Kiemelkedő életműveket díjaztak, valamint a múzeumért folytatott magas színvonalú munkákat ismertek el december 18-án a Kecskeméti Katona József Múzeumban, átadták a Pro Museo és a Szabó Kálmán-díjat.

A Múzeum igazgatója, Rosta Szabolcs Pro Museo díjjal ismerte el azokat a személyeket, akik kiemelkedő életművet hoztak létre, illetve a múzeum ügyéért és zavartalan működéséért magas színvonalú, eredményes munkát végeztek, végeznek. Tíz év után most adták át újra a Pro Museo díjakat.

A díjazottak:

  • Laczkó János nyugalmazott múzeumigazgató, restaurátor művész.
  • Posztumusz Pro Museo díjban részesült Székely György régész-numizmatikua főmuzeológus. A díjat felesége, Székelyné Kőrösi Ilona vette át.
  • Posztumusz Pro Museo díjban részesült Áipli Gyula múzeumi munkatárs. A díjat felesége, Áipliné Faragó Mária vette át.

Az újonnan megalakult Szabó Kálmán-díjban azok a kollégák részesülhetnek, akik a Múzeum érdekében, az ajándékozás, hagyaték, műtárgykölcsönzés, kiállításrendezés, közös kiadványok, régészeti együttműködés területén kiemelkedő tevékenységet végeznek. Az intézményt bármilyen formában kiemelkedően támogatják, valamint együttműködnek a Múzeum alkalmazottaival az intézmény szakmai tevékenységének kiteljesítésében.

Szabó Kálmán-díjban részesült:

  • Pázmándi Gergely geodéta
  • Fellegi Jenő aranykoszorús fényképész mester, adományozó

Dr. Szabó Kálmánról

Dr. Szabó Kálmán 1886-1963 között élt. A 20. századi Kecskemét tudományos és kulturális életének egyik legjelentősebb alakja volt. Régész, etnográfus és a Városi Múzeum vezetője. Kiemelkedő munkát végzett a „hírös város” közgyűjteményeinek gyarapításában.

Kecskemét város közgyűlése 1898-ben határozta el múzeum létesítését. Az igazgató Szilády Károly mellett Szabó Kálmán múzeumőrként dolgozott. Szakszerűen gyűjtötte a halászat, a pásztorélet, a gazdálkodás, a szőlőművelés és a hajdani mesterségek tárgyi emlékeit.

A múzeum 1924-ben, a vasútkertben álló nyári kaszinó épületének átalakításával nyílt meg. Szabó Kálmán igazgatósága alatt a kecskeméti múzeum a két világháború között rangos szakmai műhellyé vált. Régészeti tevékenységének legnagyobb eredménye a Kecskemét környéki középkori faluásatásokból előkerült leletanyag közreadása volt. 1942-ben a kultuszminiszter Szabó Kálmánt múzeumfejlesztő és tudományos munkája elismeréseként kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki.

A II. világháború nagy törést jelentett az életében: a múzeum értékes anyaga elpusztult egy bombatámadás során. A háború utáni években méltánytalanul mellőzték, csak 1951 után alkalmazták újra a múzeumban részfoglalkozású kutatóként, amikor ismét sokat tett az elpusztult gyűjtemény-együttesek pótlásáért.

 

A rendezvényt az Aurin Leánykar gyönyörű éneke tette még emelkedettebbé.

 

Török Katalin

 

 

Hozzászólások