Az Országgyűlés 2014-ben a magyar zászló és címer napjává minősítette március 16-át. Utánajártunk hát e két nemzeti szimbólum történetének, s a lobogás fizikájának is.

 

IMG_1364

Lobogó a Nemzeti Múzeum lépcsőjén

 Mi a különbség zászló és lobogó között?

A zászló egy rúdra rögzített, meghatározott színezésű, illetve mintájú vászondarab, mely árbocon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng, a rúdra van rögzítve.

A lobogó viszont nincs mereven rögzítve, csak a sarkainál van kikötve.

A zászló alakja általában téglalap, de előfordulnak más formák is. Eredeti rendeltetése katonai volt, a csapatok azonosítására és vezénylésére használták, és különböző területeken ma is használnak zászlókat jeladásra (hajózás, vasút stb.). A három különböző színű sávból álló zászló neve trikolór (a francia eredetű szó jelentése „három színű”), ilyen a francia-, az olasz- és a magyar zászló is.

Miért is lobog a zászló?

Erős szélben zászlók hangosan lobognak. Robajok sora töri meg a csendet. A régi időkben a harci lobogó hangja erőt adott a csatába induló vitézeknek, és félelmet keltett az ellenségben. A zászlórúd mögött olyan örvények alakulnak ki, melyeket egy magyar tudós, Kármán Tódor tanulmányozott.

A zászlók lobogásáért nem a díszes textília felelős, hanem a zászló rúdja. Amikor a rúd a gyorsan áramló levegő útjába kerül, az áramlásba tett akadály zavart okoz, mely abban nyilvánul meg, hogy örvények keletkeznek.
Az akadály mögött kialakuló örvények folyamatosan keletkeznek és szakadnak le, ahogyan áramlik a levegő. Hasonló jelenséget láthatunk egy híd pillérénél. Az örvények forognak, mégpedig felváltva, ellentétes irányban.

 

kármán tódor örvény

A kivételesen szép felvételen egy örvénysort láthatunk, melyet egy “marslakóról”, Kármán Tódorról neveztek el.
Ugyanilyen örvények keletkeznek a zászlórúd miatt is. A leszakadó, gyors forgású örvények annyira felgyorsíthatják a zászló vásznát, hogy az ostorcsattogáshoz hasonlóan kis hangrobbanások keletkezhetnek. Ennek a hangját halljuk akkor, amikor lobognak a zászlók. A két oldalon forgó örvények maguk felé szívják (Bernoulli-törvénye miatt) a zászló anyagát, ezért ide-oda mozog a lobogó.

A jelenség itt is megtekinthető és meghallgatható. (Forrás)

Magyarország zászlaja

Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

 

magyarzászló

A korábban használt magyar színekhez, a fehérhez és a vöröshöz a 15. század második felében kapcsolódott hozzá a zöld. A függőpecsétek selyemsodratában találkozunk először ezzel a színkombinációval, a 16. században zászlókon és egyéb tárgyakon láthatjuk. A Habsburgok magyarországi uralmának első kétszáz esztendejében inkább rendkívüli alkalmakkor, királykoronázásokon, tornajátékokon volt használatos. II. Mátyás pozsonyi koronázásakor, 1608-ban a Szent Márton-templom és a ferencesek temploma közötti utat padozattal fedték be, majd erre piros, fehér és zöld posztó került. Ekkor jelentek meg a magyar királyok koronázásán először a magyar nemzeti színek.

1681-ben, I. Lipót király harmadik feleségének, Pfalz-Neuburgi Eleonórának koronázásakor a soproni templom lépcsőjét „pannonicus tricolor pannus”-szal takarták le, a kancellária iratait pedig Mária Terézia királynő uralkodásának első éveiben piros-fehér-zöld fonállal kötötték le. A királynő rendelkezése szerint 1743-ban ebből a három színből állították össze a törzszászlókat.

A magyar címer

A jelenlegi címert 1990. július 3-án fogadta el az Országgyűlés az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben.
Az Országgyűlés több változat szavazása után (többen a Kossuth-címer mellett voksoltak) a korábbi Kiscímert tette meg a Magyar Köztársaság címerévé.

 

magyarcímer

A törvény leírása szerint:

„ Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. “

Az Alkotmány 76. § (2) bekezdése:
A 2012. január 1.-jétől hatályos Alaptörvény szó szerint átvette a korábbi alkotmány megfogalmazását – (I) cikk (1) bekezdés-, a helytelen „Szentkorona” írásmód „Szent Koroná”-ra való megváltoztatása mellett.
A magyar címerben a kettős kereszt (crux gemina) a keresztény hagyomány szerint Szent István király apostoli királyságának jele azért, mert Szent István ugyanúgy, mint az apostolok, előzmények nélkül és az Apostoli Szentszékkel együttműködve teremtette meg Magyarország egyházszervezetét.

Forrás: Wikipédia

Antalffy Yvette

Hozzászólások