Hollywood az a hely, ahol ezer dollárt fizetnek egy csókért, és 50 centet a lelkedért. Hollywood is a place where they’ll pay you a thousand dollars for a kiss and fifty cents for your soul. (Marilyn Monroe)

Az ember időnként elgondolkodik azon, mi lett volna, ha azok az emberek itthon maradtak volna, akik külföldön neves dolgokat hoztak létre. Vajon meg tudták volna valósítani álmaikat, elképzeléseiket?

 

hollywood4

Az 1912-ben alapított Paramount Pictures a legrégebbi filmstúdió Hollywoodban.

A válasz sokféle lehet, hiszen minden területen más az adottsága egy kis országnak, mint a nagyobbaknak. Híressé válni a világon azonban bárhonnan lehet, ha olyat alkotunk, valósítunk meg, ami egyedülálló a maga nemében. Akár a világot is megváltoztathatjuk, ha olyasmit hozunk létre, ami a világ minden tájára kiterjed.
Amikor megnézünk egy filmet, már tudjuk, melyik stúdió alkotása. Vannak kedvenceink is, hiszen tudjuk, hogy az ott készült filmek milyen stílust képviselnek. (Miramax, Paramount Pictures, Metro-Goldwyn-Mayer, Columbia, DreamWorks…)

A hollywoodi filmgyártás az 1910-es évektől kezdve meghatározó eleme a filmiparnak, vezető szerepe pedig máig megmaradt. A hollywoodi gépezet nélkül minden bizonnyal nem tartana ott a filmtechnika, ahol tart. Érdekes és elgondolkodtató, hogy ismét egy magyar, aki a hollywoodi filmgyártás létrehozója volt. Zukor Adolphot nem a művészet érdekelte, hanem a pénzcsinálás, a vállalkozás öröme és kockázata, amikor 20 éves korában (1893-ban) látott egy filmet, és azonnal megérezte benne az üzleti lehetőséget.

 

hollywood3

 

Zukor Adolph (Ricse, 1873. január 7. – Los Angeles, 1976. június 10.) magyar származású producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója. Falusi zsidó szatócs családjában született. Mátészalkán elvégzett 4 polgárit, majd Abaújszántóra került inasnak Blau Herman vegyeskereskedésébe. 15 éves korában (1888-ban) gondolt egy merészet, és kezébe vette a vándorbotot.

A zsebében mindössze csak aprópénz árválkodott, de meg sem állt Amerikáig. Előbb egy szőrméshez szegődött, később önállósította magát, és szűcsműhelyt nyitott. 20 éves korában (1893-ban) látott egy filmet, és azonnal megérezte benne az üzleti lehetőséget. Nem a művészet érdekelte, hanem a pénzcsinálás, a vállalkozás öröme és kockázata.

1904-ben betársult egy filléres bódéba, ahol háromperces mozi darabokat lehetett megtekinteni egy penny bedobása fejében. Marcus Loew-vel, a későbbi mozi mogullal szövetkezve hálózatot épített ki, és arra törekedett, hogy az új találmány iránti érdeklődést maximálisan kielégítse. A piacon azonban a korai nagy társaságokból alakult tröszt diktált, Zukornak tehát “robbantania” kellett. A szerencse Erzsébet királynő képében sietett a segítségére. Megvásárolta a Sarah Bernhardt főszereplésével készült francia film forgalmazási jogát, és ezzel 1912-ben a szó szoros értelmében tarolt Amerikában.

 

ibernhd001p1

ibernhd001p1

Sarah Bernhardt

A mind magabiztosabb egykori szűcs még ugyanabban az esztendőben megalapította a Famous Players in Famous Plays Company-t, s a büszke cégtáblának megfelelően kiváló erőket szerződtetett igényes regények és színdarabok vászonra viteléhez. Többek között Edwin S. Porter, a tehetséges pionírok egyike rendezett számára, csillagai között pedig Mary Pickford, az első igazi sztár is ott tündökölt.

1914-ben Zukor már évi 30 film készítésére képes csapatot verbuvált, és megnyílt a Broadwayn 3500 személyes mozipalotája, a Standard. Los Angeles külvárosában, Hollywoodban kibérelte egy narancsfarm gazdasági épületét, ott rendezte be az első stúdiót. Hamarosan csapatostól kéredzkedtek hozzá a népszerű szerepjátszók. Az ő “istállójából” került ki ekkor, ill. a fölemelkedés esztendeiben Douglas Fairbanks, John Barrymore, Pola Negri, Gloria Swanson, Clara Bow, Adolphe Menjou, Rudolph Valentino, Gary Cooper és a többi élő legenda. Bevezette a kizárólagosságot: színészei más cégek számára nem dolgozhattak.

 

hollywood7

Rudolph Valentino

Zukor cége 1916-ban egyesült Jesse L. Lasky Feature Film Company nevű gyárával. Az óriási tekintéllyel rendelkező ex-magyart választották elnökké. A birodalom megkoronázását a forgalmazás megkaparintása jelenthette. Erre is született stratégia. William Hodkinson rendelkezett a legtöbb mozidarab vetítési jogával. Zukor először felajánlotta neki a fúziót, de az elutasítástól sem jött zavarba: annak rendje és módja szerint megbuktatta vetélytársát és megvalósította elképzelését. Így kezdődött 1916-ban a Paramount Pictures krónikája.

A birodalom és vezére uralkodott a filmszakmában, de a virágzás nem tart(hat)ott örökké. 1932-ben a könyvek 21 millió dolláros deficitet mutattak. A hosszabb szünet utáni újjászervezéstől kezdve a cég a Paramount Pictures Inc. nevet viselte. Barney Balaban lett az új vezető, ám az alapítónak sem kötöttek útilaput a talpára: az igazgatótanács elnökeként továbbra is bejárhatott hivatalába.
Az 1940-es évek végén a televíziót akarta az ellenőrzése alá vonni. Szövetkezett az ABC (American Broadcasting Company) tévétársasággal, ami nem kis hatalmat és befolyást jelentett.

 

hollywood5

A piramis alakú hegy, amely a Paramount Pictures logóján látható, a legrégibb hollywoodi stúdiójelkép

1966-ban a stúdió a Gulf and Western Industries nevű konszernbe olvadt. Adolph Zukor a “szép új világon” is rajta tarthatta a szemét, tiszteletbeli elnökként fürödhetett a népszerűségben. 1949-ben életművéért Oscar-díjat kapott. Századik születésnapját világraszóló külsőségek között ünnepelték meg. Munkásságának elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.
(Forrás: Wikipédia)

Számos remek filmet megnézhetünk, amelyek a Paramount Pictures stúdió alkotásai. Csak néhány példa Hollywood alkotásai közül:
A hontalan hős (1928), Shanghai Express (1932), Férfiszenvedély (The Lost Weekend) (1945), Római vakáció (1953), Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany’s) (1961), Volt egyszer egy Vadnyugat (1968), A Keresztapa (1972), Átlagemberek (1980), Titanic (1997, a Twentieth Century Fox-val közösen), Ellenség a kapuknál (2001), A felejtés bére (2003), Viharsziget (2010)

Az életben érhetnek bennünket olyan traumák, amelyeket igen nehéz feldolgozni. Van, amit nem is lehet, egy életen át hordozhatjuk a terhét. A testi fájdalmak is nagy szenvedéseket okozhatnak. Az értelem, a szellem betegsége számos esetben gyógyíthatatlan. A lelki betegségek diagnózisa az egyének gondolkodásbeli, érzelmi és viselkedésbeli jellegzetességei alapján állíthatók fel.

 

hollywood6

 

Ha a mindennapi életben találkozunk velük, különböző hozzáállást vált ki az emberekből. Van, aki sajnálja, van, aki még követi is, ha nagyon extrém a viselkedése, hiszen az ellenállást fejezheti ki olyan normákkal szemben, amit nem akar követni. Van, aki gúnyolja.
A 2010-ben készült Viharsziget /Shutter Island/ amerikai thriller ezt a témát dolgozza fel.

A Viharsziget (Shutter Island) egy 2010-ben bemutatott amerikai thriller Martin Scorsese rendezésében. A film Dennis Lehane azonos című regényének adaptációja. A forgatás 2008 márciusában indult. Eredetileg a filmet 2009. október 2-án mutatták volna be, de végül a premierre 2010. február 13-án a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon került sor. Magyarországi bemutatójára 2010. március 4-én került sor.

A világtól elzárva, a Massachusetts állam partjainál fekvő kis szigeten lévő elmegyógyintézetben tartják fogva az Egyesült Államok legveszedelmesebb elmebeteg bűnözőit. Amikor az ötvenes években a szigorúan őrzött intézményből megmagyarázhatatlan módon megszökik egy gyilkosságért elítélt nő, az igazgató, Dr. Cawley kénytelen külső segítséget kérni. Két rendőrbíró, Teddy Daniels és Chuck Aule utazik a szigetre, hogy kiderítse, mi történt, és megtalálja a szökevényt. Danielsnek nemcsak a munkáját hátráltató pszichiáterrel, hanem a saját démonaival is meg kell küzdenie.

 

hollywood2

 

Elgondolkodtató – szinte kötelező – film. Az átélt szenvedések, rémálmok, a démonokkal való küzdelmek min-mind megjelennek a filmvásznon, egyre jobban várjuk a végkifejletet és a befejezés nem várt fordulatot hoz.
– Elgondolkodtat ez a hely.
– És min gondolkozik?
– Hogy melyik rosszabb: szörnyetegként élni vagy jó emberként meghalni?
A film befejező párbeszéde tükrözi Daniels választását. Azonban mégis nyitott a kérdés, miképpen dönt.

 

A film ITT  megtekinthető:

 

 

Lakatos Ilona

 

Hozzászólások