Wekerle Sándor három alkalommal volt Magyarország miniszterelnöke. Ennek külön érdekessége, hogy ezt a posztot egyszer sem úgy nyerte el, mint a választásokon győztes párt vezére. Miniszterelnökségét mindhárom alkalommal politikai válság előzte meg, és nehéz helyzetekben kellett vállalnia az ország vezetését.

wekerleszobor-mor

Wekerle Sándor szobra Móron

1848-ban született Móron, egy sváb származású családban. Azt szokták róla mondani, hogy a dualizmus korának egyetlen nem nemesi származású miniszterelnöke volt. Ez csak részben igaz, mert a család II. Józseftől nemességet kapott. A későbbi miniszterelnök apja (idősebb Sándor) Lamberg gróf birtokainak intézője volt. Ifjabb Sándor középiskolai tanulmányait a székesfehérvári Szent István Cisztercita Gimnáziumban végezte, majd Pesten jogi diplomát szerzett. Pályafutását később gazdasági, elsősorban pénzügyi vonalon folytatta, ahol kiváló szakembernek bizonyult.

wekerle-lamberg-kastely0

Lamberg kastély Móron

1870-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott. 1877-ben feleségül vette Molnár Gizellát. Házasságukból egy fiú született, aki a családi hagyományoknak megfelelően a Sándor nevet kapta. Wekerle szakértelmét egyre jobban elismerték, és Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt már pénzügyi államtitkárként dolgozott, majd 1889-ben pénzügyminiszter lett. Nevéhez fűződik az államháztartás egyensúlyának megteremtése és az iparfejlesztési törvények elfogadása. Legfontosabb tette a valutareform volt. A korábbi ezüst alapú pénz helyett bevezette az aranyalapú koronát, ami lehetővé tette a világgazdaságba történő beilleszkedést. A korona az I. világháború végéig értékálló valuta maradt.

Az 1890-es évek legnagyobb parlamenti vitáit az egyházjogi törvények váltották ki. A liberálisok úgy vélték, hogy ezzel befejeződik az állam és az egyház szétválasztása. A miniszterelnök, gróf Szapáry Gyula úgy nyilatkozott, hogy ezeket a törvényeket lelkiismereti okból nem tudja támogatni, ezért lemondott. Utóda Wekerle Sándor lett, aki nem volt pártember. Már megjelenésében is különbözött a politikai elittől, a szinte kötelező bajusz és szakáll viselete helyett mindig frissen borotválva jelent meg a Parlamentben.

wekerle-sandor-arckep

Első miniszterelnökségének legfontosabb problémája az egyházügyi reformok elfogadtatása volt. A képviselőház hosszas viták után megszavazta a polgári anyakönyvvezetést és a kötelező polgári házasságot, de ezt a főrendi ház és az uralkodó először visszautasította. Másodszori felterjesztésre elfogadták, de ennek feltétele a miniszterelnök, Wekerle lemondása volt. Ő egyébként a zsidó vallás emancipációját is akarta, de ebben nem volt megfelelő támogatottsága.

A másik komoly gondot a nemzetiségi kérdés jelentette, amiben Wekerle nem foglalt egyértelműen állást. Megalakult a Román Nemzeti Párt, amely memorandumot nyújtott be az uralkodónak az őket sújtó magyar elnyomásról. Ferenc József a memorandumot el sem olvasta, hanem elküldte a magyar miniszterelnöknek, azzal az indoklással, hogy ez magyar belügy. Az ezt követő Memorandum-per során több román vezetőt börtönbüntetésre ítéltek, bár rövid időn belül amnesztiában részesültek. A román nemzeti pártot 1894-ben betiltották. A kérdést Wekerle bírósági ügynek tekintette.

wekerle-festmeny0

Politikai kérdést jelentett Kossuth Lajos temetése is. A „turini remete” 1894-ben halt meg, 92 éves korában. Az országban még mindig hatalmas tisztelet övezte, de Ferenc József megtiltotta az állami temetést. A költségeket titkos kormányzati támogatással Budapest fedezte. A kormány tagjai végül nem vettek részt a temetésen, mert nem akarták megsérteni az uralkodót.

1895-ös lemondása után Wekerle visszavonult a politikai élettől. 1905 után tért vissza, amikor Magyarország újra politikai válságba került. A választásokon a kormánypárt (Szabadelvű Párt) vereséget szenvedett, és hamarosan fel is oszlatta magát. A győztes ellenzéki koalíció programját az uralkodó nem tudta elfogadni, így jelöltjüket sem volt hajlandó miniszterelnökké kinevezni. Helyette testőrségének egy korábbi tagját, Fejérváry Gézát bízta meg a kormányalakítással. Neki viszont a Parlamentben semmiféle támogatottsága sem volt. Végül, hosszas tárgyalások után az uralkodó és a koalíció megegyezett, a választásokon győztes pártok feladták a hadsereggel kapcsolatos követeléseiket. A kompromisszum része volt az is, hogy a pártokhoz nem kötődő Wekerle lett újra a miniszterelnök.

wekerle-ferenc-jozsef

Ferenc József császár és Wekerle Sándor

Hamarosan kiderült, hogy az új kormányfőnek nincs megfelelő mozgástere. A koalíció egyetlen ígéretét sem tudta megvalósítani, az egyik legfontosabb, az új választójogi törvény nem lépett életbe. A parlamenti munkát továbbra is akadályozta az obstrukció (akadályozás – a parlamenti beszédek időtartama nem volt korlátozva, így vég nélküli és eredménytelen ülésszakok zajlottak). A koalíció gyorsan elvesztette népszerűségét, így amikor Tisza István Nemzeti Munkapárt néven újjászervezte a kormánypártot, fölényes győzelmet aratott az 1910-es választásokon. Wekerle második kormányzásának egyetlen eredménye az új adótörvény volt, mely egyenlőbb teherelosztást jelentett annak ellenére, hogy a miniszterelnök elképzeléseinek csak egyes részei valósultak meg.

Az I. világháborúban a Monarchia Németországgal szövetségben harcolt. A háború a várakozásokkal ellentétben elhúzódott, és a lövészárkokban értelmetlen mészárlás folyt. 1916-ban meghalt az idős Ferenc József, és utóda, IV. Károly békét akart kötni. 1917-ben, az Egyesült Államok hadba lépése után világossá vált, hogy a központi hatalmak ezt a háborút nem nyerhetik meg. Az Antant már biztos volt a győzelmében, így IV. Károly békekötése lehetetlenné vált. Magyarországon egyik bűnbaknak Tisza István miniszterelnököt tartották, holott ő volt szinte az egyetlen európai politikus, aki ellenezte a háborút. 1917-ben Tisza lemondott, de utóda, gróf Eszterházy Móric csak két hónapig maradt hivatalában, mert nem volt stabil parlamenti többsége. A válságban jött újra Wekerle, aki harmadszor is miniszterelnök lett.

wekerle-eskutetel

Wekerle Sándor az eskütétel után távozik a Burgból

Wekerle Sándor már származása miatt is németbarát volt, így támogatta a háború folytatását Németország mellett. Új, erős kormánypártot akart létrehozni, így megalakította a 48-as Alkotmánypártot. Ennek programjában a választójog kiterjesztése mellett az önálló magyar hadsereg létrehozása is szerepelt. A Parlamentben viszont Tisza István Nemzeti Munkapártjának támogatása nélkül nem volt többsége. Így az új választójogi törvény több korlátozást is tartalmazott. Nem adott szavazati jogot a nőknek, és körülbelül csak 2,7 millió férfi volt jogosult a szavazásra. 1918-ra a belpolitikai helyzet kaotikussá vált. Wekerle lemondott, és az úgynevezett „őszirózsás forradalom” után az uralkodó Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnökké. Mint utólag kiderült, élete legrosszabb döntése volt.

wekerle-telep0

Wekerle Sándor szobra a kispesti Wekerle-telepen

Ezután Wekerle már nem vállalt aktív politikai szerepet. 1921-ben az Országos Pénzügyi Tanács elnöke lett, de még ebben az évben meghalt Budapesten. Nevét a fővárosban a Wekerle-telep őrzi Kispesten, ahol állami pénzből munkáslakásokat építtetett. A „válságkezelő miniszterelnök” alakja elhalványodott, de szülővárosában, Móron és Kispesten is szobrot emeltek tiszteletére, utcákat neveztek el róla, és az Üzleti Főiskola is róla kapta a nevét.

wekerle-sirja-kerepesi0

Sírja a Kerepesi temetőben található.

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások