Előadások a magyar zsidó képzőművészet, építészet, iparművészet és műgyűjtés jeles képviselőiről, emlékeiről – A Kecskeméti Katona József Múzeum tisztelettel meghívja önt és családját a Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából megrendezett képzőművészeti emlékkiállításhoz kapcsolódó előadás-sorozatának következő felvonására:

ifj. Gyergyádesz László művészettörténész – Márkus Géza, a Cifrapalota tervezője
Időpont: 2014. május 7., szerda 16 óra
Helyszín: Cifrapalota, 1. emelet

„A zsidók a tizenkilencedik század vége felé kezdtek közvetlen hatást gyakorolni az építészet-re, amikor több zsidó hallgató nyert felvételt a budapesti Műegyetem építészeti karára és helyezkedett el nagy tervezőirodáknál. 1900-ra a műegyetemi hallgatók között 44,46 %-ra emelkedett a zsidók aránya!” (Klein Rudolf) Kecskemét sem volt e téren kivétel, hiszen a századelőn több magyar zsidó építész is jelentős szerepet kapott Magyarország legszebbjének választott főtere és környékének megformálásában, kialakításában. Közéjük tartozott Márkus Géza (1872–1912) is, aki éppen Kecskeméten alkotta meg a fő művét, a Cifrapalotát. (Hamarosan tanulmány jelenik meg róla a Magyar Iparművészet c. folyóiratban).


Márkus autodidaktaként lett kiemelkedő építész. A századforduló idején önálló irodát is nyitott, közös munkái, tervei voltak mindenekelőtt Spiegel Frigyessel (pl. Kolozsvár, Nyári Színház, 1908–1910), illetve Komor Marcellel és Jakab Dezsővel (pl. Népopera, mai nevén Erkel Színház, 1911), de együtt dolgozott a szobrászok közül Telcs Edével, Kallós Edével is. Mindemellett újságírói munkássága is jelentős, munkatársa volt többek között a Művészetnek, a Magyar Hírlapnak és a Színháznak. Készített könyvillusztrációkat (pl. Erdős Renée: Versek, 1902), sőt szcenikusként is dolgozott 1903–1904 között a Budapesti Népszínház számára. Az előadás ezt az összetett, csapongó, dinamikus, a szecesszióhoz méltó Gesamtkunstwerk-egyéniséget és annak sokoldalú munkásságát igyekszik sok-sok kép kíséretében bemutatni.


Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész 1997 óta dolgozik a Kecskeméti Katona József Múzeumban, ahol jelenleg a Képzőművészeti Gyűjtemény vezetője, mellette 1998–2011 között a Debreceni Egyetem megbízott előadója volt. A Tűzzománcművészek Magyar Társasága és a Magyar Animáció Háza kuratóriumának elnöke. Számos könyve (pl. Mednyánszkyról, Tóth Menyhértről, Farkas Istvánról, Kecskemét műemlékeiről), 150 szócikke (pl. Szent Korona; Szent László-herma), s több mint 130 tanulmánya (pl. Kecskemét művészetének történetéről, kortárs zománcművészetről, keresztény ikonográfiáról) jelent meg. Eddig kb. 180 kiállítás rendezője, kurátora volt (pl. I–VI. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále).


További előadások (szerdai napokon, 16 órai kezdettel):

•    Május 14. Monori Laura művészettörténész: Perlrott Csaba Vilmos életműve
•    Május 21. Székelyné Kőrösi Ilona történész: A kecskeméti Kossuth-szobor, és alkotója, Telcs Ede
•    Május 28. ifj. Gyergyádesz László művészettörténész: A Kecskeméti Művésztelep és a magyar zsidó képző- és iparművészet (Falus Elek, Iványi Grünwald Béla, Faragó Géza, Gráber Margit…)
•    Június 4. Barki Gergely művészettörténész: A magyar zsidó festészet és a Nyolcak
•    Június 11. ifj. Gyergyádesz László művészettörténész: „Látnak üresen a szemek” – Farkas István művészetéről

Hozzászólások