Vannak napok a történelemben, amelyek egy-egy nép számára az évszázadok során több fordulatot is hoztak. A magyar történelemben ilyen például augusztus 29., amely három súlyos katonai vereség (Nándorfehérvár eleste 1521, Mohácsi csata 1526, és Buda eleste 1541) évfordulója is. Hasonlóan döntő jelentőségű nap elsősorban déli szomszédjaink, másodsorban az egész világ számára június 28.

szarajevo2

Az első rigómezei csata (1389)

A kialakulóban lévő Oszmán birodalom 1356-ban tette be lábát kontinensünkre Gallipolinál. Az elkövetkező évtizedekben a különböző balkáni államok közötti nézeteltéréseket kihasználva a törökök kitartó munkával uralmuk alá hajtották a Balkán-félsziget déli felét. Ennek során az 1371. évi Marica folyó menti csatában a bolgár és a déli szerb fejedelemségek erőit zúzták szét, és szilárdították meg befolyásukat a térségben.  A török terjeszkedés ezt követően is folytatódott. Megállítására Lázár szerb fejedelem egy hozzávetőleg 12–20000 fős sereget vont össze, amellyel szemben a törökök megközelítőleg 40 000 katonát tudtak a csatamezőre küldeni.
A csata lefolyása a kutatók élénk érdeklődése ellenére is homályos. Annyi bizonyos, hogy a szerb lovasság kiváló fegyverzettel rendelkezett, és támadásuk kimozdította állásaiból a törököket. Teljes összeomlásukat csupán a trónörökös Bajezid erőinek bevetése akadályozta meg.

rigomezo

Adam Stefanović: Az 1389-es rigómezei csata

 

Ezt követően a keresztény szövetségesek egyike, Barankovic szerb fejedelem erőivel faképnél hagyta a szerb tábort, a zavart kihasználva az oszmán sereg pedig elsöpörte ellenfelét. Az ütközetben a szultán, I. Murád is életét veszítette egy Milos Obolic nevű nemes kardjától, de a szerb uralkodó, Lázár is meghalt. A csata következtében Szerbia török függésbe került, az államiság megszűnése a török és a magyar hatalom közötti erőviszonyok függvényében 1459-ig maradt fenn. A csatához számos legenda és szerb népi eposz is kötődik.

Achille Beltrame által készített illusztráció, amely 1914. július 12-én jelent meg a Domenica del Corriere című hetilapban

 

A szarajevói merénylet (1914)

Kiélezett világpolitikai helyzetben látogatott az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd hitvesével a szarajevói hadgyakorlatra 1914-ben. A hercegi pár délelőtt 10 körül érkezett a bosnyák tartományi fővárosba, programjukat és az útvonalat a helyi sajtó részletesen közzétette.  A trónörökös kocsijára már a vasúti pályaudvar és a városháza közötti úton is egy bombát dobtak, az azonban még nem okozott komoly károkat, mindössze egy sérülést eredményezett.

A városházi ebéden állítólag Ferenc Ferdinánd meg is jegyezte épségéért aggódó kíséretének, hogy íme elérkezett június 28., de nem történt baja. Az ebédet követően azonban Gavrilo Princip több pisztolylövést adott le a hercegi pár kocsijára, amelynek következtében a trónörökös és felesége életét vesztette. A merényletet követő egy hónapnyi diplomáciai huzakodás végül az első világháborúba torkollt.

Schramek László

Képek forrása: Wikipédia

Hozzászólások