Wéber Anikó: Az ellenállók vezére – Könyvespolc

Előfordult már Önökkel, hogy belefeledkeztek a kosztümös történelmi filmekbe? Csodálták az elegáns palotákat, a díszmagyart a szereplőkön? A mostan olvasnivaló erre bőven ad lehetőséget. Wéber Anikó új regénye elkalauzol minket a magyar történelem egyik legizgalmasabb időszakába. Az ellenállók vezére egyrészt kalandregény, másrészt időutazás a történelemkönyv sokszor száraz megfogalmazása helyett egy fergeteges sodrású regénybe.

Könyvborító – Líra

Wéber Anikó regényének főszereplői, Viktória és Kristóf, a Vitéz János Zeneiskola tanulói, akik ugyanolyanok, mint bármely iskolának a tanulói: azaz az unalmas töriórán sütit majszolnak, vitatkoznak, heccelik egymást, ábrándoznak… A büfésnéni titkát kilesve először a Vitéz János matuzsálemkorú fája alatt búvó alagúton át próbál Viktória eljutni az 1860-as évekbe. Igen ám, de utána lopakodik Kristóf, – nincs visszaút, – mindketten részesei lesznek a kalandnak.

Hamarosan egy rejtélyes emberrablás kellős közepébe csöppennek. A kutakodás során kénytelenek átvenni a korabeli világ szokásait, de a veszélyeivel kell megküzdeniük. Kamaszlelküket égetik saját félelmeik, folyamatosan tépelődnek döntéseik helyességén is. Milyen volt a hirtelen eléjük táruló főváros? Pest – a nyüzsgő városrész, a korszak „motorja”. Szélesedő utak, egyre több kávéház és üzlet, bérpaloták jellemezték.

A közlekedés? Poros, zajos utcák, ahol lovaskocsik, konflisok, árusok és gyalogosok keveredtek. A Dunán gőzhajók és teherhordó uszályok ringtak. Még csak a Lánchíd köti össze a két partot. Hídpénz fizetésével lehet átkelni rajta. A Duna – a város ütőere. A kaszinókban már ekkor is polgári pezsgés, élénk kulturális élet folyt. Buda – a csendesebb, hivatalnoki és katonai központ a Várnegyed szűk utcáival és középkori hangulatával varázsolta el az embereket. A királyi palota még nem a mai formájában állt, de már fontos szimbolikus hely volt, a Mátyás templom már akkor is ott őrködött.

Sisi, Erzsébet királyné – Wikipédia

Olyan, mintha a régi és az új világ egymás mellett létezett volna: lovaskocsik és gőzhajók, földszintes házak és épülő paloták, poros utcák és márványlépcsők. Esti világítás: gázlámpákkal történik az előkelőbb utcákban, a kávéházak, vendéglők, piacok a társas élet központjai voltak. A ruházat elegánsabb, rétegesebb, a nők krinolint, a férfiak cilinderes öltönyt viseltek , de ez csak a gazdagokra volt jellemző. Sok ékszert, prémet, csipkét hordtak.

A gyerekek angliai vendégként egy grófi családba csöppennek. Az Aranykurthy kastély lakói lesznek. A kastélyban szövetségesekre találnak Flóra és András személyében, – ők a gróf gyermekei. Innentől az emberrablás körül forog a történet. Sok kalandon mennek keresztül. Rengeteget tanulnak közben. /„A hazafiak amiben hittek, amellett kiálltak teljes mellszélességgel”- mondja a házigazda./ A város készül a császárlátogatásra vegyes érzelmekkel: van, aki elfogadja, hogy nincs más út, mint a kiegyezés, mások földalatti mozgalomként ellenállást szerveznek. Ehhez a momentumhoz kapcsolódnak a gyerekek kalandjai.

Wéber Anikó regényének különlegessége, hogy a történelmi alakok — Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József — nem távoli, ködbe vesző alakok, hanem hús-vér emberek, akikkel a főhősök valódi találkozásokat élnek át. Alkalmazniuk kell a korabeli illemszabályokat, ki kell ismerniük magukat a 19. századi politikai és társadalmi viszonyok között. (Itt Viktória jobban helytáll, történelmi ismereteire, olvasmányaira támaszkodik. Kristóf nagyon igyekszik, sokszor feltalálja magát, de néha a diáknyelv szavait használva (Pl.: pasas, az gáz, ciki, blabla stb…) csaknem lebukik.)

Budapest, Lánchíd – Fővárosi Levéltár

A grófi család életébe bevonódva találkoznak Deák Ferenccel, a haza bölcsével, teáznak a csodálatos Sisivel. Sisi „elpanaszolja”, hogy a frizurájának elkészítése napi 3 órát vesz igénybe, másik 3 óra a toalettjére kell, ezért korán kel minden nap. Erzsébet királyné különösen nagy hatást tesz Viktóriára: kedvessége, tartása, eleganciája szinte „átvilágít” a jeleneten.

Menetközben rájönnek, hogy csak akkor lesznek eredményesek, ha mindenben egy emberként segítik egymást. Kamrafogság, titkos levél, kémek a kastélyban, el nem dördült pisztolylövések, bálok jellemzik a továbbiakat. Csupa magával sodró történet-folyam. A gyerekek bátorsága és kíváncsisága folyamatosan megmutatkozik. A jelenet hangulata egyszerre misztikus és nagyon emberi.

A gyerekek testközelből látják, hogyan születik meg a kiegyezés utáni új korszak. Megértik, hogy a történelem nem csak évszámokból áll, hanem emberekből, döntésekből, érzelmekből. A regény végére már nem csak „osztálytársak”, hanem társak — olyanok, akik tudják, hogy a másikra rá lehet bízni a legnehezebb pillanatokat is. A köztük lévő dinamika: mélyebb, mint barátság a hétköznapi értelemben, inkább egyfajta érzelmi szövetség, amelyben ott a lehetőség a továbblépésre. Mindketten gazdagodtak valami fontos tapasztalattal.

A regény főbb témái: a magyar történelem élményszerű megismerése, barátság, bátorság, felelősség, a múlt és jelen közötti hasonlóságok és különbségek, helytállás idegen környezetben.

A szerző, Wéber Anikó

Kinek ajánlható Wéber Anikó regénye?

– 10–14 éves olvasóknak, akik szeretik a rejtélyeket és a kalandot;
– történelem iránt érdeklődő gyerekeknek, felnőtteknek ,
– pedagógusoknak, akik élményszerűen szeretnék bemutatni a kiegyezés korát;
– mindenkinek, aki hisz abban, hogy a múlt megértése segít eligazodni a jelenben.

Olyan könyv, amely egyszerre szórakoztat, tanít és elgondolkodtat — méltó darabja az Abszolút Töri sorozatnak. Jellemzője a könnyed, gördülékeny, élményszerű nyelv. A szöveg olvasmányos, természetes, a gyerekek számára is könnyen befogadható. Az író egyik pozitívuma az erős atmoszférateremtés. Nagyon jól érzi a kamaszok lelki rezdüléseit, és ezt nem didaktikusan, hanem természetesen mutatja meg. Úgy ad tudást, hogy közben nem válik iskolássá.

A SZERZŐ: Wéber Anikó.
Író, pedagógus, érzékeny mesélő.
Wéber Anikó magyar írónő, aki elsősorban gyerek- és ifjúsági irodalmat ír.
Pályáját pedagógusként kezdte, és ez a háttér nagyon erősen átszövi a műveit.
A Pagony Kiadó egyik meghatározó szerzője.
Szeretettel ajánlom.

A kötetet a PAGONY KIADÓ jegyzi.

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkeink