A két kisfiukkal Veresegyházon élő Szijgyártóné Kunvári Nórát és férjét, Árpádot egy házas hittancsoportban ismertem meg. A közgazdászként végzett, majd pénzügyi elemzőként dolgozó Nóriról nemcsak azt tudtam meg, hogy nagyon szeret kosárlabdázni és futni, de az is kiderült, hogy a gyermekpszichológia mellett a gasztronómia is a hobbija, ezen belül pedig családjával együtt a paleó étrend követője, lelkes aktivistája. Két blogot is vezet a téma népszerűsítésére, valamint ír a paleorszag.hu oldal Család és Gasztro rovatában is. Nórival erről az egyre népszerűbb életmódról és táplálkozási stílusról beszélgettem.

Hogyan kerültél kapcsolatba a paleolit étrenddel? Mióta étkeztek így a családoddal?

2011 novemberében egy családi összejövetelen találkoztam a nagybátyámmal, aki akkor már évek óta paleó elvek szerint élt. Beszélgetés közben felismertem, hogy tulajdonképpen mi is hasonlóan táplálkozunk, mivel akkor már egy éve tejmentesen étkeztem a kisbabám tejallergiája miatt, valamint hüvelyeseket és cukrot tartalmazó ételeket sem fogyasztottunk. Nagybátyám szinte hihetetlen egészségügyi javulásról számolt be, emellett mesélt nekem a tej- és gluténtartalmú ételek okozta károkról és függőségekről, ezért úgy döntöttem, hogy kíváncsiságból kipróbálom. Előtte elolvastam egy gyorstalpaló könyvet is az étrend lényegéről (Szendi Gábor: Paleolit táplálkozásról kezdőknek), mert érdekelt, hogy például a kenyér, amit nagyon szerettem, tényleg függőséget okoz-e, és ha igen, akkor hogyan. A saját tapasztalatom megdöbbentő volt. Két-három hét nagyon nehéz volt, mert nagyon kívántam a kenyeret, utána viszont kívül-belül megújultam. Mintha valami lefogott volna eddig: állandóan fáradt voltam. Most pedig hirtelen felszabadultam, tele lettem energiával. Mivel a kisfiam akkor még nem sok szilárd ételt evett, inkább szopizott, neki nem volt nehéz megmagyarázni, hogy nincs kenyér, ő előtte is inkább csak leette róla a májast. Tulajdonképpen ő mutatta meg nekünk a paleót, ugyanis az elejétől kezdve csak paleóval összeegyeztethető ételekből volt hajlandó enni. A Párom egy hónappal később próbálta ki, mert tetszett neki, hogy ennyire szárnyalok. Azóta ő is.

Mi a lényege ennek az étrendnek? Sokan nem ismerik, és mivel keveset hallottak róla, nem tudnak állást foglalni, vagy eldönteni, kipróbálják-e.

Sokan kőkori diétának nevezik, mert nevét a paleolit korról kapta. De mégsem teljesen arról van szó, hogy együnk úgy, mint az ősemberek. Inkább az a lényeg, hogy együnk minél több organikus, helyben termett idényzöldséget, gyümölcsöt, húst, és emellett lehetőleg kerüljük a feldolgozott élelmiszereket. Mindezt arra alapozzák a paleó népszerűsítői, hogy szervezetünk több százezer évvel ezelőtt ezeknek az ételeknek a feldolgozására lett tervezve, valamint a ma élő természeti népeknél, akik hasonlóan táplálkoznak, szinte ismeretlenek a civilizációs betegségek.


Milyen alapanyagokat, ételeket nem lehet és melyeket ajánlott fogyasztani?

Nem javasoltak a gabonafélék és lisztek, illetve az ezekből készült pelyhek, darák és tészták. Ugyanígy kerülendő a tej és minden tejtermék. A hosszú érlelésű sajtok kompromisszumként fogyaszthatóak, de természetesen nem napi szinten. A magas keményítő tartalmú zöldségek (burgonya, kukorica) és a hüvelyesek (borsó, bab, lencse és földimogyoró) sem javasoltak a paleolit étrendben. A kristálycukor és társai (nádcukor, barnacukor, cukorszirup, szőlőcukor), valamint a hidrogénezett növényi olajok (pl. margarin) is tiltólistán vannak minden olyan kész- vagy félkész árucikkel együtt, melyek ízfokozókat, tartósítószert és egyéb egészségre káros anyagokat tartalmaznak. Amiket nyugodt szívvel lehet enni, azok főként az állati eredetű zsírok, a tojás, a halak, húsok, belsőségek, a magvak (mértékkel), valamint a zöldségek és a gyümölcsök.


Élettani hatását tekintve miben különbözik a többi étrendtől? Egészségesebb? És ha igen, mennyiben?

A paleolit étrend semmi újat nem kínál, egyszerűen csak azt tanácsolja, hogy olyan élelmiszereket együnk, amiknek megemésztésére alkalmas a szervezetünk. Az egészség megőrzése és visszaállítása érdekében ez különösen fontos egy olyan világban, amikor a civilizációs betegségek ma már nem 50-60 év környékén jelentkeznek, hanem 20-30 évesen, vagy még előbb. A paleó által tiltott élelmiszereknek ritkán van rövid távú látványos hatása, inkább csendben bomlasztják az immunrendszert az évek során. Gyulladásokat okoznak, egészen addig, míg ki nem alakul a kézzel fogható baj. A paleolit étrend rengeteg olyan betegségre használhat gyógyírként, amire az orvosok rendre azt mondják, hogy egy életen át, vagy hosszabb-rövidebb ideig gyógyszert kell szedni. Szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, sztrók, rák, cukorbetegség, inzulinrezisztencia, PCOS (policisztás ovárium szindróma), autoimmun folyamatok, pajzsmirigy problémák, magas vérnyomás, migrén, reflux, ízületi panaszok, irritábilis bélszindróma és egyéb bélproblémák, depresszió, Alzheimer-kór, fájdalmas menstruáció, köszvény, afta, akné és még sok más betegség, melyeknek kialakulása vagy fennállása esetén javít, és gyógyít a paleó!


Kiknek ajánlható egyértelműen? Van olyan életkor, betegség vagy életállapot, amikor nem javasolt?

Életkortól függetlenül ajánlható mindenkinek egészségmegőrzés vagy gyógyulás céljából. Akinek viszont komolyabb betegsége van, amire gyógyszert is szed, semmiképpen ne kezdjen bele a maga szakállára, csakis orvosi felügyelet mellett. Egyre több paleolit szemléletű orvos van, akik tudnak ebben segíteni (ha esetleg jelenlegi orvosaink hitetlenkedve fogadnák elhatározásunkat, mely szerint életmódváltással szeretnénk gyógyulni). Van egy átmeneti idő, amikor rosszabbul lehetünk (főleg az első 30 napban), utána viszont szinte mindenki jobban érzi magát, és energikusabb lesz. Külföldön (főleg az USA-ban) az utóbbi években egyre többet foglalkoznak az un. személyre szabott paleóval, ami annyit jelent, hogy meghatározott betegségekre meghatározott arányokat javasolnak az étrendben, sőt olyan is előfordul, hogy még a paleón belül is szigorítani kell (tipikusan autoimmun betegségek fennállása esetén). Mindez egyre jobban terjed idehaza is, mert ahányan vagyunk, annyiféleképpen reagálhatunk étrendi változásokra. Aki mégsem lesz jobban egy hónap múltán sem, annak valószínűleg nincsenek jól beállítva ezek az arányok, vagy olyan komponens maradt bent, ami fenntartja ezt az állapotot.


Gyerekek esetében is alkalmazható? Mire kell ilyenkor figyelni?

A gyerekek esetében (de ugyanígy a várandósság és a szoptatás idején is) szinte kulcsszerepe van a táplálkozásnak. A kisbabáknak legfőképpen tápláló ételekre van szükségük, hogy kezdetleges bélrendszerüket megerősítsük. A beleinkben található az immunsejtek 70-80%-a, ezért egyáltalán nem mindegy, mit esznek, főleg az első években. A csecsemőnek az első pár hónapban csak néhány emésztő enzim áll rendelkezésére: ilyenek a laktózt, a fehérjéket és a lipideket feldolgozó enzimek. Sajnálatos módon a jelenleg érvényben lévő hivatalos hozzátáplálási ajánlások ezeket figyelmen kívül hagyják.

Mivel a babák fejlődésben lévő emésztőrendszere még nem képes a legtöbb szükséges enzim képzésére, az emésztetlen, vagy csak részben emésztett ételek a véráramba kerülve folyamatos és erőteljes immunválaszra kényszerítik a szervezetüket, ezért a túl korán bevezetett ételek könnyen emésztési problémákhoz, súlyosabb esetben allergiákhoz vezethetnek. Ezért körültekintően kell táplálnunk őket. A zsírok kulcsfontosságú energiaforrások a kisbabák növekedése és fejlődése szempontjából, ezért természetszerűleg könnyen is emészthetők számukra. Furcsán hangozhat, de éppen a zöldségek és gyümölcsök azok, melyeket nehezebben tudnak megemészteni – a hozzátáplálási javaslatok ugyanis éppen ezeket ajánlják legelőször. A kisbabák emésztőrendszere és emésztőenzimjeinek fejlődése mondhatni tökéletesen összhangban vannak a paleóval: zsírok, fehérjék elsőként, aztán a zöldségek, gyümölcsök a lista végén, mindezt lehetőleg szoptatás mellett, amit a WHO is minimum 2 évig javasol. Később, ha így egészséges szokásokat alakítottunk ki, sokkal könnyebbé és szebbé válik az élet: mivel nincsenek nagy cukoringadozások, a dackorszak elviselhetőbbé válik, nincs állandó nassolgatás, válogatósság, és bizonyos típusú betegségek (pl. a fülbetegségek) sosem alakulnak ki.

Jelentett nehézséget az átállás, a hozzávalók beszerzése, vagy az ételek elkészítése? Többen talán azért riadnak vissza a speciális étrendtől, mert tartanak tőle, hogy több időbe telik az utánajárás a bevásárlásnál, és sok idejüket veszi el a főzés.

A kisfiam születése előtt nem főztem otthon, viszont amikor elérkezett a hozzátáplálás időszaka, a védőnői tanácsokat betartva fakanalat ragadtam, és egyre több mindent voltam képes elkészíteni. Nem pürésítettem külön a kicsinek, inkább mindig úgy főztem magunknak, hogy abból ő is ehessen, szem előtt tartva, hogy minél több kézzel fogható falat legyen a számára (pl. párolt zöldségköret). Nagyjából fél évvel később kezdtük a paleót, így nem volt nagyon nehéz átállni, hiszen addig is főleg a piacról szereztük be a hozzávalókat. Mindenképpen jobban át kell gondolni egy-egy beszerzési utat, főleg télen, mert akkor csak heti egyszer van lehetőségünk lejutni a helyi piacra. A mindennapok szerves része a főzés-sütés, de igyekszem mindig olyan menüt összeállítani, ami nem igényel sok időt vagy jelenlétet.

Van, hogy hetente csak kétszer főzök, de olyan is előfordul, hogy minden másnap. Sokszor segítenek a gyerekek, így kicsit lassabban készül el a végeredmény, de legalább közben jól érezzük magunkat. Sokszor szokták kérdezni, hogy drága-e a paleó, erre viszont nincs egyértelmű válasz. Nekem az a tapasztalatom, hogy ha minden megszokott ételünket (pl. kenyér, sütemények) helyettesíteni szeretnénk, akkor valóban drágább, hiszen a magvak és maglisztek jóval többe kerülnek, mint a fehér liszt. Ha azonban sikerül szakítani ezekkel a szokásokkal, és nem esik nehezünkre lemondani a kenyér- és tésztaféleségekről, akkor nagyjából ugyanannyira jön ki a havi költség, mint eddig. Fel kell térképezni a piacokat, hogy mi, hol, mennyibe kerül. Kicsit nehezebb, mintha bemennénk egy bevásárlóközpontba, és megvennénk egyszerre mindent, de megéri az utánajárás.

Az étrendetek megváltozása együtt járt egy új életformával is? Miben változott meg az életmódotok ennek hatására? Milyen pozitív változásokat éreztek?

Egyre jobban a „vissza a természethez” üzenet dominál a mindennapokban: vegyszermentes háztartást vezetünk, az erkélyen növényeket nevelünk, sokat sétálunk, kirándulunk a szabadban. Fontos a mozgás: saját testsúllyal történő edzés, futás, biciklizés. Igyekszünk megélni a napokat, és nem rohanni.


A paleolit táplálkozással kapcsolatban két blogot is vezetsz. Mikor és milyen céllal kezdted el ezeket írni?

A Csipetfalatot 2011 novemberében kezdtem azzal a céllal, hogy közös evésre biztassam a barátaimat a babájukkal. Hogy ne kelljen kétfelé főzni, hanem kis odafigyeléssel a kicsik és a felnőttek ugyanazt ehessék. Ez a szemlélet később a paleós próbálkozásainkba is mind belefért, hiszen kicsik és nagyok egyaránt büntetlenül ehetik a paleó ételeket. Az Egy üveg egészség egy szűkebb rétegnek szóló blog, melyet év elején kezdtem. Savanyítani vágyóknak gyűjtök ötleteket, hogy túl tudjunk lépni a savanyú káposztán és a kovászos uborkán, és bátran próbálkozhassunk az idényzöldségek és fűszerek kombinációival. Célom, hogy felhívjam a figyelmet az erjesztett ételek előnyeire, hiszen probiotikus nyers ételek lévén fogyasztásuk rendkívül egészséges!


Honnan érdemes még tájékozódni, ha valaki ki szeretné próbálni a paleó ételeket? Milyen oldalakat, könyveket ajánlasz?

Rengeteg oldal létezik, és egyre több könyv jelenik meg. Mindenképpen javaslom a már említett, általam is elolvasott Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás kezdőknek című könyvet. Akit mélyebben érdekel, mit miért nem ajánlott enni, azoknak számos kutatással szolgál Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás és korunk betegségei című könyve. A külföldi irodalomból Sarah Ballantyne The Paleo Approach könyvét ajánlom: szemléletes ábrákat és nagyon hasznos tudásanyagot találhatunk benne, összefüggésekkel, következtetésekkel. Nagy kincs lenne, ha magyarul is megjelenne! Weboldalak tekintetében a Paleország.hu-t emelném ki, ahol hasznos információk, tippek, receptek, gyógyulástörténetek, online piactér és eseménynaptár is megtalálható, kezdőknek és haladóknak egyaránt aranybánya. Első körben tehát legyünk tisztában az elmélettel, aztán jöhet a gyakorlat! A Paleovital.hu és a Paleo hedonistáknak című gasztroblog sokféle, többségében egyszerű recepteket ajánl. Utóbbihoz két könyv is kapcsolódik: Paleolit konyha hedonistáknak és Paleolit fogyókúra hedonistáknak címmel.

Van arról adat, hogy hányan követik ezt az étrendet Magyarországon, mennyire elfogadott vagy ismert nálunk? A külföldhöz képest ez milyen arányt jelent?

Az USA mellett Magyarország erős bázisnak tekinthető, köszönhetően Szendi Gábor munkásságának, aki négy éve összegyűjtötte a témában megjelent külföldi tanulmányokat, és megosztotta őket könyveiben. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy ezalatt a négy év alatt igazi paleó nagyhatalom lett Magyarország Európában. Itthon és már a környező országokban (Szlovákia, Románia, Ausztria, Németország) is egyre többen ismerik fel a paleolit életmód jótékony hatásait, melyek bőven túlmutatnak annak „divatdiéta” mivoltán. A népszerűbb paleós oldalaknak ma már több mint tízezer látogatója van!

Megosztanád velünk egy-két kedvenc receptedet?

Nagyon szívesen! Az egyik kedvencem az epres-rebarbarás kosárka, ami minden alkalommal nagy sikert arat, pedig elsőre furcsán hangozhat ez az ízkombináció:

Hozzávalók:

  • 8 szem magozott datolya
  • 1 és fél bögre őrölt blansírozott mandula
  • fél bögre darált dió
  • 1 evőkanál narancslé
  • 6 szál rebarbara
  • 16 szem közepes méretű földieperízlés szerint nyírfacukor
  • kókuszzsír a formák kikenéséhez


Elkészítés:

A tésztaalap elkészítése: aprítógép segítségével dolgozzuk jó alaposan össze az őrölt mandulát, a diót és a datolyát. Néhány perc elteltével a keveréknek morzsás tésztaállagúnak kell lennie. A muffinformákat kenjük meg kókuszzsírral, és simítsuk bele a “tésztát”.

A töltelék elkészítése: vágjuk fel a rebarbarát 5 centis darabokra, majd tegyük az aprítógépbe. Adjuk hozzá a narancslevet és ízlés szerint 1-3 evőkanál nyírfacukrot. Ezt az egészet csak néhány rövid, gyors nyomás erejéig turmixoljuk össze. Ne pépesítsük túl, csak keveredjen össze apróra. Ha kész, adjuk hozzá a felszeletelt epret, majd mindezt kézzel keverjük össze. Végül töltsük a muffinformákba a masszát.

190 fokon kb. 35 perc alatt sül készre.

Cukkinis csokikocka


És minden évben várom a cukkiniszezont! Semleges íze miatt sokoldalúan használható a paleóban, és puha állagot kölcsönöz minden lisztmentes süteménynek:

Hozzávalók (egy tepsihez):

  • 260 g sertészsír
  • 200 g mazsola
  • 8 tojás
  • 1 kg hámozott, reszelt cukkini (lehet több is)
  • 10 púpozott mk holland kakaópor
  • 7-8 ek darált kókuszreszelék
  • vanília kivonat
  • 4 tk fahéj
  • 3 tk szódabikarbóna
  • kevés citromlé

Elkészítés:

A cukkinit és a darált kókuszreszeléket kivéve mindent aprítógépbe teszünk, és egyneműre turmixoljuk őket, majd hozzáadjuk a kinyomkodott cukkinit, újra turmixolunk, végül hozzáadjuk a darált kókuszreszeléket is, és elkeverjük. Sütőpapírral kibélelt gáztepsiben 180 fokon, 35-40 percig sütjük. Kihűlve tálaljuk, úgy lesz a legfinomabb!

Tipp: melegen kókuszreszelékbe is egyszerűen beleforgatható, így ínycsiklandozó kókuszkockát kapunk!


A blogjaidat nézegetve jó néhány recept elkészítéséhez én is kedvet kaptam. További sok sikert kívánok az íráshoz és a gyakorlati megvalósításhoz is!

Weninger Nóra

2014. július 21.

Hozzászólások