Néhány nappal karácsony előtt a boltok polcai előtt tömörül minden ember, aki szeretné megajándékozni a hozzá közel állókat.

Sokszor körmünket rágva nézzük az árakat, amelyek minden évben egyre csak nőnek. Lelkiismeret-furdalásunk van, mert ajándékozni kell, mert ajándékozni jó… azt nem lehet, hogy nem veszünk semmit.
De milyen áron? Ezt most szó szerint is lehet érteni. Költsünk tízezreket, vagy elégedjünk meg valami jelképessel? Jó kérdés, bár azt hiszem, azzal mindannyian egyetértünk, hogy ha már adunk, akkor értelmes dologra költjük a pénzünket, és nem egy elcsorbult orrú porcelán-rénszarvast teszünk a fa alá.

A másik kérdés: mit adjunk? Hiszen a könyvek, a kozmetikai cikkek, a szép naptárak vagy a parfümök súlyos ezrekbe kerülnek. Ez főleg akkor érdekes, ha egy gyerek ajándékoz… Ő vajon mit tud csinálni? Lehet aranyos, kézzel készített dolgokkal, apró figyelmességekkel örömet okozni, de az emberek többsége egyszerűen képtelen értékelni olyasmit, ami nem pénzbe került, és anyagi értéke szinte semmi.

És ha nem adunk? Az szinte lehetetlen; elvárás, hogy aki ad, annak mi is adjunk. Máris kezdődhet a fejfájás, ki minek örülne, mennyibe kerül… Hiába csalogatnak minket akciókkal a boltok, hiába van teli a város nagybetűs reklámokkal, még sincs ötletünk. Nem ismerjük a másikat, mindene megvan, fogalmunk sincs, hogy mivel tudnánk úgy meglepni, hogy ne „egy ajándékozó” legyünk a sorban, hanem „az ajándékozó”. 

Ekkor az ünnep azonban már nem a szeretetről szól, hanem a vásárlásról. Nem szabad hagynunk, hogy elveszítse valódi értelmét, hogy a békés karácsonyi készülődés őrült rohanássá és idegeskedéssé fajuljon, (még jó, hogy ez a szeretet, és a béke ünnepe). Nem lenne jó, ha többé már nem az számítana, hogy milyen illata van a mézeskalácsnak vagy milyen otthon ülni a melegben és békességben a családi körben, hanem az, hogy ki tud többet venni és mennyiért. Bele sem gondolunk, hogy mennyi vita születhet ebből; hogy a gyermekünk esetleg januárban szégyenkezve megy az iskolába, mert ő nem kapott laptopot, csak egy tábla finom csokit… Csak…

Az emberek többsége már túl van a vásárláson. Elgondolkodni azonban sohasem késő, hiszen jövőre is dilemma lehet, hogy a százezres IPhone-t vagy a kétezres könyvet válasszuk…

Melis Kinga

Hozzászólások