Az ókori Róma egyik leghíresebb alakja az Asterix- rajzfilmekből, valamint a “Róma” sorozatból is ismert Julius Caesar volt. Élete számtalan kalandban bővelkedett. Fiatal korában bujkálnia kellett Sulla diktatúrájának idején, mivel rokona volt a nagy diktátor ellenfelének, Mariusnak.

Katonai tehetségét Gallia meghódítása igazolta, majd egy polgárháborúban sikeresen győzte le az elsőként „Nagy” melléknévvel kitüntetett hadvezért, Pompeius Magnust Kr. e. 48-ban.

Politikai ellenfelei

Politikai ellenfelei gyilkolták meg őt a szenátus üléstermében, ugyanis államférfiként a római állam újjászervezésén dolgozott. Ez sértette a hagyományos arisztokrácia érdekeit. Julius Caesar a köztársasági államforma megváltoztatását tűzte ki célul maga elé, a monarchia egy fajtáját kívánta megvalósítani. Rendszerének kiépítésére nem maradt ideje, így a császárság megalapítójának inkább fogadott fia, Augustus tekinthető.

                                                                 

Érdemei

Kevesen tudják, hogy Julius Caesar korának egyik legműveltebb embere volt. Szónoki képességeit, irodalmi munkásságát még politikai ellenfele, a világtörténelem egyik legnevesebb, legjobb szónoka, Cicero is elismerte. A ma is tanított latin nyelvtan szabályait az ő nyelvhasználatából levonható következtetések alapján állították össze.

Nevéhez fűződik a modern – XIII. Gergely pápa által csekély mértékben módosított – naptár előzményének tekinthető Julianus naptár bevezetése, amelyet az ortodox egyház a mai napig használ. E kalendárium szerint minden negyedik év szökőév.

Kr.e. 44. március 15-én tehát az ókor egyik legtehetségesebb, legsokoldalúbb politikusát, íróját tették el láb alól ellenfelei, akik egyébként céljukat nem érték el. Róma a Julius Caesar által megszabott úton fejlődött tovább.

 

Anekdoták Julius Caesarról:

  • Feljegyezték róla, hogy a görög szigetvilágban őt foglyul ejtő kalózoknak értésére adta, hogy az érte kért 50 talentumot túl alacsony összegnek tartja. A kalózoknak egyébként megígérte, hogy példásan megbünteti majd őket, de csak nevettek a fenyegetésen. Kiszabadulása után heteken belül keresztre feszíttette elrablóit.

  • Római ellenfeleit sokra becsülte, és nagyvonalúan viselkedett velük. A polgárháború döntő csatája után Pompeius elmenekült, és Egyiptomban keresett menedéket. Ott azonban Caesarnak, a győztes hadvezérnek akartak kedveskedni, ezért megölték riválisát és büszkén vitték elé ellenségének a fejét. Caesar azonban nemhogy örült volna, inkább megkönnyezte Pompeius vesztét, és később kivégeztette a felelősöket.

                                                           

  • A galliai hadjárat alatt előfordult, hogy katonáinak a marcona, félelmetes hírű germánokkal kellett volna összecsapniuk. A katonák már-már lázadtak, hogy elkerüljék a csatát, amikor Caesar rövid beszédet tartott: „Polgárok, távozhattok.” Katonái annyira megsértődtek a megszólítás miatt, hogy minden további feltétel nélkül követték, bárhová is vezette őket.

  • Caesar a korabeli szaftos pletykáknak is főszereplője volt. A galliai diadalmenetében részt vevő katonák az alábbihoz hasonló rigmusokat kántáltak: Polgárok, vigyázzatok az asszonyaitokra, jön a kopasz betyár.

                                                   

  • Számos történet és későbbi feldolgozás szól az egyiptomi királynő, Kleopátra iránti szerelméről is, akit trónra segített. Egy közös gyermekük is született, akit később az Egyiptomot elfoglaló Augustus öletett meg.

      Schramek László

      2013. március 14.

Hozzászólások