Ha megkérdeznénk a budai Széll Kálmán téren sétálgató embereket a helyszín névadójáról, valószínűleg keveset tudnának róla. Pedig a dualizmus korának egyik legkiválóbb pénzügyi szakembere volt, aki a századfordulón miniszterelnökként kivezette Magyarországot egy súlyos politikai válságból.

Széll Kálmán

1843-ban született a Vas megyei Gasztonyban. A család nemesi címét 1639-ben kapta III. Ferdinándtól. A későbbi miniszterelnök apja, Széll József országgyűlési képviselő volt. Kálmán a középiskolai tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte, majd Pesten jogot tanult. 1866-ban szerezte meg diplomáját jogtudományi doktorként. Pályafutását végzettségének megfelelően kezdte meg, és szolgabíró lett Vas megyében. Ugyanabban az évben, 1867-ben feleségül vette Vörösmarty Ilonát, Vörösmarty Mihály és Csajághy Laura lányát. A házasság nagyban befolyásolta politikai karrierjét, mert felesége a kor meghatározó politikusának, Deák Ferencnek gyámleánya volt. (Vörösmarty 1855-ben meghalt.)

Széll Kálmán 1868-ban a Szentgotthárdi körzet országgyűlési képviselője lett. Deák mindvégig támogatta, és a „haza bölcse” 1868 és ’75 között mindig náluk töltötte a nyarat a rátóti birtokon. 1876-ban bekövetkezett halála előtt már súlyos beteg volt, és gyámleánya, Vörösmarty Ilona odaadóan ápolta.

Széll Kálmán ifjúkori képe

Széll Kálmán érdeklődése fokozatosan a pénzügyek és a gazdasági problémák felé irányult. A miniszterelnök, Andrássy Gyula, majd utóda, Lónyay Menyhért is helyet ajánlott neki a kormányában, de ezt nem fogadta el. Úgy vélte, hogy még nincs eléggé felkészülve erre a pozícióra. Arra is gondolhatott, hogy ezekben az ajánlatokban Deák befolyása is szerepet játszott. 1875-ben nagy politikai változás zajlott az országban. A korábbi Deák-párt és a balközép egyesüléséből létrejött a Szabadelvű Párt, amely kormánypártként meghatározó politikai erő lett.

1875-ben Széll Kálmán elvállalta a pénzügyminiszterséget Tisza Kálmán kormányában. Legnagyobb sikerének az Osztrák-Magyar Bank létrehozását tekintette. Fő céljának tartotta az állami bevételek növelését és az államháztartás rendbetételét. Sikerült megteremtenie a költségvetési egyensúlyt, és a hiányt 63 millióról 23 millióra csökkentette. Sikeres tárgyalások után megújította a pénzügyi és gazdasági kiegyezést Ausztriával. 1878-ban lemondott, mert nem értett egyet Bosznia-Hercegovina megszállásával. Úgy gondolta, hogy ez felesleges, és nagy tehertétel jelent az államháztartás számára.

Rátóti kastély – ma kastélyszálló

Ezután ideje nagy részét rátóti birtoka fejlesztésére fordította. Beindította a svájci tehénfajta, a szimmentáli törzstenyésztését. De szerepet vállalt a hazai pénzügyi világban is. 1881 és 1899 között a Leszámítoló Bank igazgatója volt. Részt vett a Magyar Jelzálog és Hitelbank létrehozásában is, és ennek 1886 és 1899 között elnöke volt.

1881 után visszatért az országos politikai életbe. A pozsonyi 2. választókerület országgyűlési képviselője lett. Hét évig volt a Ház jegyzője, és több országgyűlési bizottságban dolgozott. Érdemei elismeréséül Ferenc József a Lipót-rend nagykeresztjét adományozta neki, és belső titkos tanácsosi címet kapott. Később tagja volt a millenniumi ünnepségeket szervező bizottságnak is.

Széll Kálmán felesége, Vörösmarty Ilona

1890-ben, Tisza Kálmán lemondása után a magyar politikai élet egyre zavarosabb lett. A Szabadelvű Párt megőrizte a parlamenti többségét, de az ellenzéki pártok gyakran éltek az obstrukció eszközével. Ez azt jelentette, hogy a parlamenti felszólalások időtartama nem volt meghatározva, így a képviselők hosszú beszédeket tarthattak. Ezzel meg tudták akadályozni, hogy a parlamenti ülésszakban sor kerüljön a törvényjavaslatok elfogadására. Így 1899-ben Bánffy Dezső miniszterelnök nem tudta keresztülvinni a költségvetési törvényt, és az ország kormányozhatatlanná vált.

A politikai válságot Széll Kálmán békés kompromisszummal akarta megoldani, így miniszterelnökségét az ellenzék is elfogadta. Kormányprogramja alapjának a törvényesség, a rend és az igazság hármas elvét tekintette. Sikerült megegyeznie az ellenzékkel, így a parlament valamennyi korábban megakadályozott törvényjavaslatot elfogadta. Ez volt az első eset, amikor az országgyűlés törvényt hozott a hét éven felüli elzüllött gyermekek állami gondozásáról. Az ország békében ment át a XX. századba, ami nagyrészt Széll Kálmánnak volt köszönhető.

1901-ben a kormánypárt nagy fölénnyel nyerte az országgyűlési választásokat. Széll Kálmán megkötötte az új gazdasági kiegyezést Ausztriával, és 1902-ben megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja lett. A politikai béke azonban nem tartott sokáig. 1903-ban a parlamentben megkezdődött a véderő vita. Az ellenzék nagyobb magyar beleszólást akart a hadügyi kérdésekbe, növelni akarta a Honvédség létszámát. A Monachiában a hadügy közös ügy volt, és Ferenc József ebben kevés szerepet engedett a parlamentnek. Az ellenzék felújította az obstrukciót, és ellehetetlenítette a komoly parlamenti munkát. Néhány politikus (pl. Tisza István) erőszakos módon új házszabályt akart bevezetni, de Széll Kálmán a békés megoldás híve volt. Amikor látta, hogy ez nem lehetséges, 1903-ban lemondott.

Ezt követően visszavonult rátóti birtokára. A Szabadelvű Párt feloszlása után, 1906-ban belépett az újonnan alakult Alkotmánypártba, és ennek elnöke volt 1910-ig. A párt nem tudott kormánypárttá válni, mert Tisza István Nemzeti Munkapárt néven újjászervezte a Szabadelvű Pártot, és 1910-ben döntő győzelmet aratott az országgyűlési választásokon. Ez után Széll Kálmán már csak a gazdasági életben vállalt szerepet. 1915-ben, 72 éves korában halt meg rátóti birtokán. 

A felújított Széll Kálmán tér Budapesten

Nem volt olyan jól ismert politikus, mint Andrássy vagy a két Tisza. De korának kiemelkedő pénzügyi szakembereként óriási szerepet játszott a dualizmus alatti példa nélkül álló gazdasági fejlődésben. Miniszterelnökként is kiváló teljesítményt nyújtott, még az ellenzéki képviselők között is nagy tekintélynek örvendett.

Nevét a két világháború között kapta meg az egyik legnagyobb budai tér. Ennek nevét a II. világháború után a kommunisták Moszkva térre változtatták. 2011-ben a Fővárosi Közgyűlés végre úgy döntött, hogy a tér újra Széll Kálmán nevét viselje, aki ezt ki is érdemelte, mert történelmünk egyik kiemelkedő, bár kissé elfeledett alakja volt. 

 Sírja Táplánkereszten (Táplánfa) található.

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások