Önéletrajzi esszéjében szüleinek köszöni meg a Nobel-díjig vezető pályáját, hiszen mindvégig toleránsak voltak az állatok iránti ragaszkodásával kapcsolatban. Kiemeli, mennyire mélyen hatott rá Selma Lagerlöf „Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal” című regénye, mely a vadludak iránti különleges érdeklődéshez vezetett.

1936-ban egy nemzetközi tudományos konferencián ismerte meg Nikolaas Tinbergent, akivel később közösen tanulmányozták a nyári ludak viselkedését.

A háború alatt fogságba esett az orosz fronton, 4 év után szabadult ki. A hadifogság alatt jegyzeteket készített, melyek alapján később “A tükör hátoldala” című könyve született.

1973-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott „az egyéni és társas viselkedésminták felépítésével és működésével kapcsolatos felfedezéseiért” megosztva két másik kitűnő etológussal, Nikolaas Tinbergennel és Karl von Frisch-sel.

                                  

A viselkedésbiológia megalapozója

Kutatásait minden esetben megfigyelésekre alapozta, kísérleteit pedig természetes környezetben végezte el. Elméleteit elsősorban a nyári ludak körében végzett kutatások alapján alakította ki. Módszere, az összehasonlító magatartáskutatás az állatok magatartási formáit éppen úgy örökletesnek tekinti, mint az állatok testfelépítését.

A bevésődés (imprinting) elmélete

Elsősorban fészekrakó madaraknál figyelhető meg a jelenség: az adott faj számára kritikus periódusban bekövetkező tanulás. Az éppen csak kikelt ludak és kacsák azonnal követni kezdik a közelükben megmozduló legnagyobb tárgyat, ami/aki irányában tartós kötődés alakul ki. Az ekkor kialakuló kapcsolat kitörölhetetlen nyomokat hagy az állatban, és egész életén át tart.

                                                        

                                                                 Kutatásait a nyári ludak megfigyelésére alapozta

A civilizált ember bűnei

“A civilizált ember nyolc halálos bűne” című könyvében Lorenz megjósolta a
kapcsolatot a piacgazdaság és az ökológiai katasztrófa veszélye
között. A tipikusan a nyugati társadalmakban uralkodó verseny hatására
„nemcsak arról felejtkeztünk el, ami az egész emberiség számára fontos,
hanem még arról is, ami jó és előnyös az egyén számára. Feltehetjük a
kérdést, melyik ártalmasabb a modern emberiségnek: a pénzvágy vagy a
türelmetlen fogyasztás. Mindkét esetben a félelem játssza a lényegi
szerepet: a versenytársak általi legyőzetéstől, a szegénységtől, a rossz
döntésektől való félelem”.

Tudományos és népszerűsítő könyvei

Népszerűsítő munkái közé tartoznak a különféle, 1949 óta megjelentetett
és olvasmányos állattörténetei, amelyekben az állatok magatartását az ember
nézőpontja helyett mindig a saját
szemszögükből próbálta meg leírni.

Legfontosabb munkái:

•    Salamon király gyűrűje (1949)
•    Ember és kutya (1950)
•    Az agresszió ( 1963)
•    A tükör hátoldala: Az emberi megismerés természetrajza  (1973)
•    A civilizált emberiség nyolc halálos bűne (1974)
•    Én itt vagyok – Te hol vagy? (a nyári lúd etológiája, 1988)

Elméletének egyes elemei mára már túlhaladottak, mégis hozzájárultak ahhoz, hogy a szakterület későbbi kutatói eljuthassanak a legmodernebb eredményekhez.

Weninger Nóra

2013. február 28.

Hozzászólások