Idén negyedszerre rendezik meg a Táncház Napját az első táncház évfordulóján országon belül és határainkon túl, hogy népszerűsítsék a negyvenhárom éve elindult, a modern város kereteihez a néptáncot és a népzenét – és ezzel együtt szép lassan népi kultúránk egészét –adaptált mozgalmat. Idén először átadják a Halmos Béla-vándordíjat és emlékérmet is.

tanchaz_napja

Az első budapesti táncházat 1972. május 6-án négy budapesti táncegyüttes (a házigazda Bihari, a Bartók, a Vasas és a Vadrózsák) részvételével a Liszt Ferenc Téri Könyvklubban (ma az Írók Boltja része) rendezték meg három budapesti fiatal táncos (Foltin Jolán, Lelkes Lajos és Stoller Antal) kezdeményezésére, akik Széken szerzett friss élményeiket kívánták megosztani táncos társaikkal.

Ennek apropóján rendezik meg 2012 óta minden évben május elején a Táncház Napját a Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület kezdeményezésére. A cél az volt, hogy ezen a napon a táncházmozgalomban résztvevő zenészek, táncosok, kézművesek megmutassák országnak-világnak a táncház örömét, népi kultúránk XXI. században is megélhető módjait, szórakozási formáit.

Halmos Béla, az egyesület elnöke, aki a legelső budapesti táncház prímása is volt, teljes mellszélességgel állt a kezdeményezés élére, az első két alkalom az ő közreműködése mellett valósult meg. A két éve hirtelen elhunyt legendás népzenész és kutató emlékére idén két díjat is átadnak a Zeneakadémián aznap este rendezett Táncház Napi gálaműsoron, ahol a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének Elfeledett Székelyföld műsorát mutatják be.

Egy arra méltó magyarországi, ám határon túli kapcsolatokkal rendelkező, 40 év alatti fiatal prímás Halmos Béla egykori hegedűjét veheti át vándordíjként a szakmai kuratórium  döntése alapján. A díj a hegedű egy éves használata és egy koncert lehetőség a Hagyományok Házában. A Halmos Béla portréját ábrázoló bronzérem odaítélésével a közösségi, szervező munkát végzőkre szeretnék felhívni a figyelmet, hisz nélkülük – ahogy zenészek és táncosok nélkül sem – nem valósultak volna meg a táncházmozgalom eredményei, ma a táncház-módszer nem szerepelne az UNESCO szellemi kulturális örökség legjobb gyakorlatok listáján.

tanchaz_napja2

A központi rendezvényt idén is az emblematikus Liszt Ferenc téren tartják, az Ady szobor előtt kialakított táncplaccon élő zenére – ahogy illik – tanítanak például dunántúli, mezőségi, zoboralji, moldvai és szerb táncokat szakavatott tánctanárok segítségével. A kicsiket délelőtt énekes-táncos játékokkal, mondókákkal várják a hűs fák alatt, egész nap alkalom nyílik belekóstolni kézműves hagyományainkba is, de a tánctól megfáradva énektanulásra vagy mesehallgatásra is lehetőség nyílik – nem csak kiskorúaknak.

Délután 3-kor még lesz szerencsénk első kézből meghallgatni az első táncházakról szóló emlékeket, hiszen moderált beszélgetésre hívták a szervezők az egykori résztvevőket és szervezőket az egyik közeli kávézóba.
Közreműködő zenekarok többek közt: Borfolk zenekar, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének hallgatói, Nagy Albert és bandája, Babra zenekar Falkafolk, T’Rakija, Bontsál Banda.
A rendezvény házigazdái: Szente János és Kubinyi Júlia.

És aki aznap nincs Budapesten, annak sem kell kimaradnia a programokból. Az ország számos pontján, sőt határainkon túl is – így többek között Bécsben, Máramarosszigeten, Zalaegerszegen vagy épp Debrecenben – lehet számítani Táncház Napi rendezvényekre, de online is figyelemmel követhető a központi helyszín programfolyama.

A Táncház Napja tudatosan az önkéntességre épít, ezen az egy napon a közreműködő zenészek, tánctanárok, kézművesek, mesélők, szervezők önkéntes munkával mutatják meg a nagyvilágnak, milyen örömforrás a táncház, milyen fontos a népi kultúra szeretete, ismerete a XXI. század embere számára is.

Bővebb információ a Hagyományok Háza weboldalán, illetve a Hagyomány. Éld bele magad közösség facebook oldalán olvashatók.
Forrás: Hagyományok Háza

Hozzászólások