1918-ban – stílusosan – Szent Gellért napján nyílt meg a Danubius Hotel Gellért, amelyben az elmúlt évszázadban nem csupán hírességek fordultak meg, hanem legendás ételek is születtek. A budapesti Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő az akkori Európa egyik legkorszerűbb ilyen jellegű létesítménye volt.

A Gellérthegy lába már évszázadok óta híres volt gyógyvizéről. Az első híradás 1178-ból származik, és arról tudósít, hogy a mai szálló helyén a forrásvizet hasznosító kórház állott, amelyet a johannita lovagrend alapított és tartott fenn. Az első nagyobb, a víz iszaptartalma miatt Sárosfürdőnek nevezett szálloda és fürdő 1832-ben épült fel. Ebben már 21 lakószoba, 12 fürdő és vendéglő várta a vendégeket. A létesítmény 1894-ig állt fenn, amikor is a Ferenc József (a mai Szabadság) híd építése miatt kisajátították és lebontották.

A híd és az azon áthaladó villamosvonal, a Szent Gellért rakpart megépülése után a környék gyors fejlődésnek indult, s a főváros 1901-ben megvásárolta a Magyar Királyi Államkincstártól a területet, hogy gyógyfürdőt és gyógyszállót építsenek ide. Az 1905-ben meghirdetett pályázaton Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin, valamint Sterk Izidor pályázata is első díjat kapott, a terveket végül ezek ötvözésével 1909-re készítették el.

A kései szecessziós stílusú épület 1912 és 1918 között épült fel, a munkálatokat költségvetési gondok, majd az első világháború nehezítették. A 3500 vendég fogadására tervezett négyemeletes, 176 szobás szálló 1918. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit. Lakosztályait vezetékes, termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el, falai között még egy harmincágyas kórház is működött.

A Gellértfürdő régi, már nem használt forrása a hegy gyomrában, amelyet a Múzeumok éjszakáján láthattak az érdeklődők.

Az épp száz éve megnyílt szálloda alig egy hónaposan már bekerült a történelem forgatagába, hiszen az „őszirózsás forradalom” idején, 1918. októberében katonai célokra vették igénybe, majd a tanácsköztársaság bukása után Horthy főhadiszállásává vált. Az első világháború után azonban megtalálta „eredeti szerepét”, és pazar belső tereivel gyönyörű kilátást biztosító teraszaival rögvest a fővárosi társasági élet központjává vált.

A két háború közötti időszak a szálló fénykorának számított. Éttermét 1927-től két évtizeden át Gundel Károly vezette, akinek több híres étele itt született meg. 1927-re épült meg az akkori Európában kuriózumnak számító hullám strandfürdő Sebestyén Artúr tervei alapján, ekkor hatvan új szobát is átadtak. 1933-ban a szálló télikertjét átalakították, és egy évvel később megnyitották a pezsgőfürdőt is.

Ebben az időben írta be magát a szálló a gasztronómia nagykönyvébe is. A szálloda éttermeit ugyanis már a kezdetektől a főváros jeles szakembereinek adták bérbe. 1927-től Gundel Károlynak ítélték oda a bérleti jogokat. Két évtizedes tevékenységének köszönhetően a Gellért Szálló felzárkózott a világ grand hoteljeinek sorába, és előkelő rendezvényei Európa-szerte újságcikkek témái lettek. Ahogy a szálloda históriája leírja, a Gellértben született meg Gundel Károly három híres étele is: a fogas Rothermere, a bakonyi gomba és a pittsburgi borjúborda.

És ha már gasztronómia, itt kell megemlíteni, hogy két cukrászkülönlegesség is híressé vált az itt készültek közül: az egyik az alkoholba áztatott szárított gyümölcsökkel készülő Posztobányi puding (Gellért puding), valamint a csokoládékrémmel és rumos meggyel töltött Gellért tekercs. Habsburg Otto, Richard Nixon, Yehudi Menuhin, Andrew Lloyd Webber, Zsigmond Vilmos, Maximillian Shell nevét egy-egy lakosztály viseli a szállodában, amely számos egyéb uralkodót, politikust, egyházi vezetőt is vendégül látott.

Gellértfürdő 1940

A második világháború a szállodát sem kímélte, lebombázták, csupán a falai maradtak meg. Alig másfél év alatt azonban a hegyoldali részen újjáépítették, s 1946. március 26-án 50 szobával nyílt meg. A Duna-parti szárny rekonstrukciója csak 1961-re fejeződött be. A fürdőben csaknem mindenütt fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés művészi mozaikokkal, színes üvegablakokkal és szobrokkal. A Gellért fürdő átfogó felújítása 2007-2008-ban zajlott, a szabadtéri hullámfürdő és a hullámterasz termálvizű medencével egészült ki. 1972-ben megnyílt a Gellérthegy felőli szárny is, az épület teljesen visszanyerte eredeti képét.

A szállodával egybeépített gyógyfürdő, uszoda és strand Budapest egyik legszebb fürdője. Üzemeltetését ma két külön cég látja el: a Szálloda a Danubius Zrt. tulajdonában van, a fürdőt, az uszodát és a gyógyászatot a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. üzemelteti. A négycsillagos, jelenleg 234 szobás, patinás szálloda vendégkönyvei a zenész Pablo Casals, Arthur Rubinstein, David Ojsztrah, Yehudi Menuhin, Richard Nixon amerikai elnök, a dalai láma, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és még számos híresség nevét, elismerő sorait őrzik, a közelmúltban több hollywoodi filmben tűnt fel.

A szálloda Panoráma Étterme a gyönyörű kilátás mellett többek között vasárnapi családi ebéddel is várja a vendégeket. A Gellért Söröző & Brasserie kézműves söreit és szezonális ételeit fiatal, kreatív csapat kínálja, míg a Gellért Eszpresszóban kávékülönlegességek, házi sütemények, torták csalogatnak, és délutánonként élő zongoraszó mellett lehet nosztalgiázni.

Az utóbbi évtized óta új, eddig szokatlan formákban is népszerűsíti gasztronómiáját a Danubius Hotel Gellért, amikor saját szervezésű, kreatív rendezvényeikkel tárják ki a kapukat a nagyközönség előtt, és a már országszerte híres Márton napi Borfesztivállal évről évre több ezer gasztronómiára és kultúrára nyitott magyar vendéget vonzanak a nagy múltú falak közé.

Jelenleg….
Gellért 100 című könyvvel tisztelegnek a jeles alkalom előtt. A könyvet írta: Dr. Saly Noémi. 2018. szeptember 27. – 2019. március 3. között a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban időszakos kiállítást szentelnek az ikonikus szállodának, melynek alapjait még a béke éveiben ásták ki, de a falat már az első világháború közepette húzták fel. A pincében szükségkórház működött. A rommá lőtt hotel újjáépítése szakaszosan, évtizedek alatt zajlott le. Ma egyszerre mutatja a magyar szecesszió legszebb arcát, az 1960-70-es évek belsőépítészetének „retro” jegyeit és a 21. századi vendéglátás minden erényét.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Forrás 

Fotók : Google.com

 

 

Hozzászólások