„Akkor is nekivágok, ha nincs reményem, s akkor is kitartok, ha nem kecsegtet siker.” (Jules Verne – Verne Gyula)

Kamaszkorunk olvasmányai között első helyen szerepeltek Verne Gyula regényei (Jules Gabriel Verne –ejtsd: zsül gabriel vern-(magyarosan: Verne Gyula) Nantes, 1828, február 8.-Amiens, 1905. március 24. francia író).

A mai időkben már bejárhatjuk akár a világ minden táját, felfedezhetünk egzotikus tájakat, érdekes szokásokat. A tudomány fejlődésével pedig még az egyik eszközt meg sem szoktuk, már ott van a még jobb, még sokoldalúbb újítás. Verne Gyula biztos rácsodálkozna a mai világra, és még tovább szőné kalandos képzeletét.

verne gyula1

 

Azonban mindezek mégsem múlják felül azokat a sorokat, amelyeket Ő írt le. Kalandos utazásokat tehettünk a föld középpontja felé, alámerülhettünk a csodálatos vízi világba, 80 nap alatt körbejártuk a földet, majd Sándor Mátyás küzdelmeit követhettük nyomon. Kicsit „magunkénak” is érezhetjük őt, hiszen a magyarokat kedvelő, de hazánkban sohasem járt írónak Magyarországhoz is kapcsolódnak művei: a Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban, amelyek közül az első kettő a legnépszerűbb.

Ezekben is a szabadságjogokért harcoló hősöket mutatja be, ahogyan életében maga is harcolt a gyarmatosítás, a rabszolgaság ellen. Szenvedélyesen olvasott a földrajzi felfedezésekről és az egzotikus szokásokról, izgatták az új tudományos kutatások eredményei, a kalandos regények. Úgy társalgott a távoli tájakról, mintha járt volna azokon a helyeken, amelyekről olvasott.

Dumas – az idősebb nagy romantikus- az ifjú Verne Gyula legkedvesebb írója volt. Élete nagy élményeként tartotta számon, amikor az önkéntes emigrációban élő kalandos kedvű író, aki Garibaldinak is harcostársa volt, hazajött Párizsba, egyenest az irodalmi és színházi élet kellős közepébe, és örömmel fogadta a fiatal írók-művészek tiszteletét. Az élete delén túljutott, örökké fiatalos írófejedelem és a fiatal, kitűnően mesélgető pénzember hamar összebarátkozott. Verne mesterének, példaképének mondta Dumas-t.

 

verne gyula2

A dunai hajós című magyar film

Február 8-án született, tehát most emlékezünk a nagy íróóriásra, aki megszínezte azokban a pillanatokban életünket, képzeletünket, amikor a regényeit a kezünkbe vettük. Ha van időnk, olvassuk el ismét kedvenc könyvünket, vagy nézzünk meg egy filmet, kicsit menjünk vissza a „múltba”, ami gyermekkorunk felhőtlennek tűnő örömét is visszahozza egy kicsit.

Életpálya

Egy fiatal ügyvéd, Pierre Verne első fiaként született. Apja önmagához hasonlóan jogi pályára szánta, de Jules nem érdeklődött az ügyvédi pálya iránt, és bár elvégezte a jogi egyetemet, soha nem praktizált. Szerette a kalandokat, és a „fény városában”, Párizsban szeretett volna élni akkor is, amikor apja megfenyegette, hogy megvonja tőle az anyagi támogatást. Szívesebben foglalkozott a természettudományokkal, és ezeknek eredménye volt, hogy írói tehetségét – ezáltal egy egészen új irányt teremtve – a természettudományoknak regényalakban való népszerűsítésére használta.

Eleinte sokat nélkülözött, és mindenféle munkát elvállalt, a maradék idejében pedig színdarabokat és operaszövegeket is írt, kevés sikerrel. Dumas azonban biztatta, s ez sokat jelentett Verne számára. Első komolyabb sikerét az Öt hét léghajón című művel érte el, amely 1862 karácsonyára jelent meg, s ennek révén anyagilag is rendbe jött. Kiadója, Jules-Pierre Hetzel azonnal húsz évre szóló szerződést kötött vele. Egyre-másra jelentette meg regényeit, amelyek óriási sikert arattak otthon és külföldön egyaránt. Megteremtette az anyagi biztonságot családja számára, s most már nem kellett mással foglalkoznia, csak az írással.

verne gyula3

 

Regényalakban és a nagyközönségnek írva szó sem lehetett száraz tudományosságról vagy szigorú tárgyilagosságról, hanem gyakran elengedve fantáziáját olyan merész eszméknek adott kifejezést, melyeket a komoly tudomány csak kiindulópontnak tekinthetett, de a végeredményükben kételkedett. Az mindenesetre visszavonhatatlan érdeme, hogy érdekes leírásával laikusok és különösen a felserdülő ifjúság számára a természettudományokat vonzóvá tette.

A legkalandosabb, de amennyire lehet, természettani törvények alapján indokolt módon viszi hőseit utazásaikra, hol a Föld körül, hol a tenger mélyére, hol megmászhatatlan hegyek csúcsára, de a cél mindenütt az olvasó ismeretének bővítése. Verne szándéka mellesleg az is volt, hogy a tudományos körök érdeklődését felkeltse bizonyos még meg nem oldott problémák iránt.

Regényei témáját sokszor az életből merítette, csak tovább gondolta a felfedezések, találmányok életét, így született meg az ő segítségével a modern tudományos-fantasztikus irodalom. Legtöbbször a valóság és képzelet határán egyensúlyoz, de vannak a valóság határát jelentősen átlépő művei is.
Életművének a csúcsa talán a nagy-trilógia (Nemo kapitány, Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget) amelyek a legjobban kidolgozottak. Népszerű még a 80 nap alatt a Föld körül, az Utazás a Föld középpontja felé, a Sztrogof Mihály vagy az Utazás a Holdba is. Sokan ajánlják a kamaszkorú diákoknak A tizenöt éves kapitányt és a Kétévi vakációt.

verne gyula4

A tizenötéves kapitány

Már életében sokan csodálták, de ugyanakkor voltak, akik fanyalogtak a regényei láttán, értéktelennek tartották műveit. A nagyközönség és írótársai nagyobb része azonban elfogadta, szerette s várta az egyre újabb és újabb műveket. Kortársai közül Zola, Balzac, Gorkij, a két Dumas vagy George Sand is elismerte tehetségét. Tisztelői közé tartozott Mengyelejev, Gábor Dénes, Szilárd Leó.

Művei hatása a magyar irodalomban is érződik, hiszen Jókainak nem egy műve stílusában hasonlít a Verne-művekre, s ezt ő (mármint Jókai) nem is tagadta. Karinthy Frigyes szintén szerette, amit az Így írtok ti-ben található Verne-utánzat mutat a legjobban. Műveiből már közel 200 filmfeldolgozás készült, amelyek között éppúgy találhatóak néhány perces némafilmek, mint százmillió dolláros szuperprodukciók. Az UNESCO nyilvántartása szerint évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők közé tartozik, művei már 148 nyelven jelentek meg. Számos művének illusztrációját készítette Édouard Riou francia festő, könyvillusztrátor.

A Sándor Mátyás című film ITT megtekinthető

 

 
Lakatos Ilona

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

 

Hozzászólások