A rejtélyes fajt idén szeptemberben egy kameracsapdával sikerült lefilmezni, melyet a WWF és a vietnámi kormány Erdővédelmi Hatósága közösen állított fel az Annamite-hegységben. “Nem hittünk a szemünknek, amikor megláttuk a felvételeket! A dél-kelet ázsiai természetvédők számára a szaolák ’szent grálnak’ számítanak, így meglehetősen izgatottak lettünk. Ez egy lélegzetelállító felfedezés, amely reményt ad arra, hogy a faj populációja megerősödjön” – nyilatkozta lelkesen Dr. Van Ngoc Thinh, a WWF Vietnám igazgatója.

A fokozottan veszélyeztetett szaola a szarvasmarha rokona, kinézete azonban az antilopéra hasonlít. Két párhuzamos, hegyes végű, akár 50 centiméteres hosszúságú szarvairól lehet felismerni. Méltán emlegetik “ázsiai unikornisként”, hiszen egy különösen ritkán látott fajról van szó. Korábban csupán 1999-ben rögzített képet szaoláról egy kameracsapda, amelyet a laoszi Bolikhamszaj tartományban állítottak fel a szakemberek. 2010-ben a Bolikhamszaj tartománybeli falusiak elfogtak ugyan egy szaolát, az állat azonban nem sokkal azután elpusztult.

A WWF által indított program keretei között egy új, innovatív rendészeti modellt hoztak létre azon a területen, ahol a szaolát sikerült lencsevégre kapni. Az új modell szerint a természetvédelmi őröket a helyi lakosságból toborozzák. Feladatuk, hogy eltávolítsák az állatok befogására kihelyezett csapdákat, valamint felvegyék a harcot az illegális orvvadászattal, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a faj fennmaradására.

A szaolát mint fajt a vietnami kormány a WWF segítségével nem is olyan régen, 1992-ben fedezte fel a Vu Quang erdőben, Laosz és Vietnám határán. A szaola a 20. századi felfedezések leglátványosabb faja: a tudomány számára mindaddig ismeretlen, nagytestű emlősállat. Ez alatt a 20 év alatt azonban sajnos keveset sikerült megtudni a vietnami antilop viselkedéséről. Rendkívül nehéz az állatot megpillantani, így a populáció pontos létszámát a természetvédők nem tudták megállapítani. Legjobb esetben is csupán pár száz, talán ezer példány él a távoli, sűrű erdőkben, Vietnám és Laosz határán. Az itt található Annamite-hegység élővilága rendkívül gazdag, számos, csak itt őshonos állat- és növényfajjal. A szaolán kívül két új szarvasfajt is felfedeztek itt: 1994-ben az óriás muntyákszarvast és 1997-ben a Truong Son muntyákszarvast.

A szaola élőhelye

A WWF alternatív megélhetési lehetőségeket is biztosít a Szaola Nemzeti Park körül élő közösségeknek, hogy visszaszorítsa az orvvadászatot és biztos jövedelmet biztosítson a helyi falusiak számára. Ez a tevékenység egy szükséges kiegészítője az erdészeti intézkedéseknek és a fajvédelmi erőfeszítéseknek, amely segíti majd a vadállomány regenerációját.

Szöveg és képek forrása: WWF Magyarország

2013. november 13.

Hozzászólások