Vásárhely története a Plohn-műterem 75 évének tükrében. Egy múlófélben lévő világot őrzött meg a Plohn-család. Plohn Illés (1833-1911) és fia, Plohn József (1869-1944) fényképészeti és festészeti műterme hetvenöt éven át működött Hódmezővásárhelyen.

Százötven éve, 1869-ben nyitotta meg Hódmezővásárhelyen fényképészeti műtermét Plohn Illés (1833-1911), amely azután fia, Plohn József (1868-1944) 1944. júniusi deportálásáig hetvenöt éven át működött. A műterem történetét az Alföldi Galériában május 31-én megnyílt kiállítás a fényképészmesterek munkáin, dokumentumokon és tárgyakon keresztül mutatja be.

A tárlatot bemutató sajtóbejáráson Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója elmondta: a Plohn család tevékenysége nemcsak Hódmezővásárhely fényképészetének történetében volt jelentős, munkájuk a város képzőművészetéhez is kapcsolódik, felvételeiket használta Tornyai János festőművész is, akinek születése százötvenedik évfordulóját az idén ünnepli a közgyűjtemény. Hódmezővásárhely történetének tárgyi emlékezete sokat köszönhet a Plohn családnak, akik a portrék és családi képek mellett számos dokumentatív értékű képet készítettek.

 

A tárlat első egységében Plohn Illésnek az 1879-es, szegedi nagy tiszai árvíz idején, valamint a kis-tiszai zsilip 1887-es összeomlásánál készített felvételei láthatóak – mondta el a bejáráson a tárlat kurátora, Bernátsky Ferenc, a vásárhelyi múzeum helytörténész-muzeológusa. A második részben Plohn József Képek a nagy magyar alföldi népéletből című, az 1800-as évek közepe és az 1930-as évek között készült néprajzi témájú sorozatát állították ki, míg a harmadik egység Plohn József és a Hódmezővásárhelyen alkotó képzőművészek kapcsolatát mutatja be, a felvételeken látható Tornyai János mellett Kallós Ede, Endre Béla, Iványi Grünwald Béla, Rudnay Gyula és Pásztor János is.

A kiállítás a családi képekből, csoportképekből és tablókból álló része mellett külön egységet szentel a Hódmezővásárhely 1894 és 1936 közötti történetét bemutató fényképeknek. Itt láthatóak az algyői vasúti híd záróelemének helyére kerülését megörökítő fotók mellett a rostagyáros, Kalmár Zsigmond üzeméből kikerülő termékeinek szállításáról, a Kokron-gyár és a Szent István-templom építéséről készült fényképeken túl a Bethlen Gábor Gimnázium a megszálló román katonák által 1919-ben feldúlt könyvtárát megörökítő felvétel is.

 

Plohn József, mielőtt átvette idősödő apjának vásárhelyi üzletét, Bécset, Párizst és Milánót bejárva pallérozta tudását. Az Andrássy úton álló egykori műtermében – apja másfél száz évvel ezelőtt, 1869 májusában a mai Petőfi és Lánc utca sarkán nyitott stúdiót – kiváló érzékkel ragadta meg a helyi karaktereket, s velük egy múlófélben lévő öltözetkultúrát, a népi kismesterségeket, a kiterjedt tanyavilágot, azok lakóit, a közösség számára fontos, örömteli és tragikus eseményeket is lencsevégre kapta. Erről Szabó Magdolna, a Néprajzi Múzeum etnográfus-muzeológusa szólt megnyitójában, hangsúlyozva: a fotográfus Vásárhely kedvelt polgára volt, aki jó kapcsolatot tartott valamennyi felekezet, társadalmi réteg tagjaival, ezért is álltak olyan sokan fényképezőgépe elé megörökíttetni magukat.

A Plohn-műterem fotói ma már a helytörténet és a néprajzkutatás megkerülhetetlen forrásanyaga, ám a fényképész nemcsak egy-egy téma dokumentálását végezte el, de a képek kompozíciója, kifejező ereje és közvetlensége ma is megragadja a felvételek szemlélőit. Plohn Józsefet azonban nemcsak szakmai tevékenysége miatt ismerte el a város, műterme egy határozott értéket megfogalmazó művésztársaság sajátos, egymást inspiráló baráti találkozóhelye is volt. Szívesen időzött itt Endre Béla, Pásztor János vagy Tornyai János, legfőképp utóbbi biztatására mélyült el Plohn József a néprajzi témájú fényképezésben, de ő készítette el A juss című festménysorozat fotó-előtanulmányait.

A tárlat képeinek nagy része a Tornyai János Múzeum gyűjteményéből származik, de számos magánszemély és a szegedi Móra Ferenc Múzeum mellett a Bethlen Gábor Református Gimnázium, az Erzsébet Kórház, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára, Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum és a Szépművészeti Múzeum – Nemzeti Galéria is hozzájárult a hódmezővásárhelyi kiállításhoz, amelynek kurátora Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum helytörténész-muzeológusa.

A száznegyven fényképet, levelezőlapot és dokumentumot bemutató, A Plohn műterem 75 éve című kiállítás július végéig látogatható az Alföldi Galériában.

Forrás: www.emlekpont.hu

 

Hozzászólások