Teleki Pál egyik tragikus sorsú miniszterelnökünk. Két alkalommal volt országunk kormányfője, mindkétszer válságos politikai helyzetben. Először az elvesztett első világháború és a rossz emlékű Tanácsköztársaság után, másodszor a II. világháború kitörésekor. Lelkiismereti okokból menekült az öngyilkosságba, amikor úgy látta, hogy hazáján már nem tud segíteni.

Teleki Pál miniszterelnök

Erdélyi főnemesi család sarja volt, egyik őse, Teleki Mihály Apaffy fejedelem híres kancellárja volt. Teleki Pál apja, Teleki Géza rövid ideig belügyminiszter volt Tisza Kálmán kormányában. Anyja, Muráty Irén (Muratisz) egy gazdag budapesti görög kereskedő lánya volt. Teleki Pál először a budapesti evangélikus elemi iskolába járt, majd középszintű tanulmányait a fővárosi Piarista Gimnáziumban végezte. 1897-ben iratkozott be a budapesti Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára. A jogi tanulmányok mellett természettudományi és földrajzi előadásokat is hallgatott. Itt alakult ki a földrajztudomány iránti szenvedélye, bár egyetemi diplomáját köz- , egyházi és nemzetközi jogból szerezte 1901-ben.

Később – érdeklődésének megfelelően – gyakornok volt a Lóczy Lajos által vezetett földrajzi tanszéken. Közéleti pályáját 1904-ben kezdte, amikor szolgabíró lett Szatmár megyében. A politikánál ekkor is jobban érdekelte a földrajztudomány, és 1907-ben tanulmányúton vett részt Szudánban, követve nagybátyja, a híres Afrika-kutató Teleki Sámuel példáját. 1908-ban magánéletében is fontos változás állt be, házasságot kötött Bissingen-Nipperburg Johanna grófnővel, akitől két gyermeke született, Mária és Géza.

Az ifjú Teleki Pál gróf

Folytatta tudományos munkásságát, a Japán-szigetek kartográfiájáról írt könyve nagy siker volt. Több elismerésben részesült, megkapta a párizsi Földrajzi Társaság nagydíját, majd 1913-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. A Földrajzi Intézet igazgatója, majd a Földrajzi Társaság főtitkára lett. 1912-ben a híres földrajztudóssal, Cholnoky Jenővel körutat tett az Egyesült Államokban. Tudományos tevékenysége mellett a politikai életbe is bekapcsolódott. 1905-ben az Alkotmánypárt tagjaként országgyűlési képviselőnek választották. 1910 után visszavonult a politikától.

A háborúban önkéntesként vett részt, és főhadnagyként teljesített szolgálatot a szerb és az olasz fronton. A háború után az „őszirózsás forradalom” és az azt követő Tanácsköztársaság iránt ellenszenvvel viselkedett, és Svájcba emigrált. A bolsevik uralom alatt megalakult szegedi ellenkormányban külügyminiszteri posztot vállalt. A Tanácsköztársaság 1919. augusztus elsején megbukott, de azután egy zűrzavaros politikai helyzet következett. A Peidl Gyula, majd a Triedlich István által alakított kormányokat az európai országok nem ismerték el, mert nem voltak előtte országgyűlési választások. Csak 1920-ban sikerült választásokat tartani, amikor Teleki a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja tagjaként Szegeden szerzett mandátumot.

Az 1920-as év a magyar történelem egyik legtragikusabb időszaka. A vesztes országok ekkorra már aláírták a békediktátumokat, Magyarországot kivéve, ahol eddig még nem alakult meg törvényes kormány. Valószínűleg ezért történt az, hogy számunkra a feltételek a legsúlyosabbak voltak. Teleki Pál tagja volt az Apponyi Albert vezette magyar küldöttségnek. Kiváló földrajztudósként ő alkotta meg a „vörös térképet”, amely tudományos alapossággal ábrázolta a történelmi Magyarország etnikai viszonyait. Az elnevezés onnan származik, hogy a térképen piros színnel voltak jelölve a magyarok által lakott, illetve magyar többségű területek. A nagyhatalmak ezt a térképet figyelmen kívül hagyták, és hazánkat megcsonkító határozatot fogadtak el. Ezt a magyar delegáció vezetői nem voltak hajlandóak aláírni. Az aláírást végül jelentéktelen hivatalnokok voltak kénytelenek vállalni. Az ugyancsak jelentéktelen politikus, Simonyi Semadam Sándor volt a miniszterelnök, és a békediktátum után le is mondott.

A “vörös térkép”, melyet Teleki Pál készített Magyarország etnikai viszonyairól

Ekkor Magyarországon még áldatlan állapotok uralkodtak. Horthy Miklós kormányzó felkérésére 1920-ban Teleki Pál vállalta a miniszterelnökséget. Szinte lehetetlen feladatra vállalkozott. Elsődleges célja a rend helyreállítása volt. Felszámolta a fehérterrort végrehajtó tiszti különítményeket, és leállította a törvénytelen leszámolásokat. Egyik leginkább ellentmondásos intézkedése a parlament által elfogadott numerus clausus-nak nevezett törvény volt. A Kádár-kor „történészei”, akik később megfogalmazták a Horthy-fasizmusról szóló ostobaságot, ezt nevezték az első európai zsidótörvénynek. Valójában a törvény egyetlen szóval sem említi a zsidókat. Arról intézkedik, hogy a magyarországi etnikumok számarányuknak megfelelően képviselhessék magukat a magyar felsőoktatásban és bizonyos értelmiségi pályákon. Az intézkedés gyakorlatban főleg a zsidóságot érintette, akiknek száma jóval magasabb volt bizonyos foglalkozásokban (színész, jogász, orvos). Az is igaz, hogy ebben a korban Magyarországon jelen volt egy enyhe antiszemitizmus, főleg azért, mert a Tanácsköztársaság vezetőinek túlnyomó többsége zsidó származású volt. A törvényt egyébként a gyakorlatban sohasem hajtották végre, és 1928-ban a Bethlen-kormány hatályon kívül helyezte.

Teleki Pál miniszterelnök

A Teleki-kormány minisztere, Nagyatádi Szabó István dolgozta ki az új földtörvényt, amely földhöz akarta juttatni a parasztokat. Ezt már a következő kormány hajtotta végre, mert Telekinek egy új problémával kellett szembenéznie. 1921 tavaszán IV. Károly, a Monarchia utolsó uralkodója megpróbálta visszaszerezni a magyar trónt. Teleki szívében királypárti volt, találkozott is Károllyal, de tudta, hogy a nemzeti helyzet nem alkalmas egy Habsburg restaurációra. A királyt végül Horthy meggyőzte, hogy hagyjon fel visszatérési szándékával, de Teleki lelkiismereti okokból lemondott a miniszterelnökségről.

Az ezt követő időszakban Teleki tudományos munkának szentelte idejét. A budapesti egyetem professzora és dékánja volt, 1930-ban pedig munkásságáért megkapta a Corvin-láncot. Nagy szenvedélye volt a magyar cserkészmozgalom támogatása. 1922-ben Horthy főcserkésznek nevezte ki, de erről a pozícióról egy év múlva egészségügyi okok miatt lemondott. A cserkészet azonban továbbra is szívügye maradt. Nagy lelkesedéssel vett részt a nemzetközi cserkésztalálkozókon, és 1933-ban oroszlánrészt vállalt a magyarországi Cserkész Világtalálkozó megszervezésében. A cserkészek hármas jelszava, „Isten, ember, haza” élete végéig irányadó volt számára.

1938-ban újra visszatért a hazai politikába. Tokajon országgyűlési képviselőnek választották. Az országban ekkor már eluralkodott a német orientáció. Teleki ezzel szemben meggyőződéses angolbarát volt. A magyar delegáció tagjaként 1938-ban részt vett az első bécsi döntés kihirdetésekor. A német-olasz döntőbíróság nekünk ítélte a Felvidék déli részét, ahol a lakosság 86%-a volt magyar, így sokkal igazságosabb volt, mint a trianoni döntés. Teleki ezt szkeptikusan fogadta, mert már akkor látta, hogy ennek előbb-utóbb meg kell fizetnünk az árát.

Teleki Pál és Bi-Pi, Robert Baden-Powel, a cserkészet angol megalapítója a gödöllői IV. Cserkész Világtalálkozón

1939-ben már Horthy is tartott az egyoldalú német barátságtól, így Bethlen István tanácsára leváltotta miniszterelnökét, Imrédy Bélát, aki a németek elkötelezett híve volt. Így lett másodszor is kormányfő a meggyőződéses konzervatív és náciellenes Teleki Pál. Helyzete roppant nehéz volt. Engedményeket kellett tennie a németeknek, ugyanakkor erősíteni akarta a konzervatív politikai irányt. Korábban Imrédy elindította a nácizmushoz hasonló Magyar Élet Mozgalmat, amit Teleki úgy szerelt le, hogy a kormánypártot átkeresztelte Magyar Élet Pártjára. A parlament kénytelen volt elfogadni az Imrédy által kidolgozott első zsidótörvényt, de ez a németekéhez viszonyítva nagyon enyhe volt. A zsidóságot nem mint fajt, hanem mint vallást definiálta, és számarányukat bizonyos egyetemeken és foglalkozásokban 20%-ban állapította meg.

Ugyanakkor Teleki betiltotta Szálasi Ferenc szélsőjobboldali pártját, a vezetőjét pedig bebörtönöztette. A parlamenttel elfogadtatott néhány szociális reformot, létrehozták az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot. Az 1939-es választásokon Teleki kormánypártja elsöprő győzelmet aratott. Ugyanakkor figyelmeztető jel volt Hubay Kálmán újjászervezte a Nyilaskeresztes Pártot, amely sok képviselői mandátumot nyert.

A nemzetközi helyzet egyre fenyegetőbbé vált. Az 1938-as müncheni egyezmény után Hitler megszerezte a németek által lakott Szudétavidéket, de ezzel nem elégedett meg. Támogatásával Szlovákia függetlenné nyilvánította magát, Csehországot pedig megszállta a német hadsereg, és létrehozott egy náci bábállamot, a Cseh-Morva Protektorátust. Ugyanakkor Magyarország megkapta Kárpátalját, ami újabb lépés volt Trianon revíziója felé. Teleki ennek egyáltalán nem örült, mert tisztában volt vele, hogy egyre jobban kiszolgáltatjuk magunkat a németeknek.

Teleki-kormány

1939. szeptember elsején Németország megtámadta Lengyelországot, ami a II. világháború kitörését jelentette. Teleki feltett szándéka volt, hogy Magyarországot távol tartja a háborútól. Így, amikor a németek követelték, hogy hadműveleteikhez használhassanak magyar vasútvonalat, a miniszterelnök ezt visszautasította. Hitlerhez írott levelében arra hivatkozott, hogy ezt a hagyományos, történelmileg kialakult magyar-lengyel barátság nem teszi lehetővé. Ezt követően pedig Magyarország befogadta a százezres nagyságrendű lengyel menekültáradatot. Egy részüknek segítséget nyújtott a meneküléshez Nyugat-Európába, de sokan maradtak Magyarországon is. A magyar kormány a háború végéig menedéket adott a lengyeleknek, gyermekeik számára pedig iskolákat létesített. A németek ezt kénytelenek voltak elfogadni.

A lengyel menekültek befogadása

Teleki Pál a továbbiakban sem volt hajlandó magyar háborús szerepvállalásra. Ugyanakkor engedményeket is kellett tennie Hitlernek, főleg a második bécsi döntés után. Ez 1940-ben visszaadta Észak-Erdélyt Magyarországnak. Itt a lakosságnak már csak 51%-a volt magyar. Ugyanakkor Magyarországnak csatlakoznia kellett a Háromhatalmi Egyezményhez (Németország, Olaszország és Japán katonai szövetsége).

Magyarországon közben erősödött a nácibarát irányzat. Szálasi Ferenc szabadlábra került, és a Nyilaskeresztes Párt egyre népszerűbbé vált. A magyarországi németek is létrehozhatták saját szervezetüket, a Volksbundot. Teleki helyzete egyre nehezebb lett. Próbált új szövetségesekre szert tenni, ezért 1940-ben örök barátsági szerződést írt alá Jugoszláviával. Ez a szövetség nem bizonyult hosszú életűnek. Hamarosan bekövetkezett az, amitől Teleki tartott. Geopolitikai helyzetünk lehetetlenné tette, hogy kimaradjunk a háborúból. Jugoszláviában politikai fordulat történt, megbukott a németbarát kormány. Hitler ezért elhatározta, hogy a Szovjetunió elleni hadjárat előtt biztosítja a balkáni felvonulási területet, és megszállja Jugoszláviát. Ehhez viszont elkerülhetetlen volt, hogy a német hadsereg átvonuljon Magyarországon.

A második bécsi döntés aláírása

Teleki megoldhatatlan dilemma elé került. A németek azt is követelték, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a Jugoszlávia elleni hadjáratban. A miniszterelnök kapcsolatba lépett a londoni magyar nagykövettel, Barcza Györggyel, de azt az információt kapta Churchill-től, hogy magyar katonai részvétel esetén Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak. Ez azt jelentette, hogy Teleki nem tudta kivonni hazáját a háborúból. Április 2-án este még meglátogatta a kórházban gyógyíthatatlan beteg feleségét, majd 1941. április 3-án éjszaka főbe lőtte magát.

Később elterjedtek olyan mendemondák, hogy a miniszterelnököt a németek gyilkolták meg. Bizonyosnak tűnik, hogy ez nem igaz. Teleki labilis idegrendszerű ember volt, aki ismerősei előtt gyakran emlegette az öngyilkosságot, mint a nagy problémák egyedüli megoldását. Egyik őse, Teleki László is így végezte életét. A miniszterelnök búcsúlevelet hagyott hátra a kormányzó, Horthy Miklós számára, amelyben bűnösnek vallotta magát, amiért az országot nem tudta megóvni.

Síremléke Gödöllőn

Utólag elemezve a történteket, ezt Teleki nem is tudta volna megoldani. Ha visszautasította volna a német követelést, Magyarország már 1941-ben német megszállás alá került volna, ami csak 1944-ben következett be. A magyar zsidóság deportálása is sokkal hamarabb kezdődött volna. Teleki Pál öngyilkossága nagy hatással volt Churchill-re, aki kijelentette, hogy a háború utáni béketárgyalásokon egy széket üresen kell hagyni a mártír magyar miniszterelnök számára. Nagy-Britannia ekkor még nem üzent hadat Magyarországnak.

Teleki Pált Gödöllőn temették el. Sírfelirata szerint életét adta a magyar nép becsületéért. Ez így is van. Amikor kilátástalan helyzetbe került, hazájáért életét is feláldozta. Teleki Pál inkább tudós volt, mint politikus, de egy reménytelen helyzetben mégis vállalta hazája szolgálatát. Nem rajta múlott, hogy a történelem által rárótt feladatot nem tudta megoldani.

Teleki Pál szobra Gödöllőn

Emlékét az országban több helyen szobor őrzi (Gödöllő, Balatonboglár, Budapest). A Kádár-korszakban negatív történelmi alaknak állították be, de a rendszerváltozás után rehabilitálták. 2001-ben Gyulai Endre szeged-csanádi püspök emlékmisét mutatott be tiszteletére a budapesti Szent István Bazilikában. Úgy emlékezett meg róla, mint egy becsületes, hazáját nagyon szerető politikusról, államfőről.

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások