Az 1990-ben alakult Honismereti Szövetség az 1960-as években kibontakozó Honismereti mozgalom tevékenységére épül. A honismereti mozgalom hagyományápolást, hagyományépítést végez. Arra törekszik, hogy nemzedékről nemzedékre átörökítse mindazt, amit a hagyományban, az apáról fiúra szálló szellemi örökségben értéknek tekintünk.

A fogalom lényege a kifejezés értelmében rejlik. A hon szavunk a haza régies szinonimája (gondoljunk csak a honvéd vagy az otthon szavunkra). Ebből következik, hogy a honismeret azt a célt szolgálja, hogy minél otthonosabban érezzük magunkat szülőhelyünkön, lakhelyünkön – vagyis honunk egy szegletén – kisebb nagyobb darabján, végső soron az egész hazában. Különösen fontos ez nálunk, magyaroknál, ahol az ország és a nemzet nem esik egybe.

A mozgalom megalapítói mind elkötelezett hívei voltak a magyar kultúra értékeinek, és tudományos munkájukkal, oktatói tevékenységükkel, szervezőkészségükkel, mely erős hivatástudattal párosult, gondozták, terjesztették, gyűjtötték és népszerűsítették a magyarság értékeit a szűkebb hazában és az egész Kárpát-medence területén, sőt azon túl is.

Ennek szellemében rendezte meg a Szövetség a „Helytörténeti tankönyvek, kiadványok módszertani bemutatója” vezérgondolat jegyében a Honismeret Napját a fővárosban. Debreczeni-Droppán Béla elnök köszöntése és bevezető gondolatai után egy kellemes népdalcsokor hangolta rá a hallgatóságot a további tartalomra.

Ma is töretlen lelkesedéssel „gyűjtötték be” a honismeret szellemi és módszertani értékeit a megrendezett Honismeret napja ünnepségre. Az előadások prezentációk formájában tárták a résztvevők elé a leghasznosabb ötleteket, kézbe vehetőek voltak a kiadványok, belelapozhattunk a könyvekbe, Dr. Gesztesi Enikő által prezentált szekszárdi munkafüzetekbe. A szünetben is folytatódtak a „szakmai tapasztalatcserék”, a lelkes ötletelések. A szakmai nap egy részében virtuális sétát tehettünk Dunakeszin, Veszprémben.

Modernizálódnak a technikai újdonságok hadra fogásával az ismeretszerző és ismeretközlő eszközök is, hiszen az a cél, hogy az „Y” generációt is meg lehessen szólítani. Így szó esett az okostelefonos „sétasegédről” is, valamint a honismeret új eszközeként bemutatott drón, vlog, instagram alkalmazásáról is.

Az előadások sok praktikus módszert tártak elénk, a Duna Palota méltó helye volt az ünnepségnek. A jelképes tarsolyban gazdag tapasztalatokkal tértek haza az ünneplő szövetségi tagok az ország különböző pontjaira.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

Hozzászólások