Híres (hírhedt) magyar nők – Báthori Erzsébet vérszomjas, kegyetlen szörnyetegként él a köztudatban. A Guiness rekordok könyvében is úgy szerepel, mint a történelem egyik legnagyobb tömeggyilkosa, akinek több mint 600 halálos áldozata volt, és őket válogatott kínzásokkal ölette meg. De igazak-e a róla szóló történetek?

bathorier04

Báthori Erzsébet 1560-ban született Nyírbátorban az egyik leghatalmasabb főúri család gyermekeként. Apja ecsedi Báthori György, anyja somlyói Báthori Anna volt (a Báthori család két különböző ágáról van szó, akik egymás között házasságot is köthettek). Erzsébet anyai nagybátyja, a híres erdélyi fejedelem, Báthori István volt, aki később lengyel király lett.

Minolta DSC

A csejtei vár Szlovákiában

A leányt 11 éves korában jegyezték el Nádasdy Ferenc gróffal, egy másik híres főúri család sarjával. A házasságot 1575-ben kötötték meg. Nádasdy aktívan részt vett a törökök elleni harcokban, és vitézségéért valamint kegyetlenségéért a kortársaktól az „erős fekete bég” nevet kapta. A család központja Sárvár volt, Erzsébet pedig férjétől nászajándékként Csejte várát kapta. A házaspárnak hat gyermeke született, bár nagyon kevés időt töltöttek együtt, mert Nádasdyt lefoglalták a török háborúk. Erzsébet többnyire magányosan élt Csejtén, ahol ekkor még jó gazdaasszonyként viselkedett, és sok gondot fordított a török pusztítás áldozatainak támogatására. Arra utaló nyom sincs, hogy házassága megromlott volna, és ez okozta volna kegyetlen hajlamai felszínre kerülését.

bathorier6

Nádasdy Ferenc gróf

A fekete bég 1604-ben életét vesztette az akkor zajló 15 éves háborúban. Állítólag ezután kezdődtek a hírhedt kegyetlenségek. A források szerint Erzsébet nagyon szép asszony volt, aki betegesen félt az öregedéstől. A várban minden tükröt összetöretett, mert nem akarta látni a ráncosodó bőrét. Egy történet szerint egyszer megütötte egyik szolgálólányát, akinek a vére úrnője kezére fröccsent. Erzsébet úgy tapasztalta, hogy ezen a helyen simább lett a bőre, így azt gondolta, hogy megőrizheti ifjúságát, ha fiatalok vérében fürdik. Fiatal lányokat és fiúkat hurcoltatott várába, akiket megkínoztatott, majd megöletett. Perverz gyönyört talált szenvedéseik látványában, és nemcsak a vérükben fürdött, hanem – mint egy vámpír – ivott is belőle. Szexuális és sátánista orgiákat is rendezett.

bathorier09

Ahogyan Csók István elképzeli a festményvázlatán

A gyilkosságokról terjedő híresztelések arra késztették a nádort, Thurzó Györgyöt, hogy nézzen utána az esetnek. 1610-ben Thurzó nádor Erzsébet két veje, Homonnai Drugeth György és Zrínyi Miklós társaságában meglepetésszerű látogatást tett Csejtén. A nádor későbbi állítása szerint tettenérték Erzsébetet megkínzott és haldokló áldozatai között. Ezt követően kínvallatásnak vetették alá Erzsébet udvarnokát, Újváry Jánost, komornáját, Szentes Dorottyát és a kegyetlenkedésekben segédkező szolgálókat. Ők bevallották a gyilkosságokat (650 áldozatról beszéltek), azután kivégezték őket és testüket máglyán elégették. Erzsébet ellen hivatalos pert nem folytattak le. A nádor parancsára befalazták a csejtei vár egyik szobájába, és egy nyíláson keresztül kapott élelmet és vizet. Nem beszélhetett senkivel, elméje megháborodott, és 1614-ben meghalt.

bathorier07

Thurzó György nádor

Manapság sokan kétségbe vonják a történet hitelességét. Azt állítják, hogy a kínvallatás során tett vallomások nem tekinthetők mérvadónak. A vérben való fürdés egyébként is biológiai képtelenség a véralvadás miatt. Vannak, akik teljesen ártatlannak tartják Erzsébetet, szerintük nem kínzott embereket, hanem gyógyító és ápoló tevékenységet végzett. Még a csejtei várban működő állítólagos intézetet is említik, amelyet árvák számára hoztak létre. Az elmélet szerint Erzsébet egy koncepciós per áldozata lett, melynek célja birtokainak megszerzése volt, Thurzó nádort pedig személyes bosszúvágy vezette. Azzal is érvelnek, hogy a véres történetet csak több mint száz évvel a történtek után írta le egy Thuróczy László nevű jezsuita pap, ami nem tekinthető hiteles forrásnak.

bathorier05

July Delphi – A grófnő című film

Mi tehát az igazság? Valószínűleg sohasem tudjuk meg. Mindkét elméletnek vannak hívei. Ezt a kettősséget még a filmszakmában is láthatjuk. July Delphi A grófnő című filmjében Erzsébet mint vérszomjas szörnyeteg jelenik meg, míg Jakubisko nem rég bemutatott filmje ártatlannak tartja. A történészek körében ma az az uralkodó nézet, hogy Erzsébet áldozat volt. (Például Nagy László A rosszhírű Báthoriak című műve) Igaz viszont az is, hogy manapság divattá vált a történészek között, hogy leromboljanak régi legendákat, és megpróbáljanak történelmi személyeket teljesen új megvilágításba helyezni.

bathorier8

Jakubisko filmje pozitív képet fest a grófnőről

A történetnek, mint a legtöbb legendának, mégis lehet valóságalapja. Igaz, hogy a kínvallatás során a vádlottak sok olyan dolgot mondhatnak, amit a vallatók szeretnének hallani. Elgondolkodtató viszont a vallomások hasonlósága. Az ártatlanság hívei arra is hivatkoznak, hogy a nádor a király, II. Mátyás sürgetésére sem folytatott le hivatalos eljárást. Addig húzta az időt, míg Erzsébet meg nem halt. Ezt viszont azzal is magyarázhatjuk, hogy a nádor el akarta kerülni azt, hogy az ország két vezető főúri családját érintő botrány nyilvánosságot kapjon. A nádornak egyébként sem volt sok anyagi haszna az ügyből, Erzsébet vagyonát gyermekei között osztották fel. Egy koncepciós perhez amúgy sem kellett volna egy ilyen mértékű rémtörténetet kitalálni.

bathorier1

Valószínűsíthető, hogy a teljes történet nem igaz. A vérben való fürdés és az áldozatok megdöbbentően nagy száma biztosan nem. Az viszont egyáltalán nem zárható ki, hogy valóban történtek sötét dolgok a csejtei várban.

Weninger Endre

Hozzászólások