„Számomra furcsa, ahogy egyesek a kapcsolatrendszereikkel bánnak. Szinte csak úgy barátkoznak, hogy abból előnyük származzon, és csak azt nézik, milyen hasznot húzhatnak belőle, hogyan érvényesülhetnek általa.” Garas Dezső

 

garas1

 

2011 decemberében hosszan tartó betegség után hunyt el Garas Dezső Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház társulatának tagja. ((Grósz Dezső, Budapest, 1934. december 9. – Budapest, 2011. december 30. ) Jó visszaemlékezni nagyszerű alakításaira, jellegzetes egyéni hangjára, művészetére.

Utolsó fellépésén hatalmas ovációval fogadta a közönség (az m1 DTK Show című műsorában). Átlagos nagypapának tartotta magát. „- Ott rontom el, ahol tudom.” Bátor és erős volt, amit akkor ismert fel, amikor kipróbálta, mit jelent szabadúszóként művésznek lenni. Sokoldalúságának javára vált, hogy több társulatnál is megfordult. Fanyar egyéniség volt: gyakran alakított ironikus, groteszk, végtelenül emberi, kiszolgáltatott figurákat. Azonban éppen személyiségének ez a vonása volt az, amely kibontotta sokszínűségét a szerepeiben is.

 

garas4

 Törőcsik Marival

Rengeteg mozi- és tévéfilmben szerepelt pályafutása során. Leginspirálóbb partnereinek Darvas Ivánt, Kern Andrást, Kútvölgyi Erzsébetet és Törőcsik Marit tartotta. Törőcsik Marihoz fűződő barátsága egész pályafutása során végigkísérte, először 1954-ben léptek együtt színpadra a Nemzeti Színházban.

A Legényanya című film rendezője is volt. Sok kritika érte, később a film kultikussá vált. A legényanya Schwajda György a Rátóti legényanya című könyvéből 1988-ban forgatott, 1989-ben bemutatott fekete-fehér vígjáték, politikai szatíra. A filmet a Komárom-Esztergom megyében található Gyermelyen forgatták.

 

garas6

„ Na, akkor gondolkodjunk!” (Béláim)

A faluban minden férfit Bélának hívnak, és mivel dolguk nincs, a helyi kocsmában múlatják az időt. A felfordulást a helyiek életébe Rozi hozza el, aki – miután megszülte gyermekét -, a falubeliek rábeszélése ellenére sem Bélának, hanem Józsinak kereszteli el. Józsi szépen lassan felnő, és kicsit fura fickó lesz belőle…

Filmes pályafutása 1954-ben az azóta legendássá vált Liliomfival kezdődött, melyben az ifjú Schnapsot alakította.

 

garas2

 

1973-ban a megszállott Minarik Ede gőzmosodást játszotta a Régi idők focija című filmben. Ez egy 1973-ban készült magyar filmszatíra, amely Mándy Iván A pálya szélén című műve nyomán készült. A film Budapesten játszódik 1924-ben. Minarik Ede, mosodás egyetlen szenvedélye a foci. Arról álmodik, hogy csapata, a Csabagyöngye bejusson az első osztályba. Ezért a célért hajlandó lenne feláldozni mindent, amije csak van. De nincsen semmije, még játékosa is alig van. A csapat is csak olyan, mint a kor.

 

garas3

De akkor is „kell egy csapat!” – A film szállóigévé vált mondata

2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.

Országos siker volt az Abigél című négyrészes tévéfilmsorozat (1976), amelyben König tanár urat alakította.
A történet a második világháború alatt játszódik. Vitay Georginát apja, Vitay tábornok (aki a katonai ellenállás egyik vezetője) az ország szélén lévő városban, Árkodon íratja be a teljesen zárt, bentlakásos kálvinista Matula Leánynevelő Intézetbe. Ginának nem mondja meg ennek okát: olyan helyre hozza, ahol senki nem férhet hozzá, így nem kell félnie, hogy lebukása esetén lányával zsarolják, és kényszerítik társai elárulására. Ginát befogadnák új osztálytársai, de miután összeveszett velük egy buta játékon, és elárulta őket, kiközösítik. Gina megpróbál megszökni, azonban a pályaudvaron találkozik Kőnig tanár úrral, aki visszaviszi az iskolába.

 

garas5

 Kőnig tanár úrként az Abigélben

Játszott a Magyar Televízióban évekig futó Életképek című sorozatban is.

Díjai között van a Jászai Mari-díj, 1978-ban Érdemes művész címet kapott, a Kossuth-díjat 1988-ban vehette át. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét 1995-ben adományozták neki. 2000-ben a Nemzet Színészének választották, 2004-ben a Budapest díszpolgára címet kapta. Szintén 2004-ben Prima Primissima díjjal ismerték el munkáját. 2007-ben a Magyar Rádió által alapított Karinthy-gyűrűt nem vette át, mert rossz ízű dolognak tartotta, ami akkor a Rádiókabaré körül folyt.
    
„Mélyen tisztelt publikum, kéretik egy kis csend. Ki nem szökött meg eddig, most már maradjon is bent. Ülj közelébb a párodhoz, ez később fontos lesz. Hogy együtt tudjunk mulatni, a tudnivaló ez, csak ennyit kell, hogy megjegyezz: Egyedül nem megy, egyedül nem megy, egyedül nem megy, ha-ha-ha-ha…”

 

garas7

 

Belénk ivódik a Ripacsok (1980-ban készült, 1981-ben bemutatott magyar film, Sándor Pál rendezésében) fődala, ami legendássá vált, azonban Garas Dezső nélkül már ez se megy… “Nem tudtam se énekelni, sem táncolni – mondja egy riport során -, ezért mindig is nagyon szerettem, amikor ilyen faladatokat kellett elvégeznem.”
Stock Ede és Salamon András két régi jó barát. Közös kabarészámukkal évek óta nagy sikert aratnak. András azonban váratlanul lecseréli Edét egy fiatal táncosnőre. Ezért a két barát ellenséggé válik.

Emlékeinkben ezek az alkotások már halhatatlanná váltak, örök klasszikussá, amit Garas Dezsőnek köszönhetünk.

 

A Ripacsok című film ITT megtekinthető:

 

A Régi idők focija ITT megtekinthető:

 

 

Lakatos Ilona
Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

Hozzászólások