Valószínűleg sok ember tudja, hogy Xantus Jánosnak nagy szerepe volt a budapesti állatkert megalapításában, de kalandos életútja már kevesek számára ismert.

 

xantus3

 

1825-ben született a Somogy megyei Csokonyán, székely eredetű családban. Apja, Ignác szoros kapcsolatban állt Széchényi Ferenccel. Anyja, Wunderlich Ilona nevelte őt és két testvérét. Az apa először uradalmi jogtanácsosként, később Somogy megye főügyészeként dolgozott. Az ifjú Xantus János tanulmányait a győri bencés, majd a pécsi cisztercita gimnáziumban folytatta. Jogi végzettségét a pécsi egyetemen szerezte. Ezután Kaposvárott aljegyzőként dolgozott, majd 1847-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten.

1848-ban csatlakozott a nemzetőrséghez, majd tüzérnek állt a szerveződő magyar honvédseregben. Hadnagyként részt vett a pákozdi csatában, ahol a magyar honvédek sikeresen megállították Jellasics horvát bán támadását 1848. szeptember 29-én. Az osztrák fősereg Windischgraetz vezetésével 1848 decemberében betört Magyarországra. A magyar sereg, amelyet Görgey Artúr vezetett, sokkal gyengébb volt. Ezért kénytelen volt visszavonulni, de egy erős helyőrséget hagyott a komáromi erődben. Ebben a helyőrségben szolgált Xantus János is.

 

xantus1

Hadnagyként a pákozdi csata idején

Komárom védelme sikeres volt, de 1849 februárjában a honvédek felderítés céljából kitörést hajtottak végre. Ez kudarccal végződött, és Xantus János az akció egyik résztvevőjeként osztrák hadifogságba került. Így a szabadságharc legdicsőségesebb időszakát a königgrätzi hadifogolytáborban töltötte. 1850-ben sikerült megszöknie, de Prágában újra elfogták. Börtönbüntetést kapott, de megint megszökött, és eljutott Londonba, ahol kapcsolatba került az emigrációval. Távollétében halálra ítélték.

1852-ben az USÁ-ba utazott. New Yorkban élt, és alkalmi munkákat vállalt. Volt újságkihordó, matróz, gyógyszerész, vasúti tervrajzoló és mérnök. Ezután részt vett a St. Louis-Kalifornia vasútvonal nyomvonalának kitűzésében. 1854-ben Kansas-ben már mérnökként dolgozott, és itt találkozott először az indiánokkal. Jó kapcsolatba került velük, valószínűleg innen származott az a legenda, hogy a híres német író, Karl May róla formálta meg Old Shatterhand alakját a Winnetou című regényben. May főhőse ugyancsak földmérőként kezdte a pályafutását az amerikai vasút építésében.

 

 

xantus11

 

A vadnyugati prérin kezdte meg állat- és növénygyűjtői tevékenységét. 1855-ben az amerikai hadsereg szolgálatában szanitéc őrmester lett a Kansas-beli Fort Riley-ben Vésey Lajos néven. Ez az időszak fordulópontot jelentett életében. Barátságot kötött egy katonaorvossal, dr. Hammond-del, aki felismerte a tehetségét, és természetrajzi kutatásokra ösztönözte. Az orvos abban is segített neki, hogy kapcsolatba kerüljön vezető amerikai tudományos körökkel. Így 1857-ben megbízást kapott a washingtoni Smithsonian Intézettől Kalifornia növény- és állattani feltérképezésére.

1861-ig dolgozott Kaliforniában. Jelentős növény- és állattani gyűjteményt küldött hazájába, Magyarországra is. Ennek elismeréseként 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Ebben az évben felmentetxantus9ték a katonai szolgálat alól is, hogy tevékenységét tudományos munkájának szentelhesse. Kalifornia legdélibb csücskére került, ahol lehetősége nyílt a tengeri élővilág tanulmányozására. Az indiánokkal is sok kapcsolata volt.

Feljegyzései arról tanúskodnak, hogy velük szemben mindig emberségesen, megértéssel viselkedett. Dicsérte Cooper regényeit, aki szerinte először ábrázolta emberként az indiánokat, nem pedig egy kiirtandó fajként. Édesanyjának rendszeresen írt leveleket, de ezekben sok valótlanságot állított, amikkel valószínűleg az asszonyt akarta megnyugtatni. Magánleveleknek szánta, de végül nem tiltakozott kiadásuk ellen. Sokszor olyan dolgokat írt le, amelyek csak a képzeletében léteztek, bár az is igaz, hogy sok olyan helyen járt, ahol előtte fehér ember nem fordult meg.

1861-ben hazatért, és kiadott levelei alapján nemzeti hősként fogadták. 1862-ben tartotta meg akadémiai székfoglalóját Adatok a tenger természettani földrajzához címmel. Magyarországon nem jutott megfelelő álláshoz, így 1862-ben visszatért az USÁ-ba. Az ekkor már vezető pozícióban levő dr. Hammond titkára lett, és a polgárháborúban egy egészségügyi alakulatnál szolgált. Pályája csúcsát jelentette, amikor az Egyesült Államok mexikói konzulja lett. Hamarosan kiderült, hogy indulatos természete nem tette alkalmassá erre az állásra, és 1863-ban visszahívták, a konzulátust pedig bezárták.

 

xantus8

Rómer Flóris

Rövid időt töltött Peruban és Havannában, amikor levelet kapott Rómer Flóristól, hogy segítsen a budapesti állatkert létrehozásában, így 1864-ben hazatért. Rossz egészségügyi állapota miatt Ótátrafüreden kezeltette magát. Magánéletében súlyos csalódás érte. Gyors házasságát még gyorsabb válás követte.

 

xantus7

A győri állatkert viseli a Xantus János nevet.

Az állatkertet 1866. augusztus 6-án nyitotta meg, és ő lett első igazgatója. 1868-ban Eötvös József kulturális miniszter támogatásával osztrák-magyar expedíció indult Kelet-Ázsiába. Ebben Xantus is részt vett, amire valószínűleg magánéleti csalódása ösztönözte. Hamarosan konfliktusai voltak az expedíció vezetőivel, így önálló állattani gyűjtőmunkát végzett Celebesz, Jáva és Borneó szigetén. 2600 darabból álló etnográfiai gyűjteménye lett a későbbi Néprajzi Múzeum alapja.

 

xantus4

Xantus János sírja Budapesten a Kerepesi temetőben

1870-ben tért haza, és a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának vezetője lett. A bécsi világkiállításra Rómer Flórissal állították össze a magyar néprajzi gyűjteményt. Részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában is (1872). Ennek később alelnöke lett.
1894-ig dolgozott a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályán. Ekkor súlyos tüdőgyulladást kapott, és az adriai kezelés sem segített rajta. Még ebben az évben Budapesten meghalt. Xantus János a magyar néprajztudomány kiemelkedő képviselője volt.

 

xantus2xantus5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Több mellszobrot is állítottak neki, például szülőhelyén, Csokonyavisontán, és Budapesten, az Állatkerti úton. A győri állatkert róla kapta a nevét.

 

 

 

Weninger Endre

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

 

Hozzászólások