akkoriban nyugaton nevezték, az volt a rendeltetése, hogy a város két részét hermetikusan elzárja egymástól. Az áthatolhatatlannak tűnő akadály a szabadság kapujában.

Helena Merriman: Alagút 29 - KÖNYVESPOLC

A könyv borítója – Libri

Bár a falat „a fasizmus ellen emelt védőbástyának” hívta a szovjet befolyás alatt kormányzó NDK-vezetés, valójában soha sem az okozta a problémát, ami nyugatról keletre tartott, hanem az, pontosabban azok, akik keletről nyugatra áramlottak. A háború vége után a keletnémetek tömegei költöztek folyamatosan a szövetséges megszállás alatt álló nyugatra. Sokan épp Nyugat-Berlinen keresztül, ami a szabadság apró szigete volt a keleti blokk testében.

Képtelen ötletekkel próbálkoztak a mindenre elszántak: léghajóval kísérelték meg a szökést. A légörvény kedvezőtlen hatása miatt visszasodródott a próbálkozó egyén, a léghajót kilyukasztotta egy lövés, ő pedig börtönben végezte. Sokuknak azonban sikerült átjutniuk: erővel, ésszel, bátorsággal vagy éppen kitartással. Sokan az életüket kockáztatták azért, hogy a világ legjobban őrzött határszakaszán átjussanak a ’szomszéd utcába, „ami már nyugat, egy teljesen másik világba. 1961-ben már havi harmincezer fős volt az NDK embervesztesége, a gazdaság nem bírta tovább a munkaerőhiányt.

A berlini fal 1989. november 9-i leomlása az egész világ számára egy korszak végét jelentette… Új korszak kezdődött. A regény szorosan kapcsolódik azokhoz az évekhez, amikor nagyon szigorú volt a határzár.

Helena Merriman: Alagút 29 - KÖNYVESPOLC

Fotó: Pixabay

Helena Merriman: Alagút 29

1962 nyarán Joachim Rudolph, egy korábbi sikeres szökés után már nyugatnémet egyetemistaként látott neki, hogy alagutat ásson a berlini fal alatt. Előtte már megkísérelték ezt mások is, de lebuktak. A túloldalon, Kelet-Berlinben férfiak, nők és gyerekek tucatjai várták, akik hajlandók voltak az életüket is kockára tenni a menekülésért.

Az Alagút 29 ennek az elképesztő hidegháborús szökésnek az igaz története, a szerzője pedig a brit közszolgálati rádió sikeres podcastjának díjnyertes alkotója. Miután személyesen beszélt a túlélőkkel, és beleásta magát a Stasi-aktákba, Helena Merriman bravúrosan mutatja be ezt a minden képzeletet felülmúló történetet a leleményes egyetemista alagútépítőkről, a bűbájos vörös hajú futárlányról, a művelet sikerét veszélyeztető Stasi-besúgóról, aki soraikba épül be, és jól leplezi magát. És a szerelemről, amely a meglepő befejezést szolgáltatta.

Példaértékű az összefogás, ahogy a műszaki egyetemisták megtervezték, megszervezték az alagútásást, ahogy „gépesítették” más, az üggyel rokonszervező berlini lakosok aktív segítségével. Villanyvilágítást, tábori telefont szereltek fel, hiszen 120 m hosszú földalatti folyosóról van szó, ahol teljesen sötét van. A levegőztetést ventilátorokkal biztosították. Persze nem volt azonnal sikeres ez az akció, mert tönkretette munkájukat a nagy mennyiségben feltörő talajvíz.Végül kitartásukat siker koronázta.

Helena Merriman: Alagút 29 - KÖNYVESPOLC

Fotó: Pixabay

A bátor tett egyben a tévés újságírást is forradalmasította, mivel egy külföldi dokumentumfilm alapjaként szolgált, amelynek célja egy berlini szökés valós idejű megörökítése volt.

Az Alagút 29 végső soron egy sikertörténet krónikája: bátor férfiak és nők az életüket is feláldoznák azért, hogy visszaszerezzék a szabadságukat, a világ pedig szorít nekik, hogy diadalmaskodjanak. A „29-es alagút” című könyv lenyűgöző és részletes beszámolót nyújt a berlini fal által érintett állampolgárok életéről és az elnyomó rendszer elől menekülni próbáló családok hihetetlen erőfeszítéseiről.

A személyes interjúk, a történelem és az archív Stasi-akták keverednek benne, így a könyv tanulságos és lebilincselő olvasmány. Izgalmas fordulatok színezik, ami az idősebb és a fiatalabb generációk számára egyaránt vonzó. Az írás egyszerű, a történet mégis rabul ejtő és elgondolkodtató, és a gonosszal szemben tanúsított emberi hősiességre összpontosít.

Helena Merriman: Alagút 29 - KÖNYVESPOLC

A berlini fal bontása – Europeana (Forrás)

Az olvasó nehezen tudja letenni a könyvet, mivel a gyors tempójú elbeszélés egyszerre kíván figyelmet és érzelmi hatást. Emlékeztet az emberi lélek ellenálló képességére az elnyomó rezsimekkel szemben, ami mindig aktuálissá teszi majd ezt a könyvet.

Minden korosztálynak szeretettel ajánlom. A történelmet kedvelőknek sok adattal, ténnyel szolgál, míg másoknak izgalmas olvasmány.

„A szabadság nem állhat vesztésre – a börtönben sem.” /Fiáth Titanilla/

Helena Merriman: Alagút 29 - KÖNYVESPOLC

Fotó: Wikipédia

Helena Merriman többszörösen díjazott műsorvezető és újságíró. Szinte a világ minden táján dolgozott tudósítóként. Líbiában a frontvonalban harcoló ellenállókat mutatta be, Kairóból az egyiptomi felkelésről tudósított, Sierra Leonéban az illegális halászatnak járt utána. Amellett, hogy podcastsorozatot készített és könyvet írt az Alagút 29 történetéből, ő a BBC The Inquiry című díjnyertes aktuálpolitikai podcastjának első műsorvezetője is. Jelenleg Londonban él a férjével és két gyermekükkel.

Helena Merriman: Alagút 29
Maxim Könyvkiadó kft. 2024
Fordító: Őri Péter

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkeik