Szeretnénk figyelmébe ajánlani a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely őszi, októberi programkínálatát és a különleges Örmény napot.

Örménynap

10.05. szombat

10.00: Antanténusz műhely

  • Agyag faleveles alátét készítés

15.30 – 17.00: Aprók Tánca – Diószüret

  • Kézművesség: diójáték

10.12. szombat 

10.00: Lilla mesék

  • Interaktív mese kézműves foglalkozással

 

10.19. szombat

10.00-13.00: Szóraka Tanoda

  • Egyedi rajzmappa készítés felnőtteknek
  • Vezeti: Boros Ilona
  • Belépődíj: 1500 Ft/fő

16.00-17.00: Fitt Múzeum

  • Tai Chi bemutató
  • A belépés ingyenes

Örménynap

10.26. szombat: Örmény nap

Időpont: 2024.10.26. 10:00-12:00 és 15:30-17:00

A programot a Kecskemét Megyei Jogú Város Örmény Települési Nemzetiségi Önkormányzata támogatja.

Programok:

  • 10.00 – 11:00 Kézműves foglalkozás: kasírozott tök készítés
  • 11:00 – 14:00 Kirakodóvásár
  • 14:00-15:00 Mosolyra hangolók: interaktív gyerekkoncert
  • 15.30-17.00 Aprók Tánca: Kukoricamorzsoló – Kézműves foglalkozás: pattogatott kukoricából nyakláncfűzés

Az Aprók Tánca program keretein belül bemutatkozik a Hírös Néptánc Tanoda gyermekcsoportja.

A programokon való részvétel ingyenes.

Helyszín: Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely

6000 Kecskemét, Gáspár A. krt. 11.

76/481 469

Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely rövid története

Az országos gyűjtőkörű múzeum s a szorosan mellette működő játékkészítő és kézműves műhely 1981. december 4-én nyílt meg, ekkor indult meg a muzeális értékű játékok gyűjtése is, mégpedig azzal az alapító elképzeléssel, hogy létrejöjjön a magyar nyelvterület játékkultúráját őrző és bemutató tárgy-együttes. Bár az előző száz év gyermekkultúrát alakító törekvései együttesen jelentik az előzményeket, a közvetlen kezdeményező erőt az 1979-es Nemzetközi Gyermekév eseményei adták.

Dr. Bánszky Pál művészettörténész, a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója – korábban a Népművelési Intézet Vizuális Művészeti Osztályának tudományos főmunkatársa – már egy évvel korábban megfogalmazta az intézmény létrehozásának igényét.

Az újszerű elképzelés azonnal támogatást kapott a megye vezetőségétől. Az alapításról sokat elárul, hogy kezdetkor Nagy László nevével kívánták megtisztelni az új létesítményt. Végül egy ősi kiszámoló vers soraiból kapott elnevezést a kettős feladattal induló műhely és múzeum. Mindehhez a keretet egy erre a célra emelt, napjainkban is változatlan formában álló sajátos épület adta, amelynek központi terét a honfoglaló magyarok jurtája ihlette.

Az épületet, amely stílusában a helyi hagyományokat követi, Kerényi József, Ybl- később Kossuth-díjas építészmérnök tervezte, aki ezekben az években Kecskemét város főépítésze volt. Az 1976-ban múzeumi célokra felújított Bánó-ház műemléképülete a Szórakaténusszal együtt bástyaként védte a mellette fekvő régi városrészt az újjáépítési szándékoktól.

Magáról a Szórakaténuszról az építész így nyilatkozott: „Valójában ez egy furcsa ház: nem az építészeti kialakítása miatt szép, hanem attól, hogy gyerekek népesítik be, hogy énekelnek, verset mondanak, mesét játszanak, megszépül tőle maga a ház is…”.

muzeumesmuhely@szorakatenusz.hu

Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely| Facebook

Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely| Instagram

Hasonló cikkünk