Híres gyilkosságok, merényletek – Caligula – Az emberiség története során sok olyan gyilkosság és merényletkísérlet történt, amely megváltoztatta vagy megváltoztathatta volna az események menetét. A marxista szemlélet szerint ezek nem jelentettek semmit, az események így is, úgy is bekövetkeztek volna. Nem hiszem, hogy ez igaz lenne.

Caligula császár szobra

Gavrilo Princip 1914-ben meggyilkolta Ferenc Ferdinándot, amivel elindította az első világháborút. Valóban kitört volna a nagy háború a gyilkosság nélkül is? Valószínűleg nem. Vagy mi történt volna, ha 1944 júliusában Stauffenberg ezredesnek sikerül megölnie a Führert? A háború biztosan néhány hónappal korábban befejeződik, és több millió ember életét lehetett volna megmenteni.

Ezekből a gyilkosságokból és merénylet-kísérletekből szeretnék most elindítani egy sorozatot a teljesség igénye nélkül. A legtöbb esetben a háttér és az indítékok máig sem tisztázódtak, ezért célom csak az érdeklődés felkeltése.

Cikksorozatom első darabjában az olvasót az ókori Róma világába szeretném visszavinni. Egy hihetetlenül erőszakos, véres korszak tárul szemünk elé. A korai császárkorban a köztársasági Róma szigorú erkölcsi modellje már a múlté. Nem beszélhetünk a híres római jellemről, a kép, amit a történetírók, Suetonius és Tacitus elénk tárnak, elképesztő kegyetlenségeket és mélységes erkölcsi züllést mutat.

A római légiósok lábbelije, a Caliga

A caesarok közül többen haltak meg erőszakos halállal. Manapság a történészek egy része hajlamos arra, hogy ókori társaikat elfogultsággal vádolják, és szerintük a szörnyeteg császárok nem is voltak olyan negatív figurák, ellenkezőleg, sok pozitív tettet hajtottak végre. Ha azonban az ókori történetírók által leírt tényeknek csak egy tizede igaz, akkor is szadista őrültekkel, perverz elmebetegekkel van dolgunk. A sok érdekes alak közül Caligulát választottam ki, aki Kr. u. 37-41 között uralkodott, és e rövid idő alatt örökre emlékezetessé tette a nevét.

Caligula az egyik legősibb római családból, a Claudius-októl származik. Eredeti neve Caius Julius Caesar volt. Apja, Germanicus korának híres hadvezére volt. Nevét onnan kapta, hogy sikeresen harcolt a birodalom északi határait veszélyeztető germán törzsek ellen. Fiát már nagyon korán magával vitte a hadjárataira. A kisfiú népszerű lett a legionáriusok között. Légiós egyenruhába öltöztették, innen kapta későbbi becenevét, a Caligulát, azaz „kiscsizmát”. (A caliga a légiósok lábbelijének neve volt.) Germanicust később Szíriába helyezték át, ahová fia is elkísérte. A hadvezér itt viszonylag fiatalon meghalt, egyes történészek szerint a császár, Tiberius megmérgeztette, mert féltékeny volt a népszerűségére.

Caligula lovasszobra

Fiát, Caligulát először a rokonság nevelte, majd a császári udvarba került. A császárkor egyik jellemző vonása volt, hogy az uralkodót ritkán követte saját fia a trónon. Az utódlás legtöbbször adoptatio (örökbefogadás) útján történt. Tiberius szintén Augustus örökbe fogadott fia volt, és így örökölhette a trónt Kr. u. 14-ben. Már ekkor nem volt fiatal, és betegesen félt az összeesküvésektől. Uralkodása második felében el is hagyta Rómát, és Capri szigetére költözött. Magával vitte fiatal rokonát, Caligulát is. A fiatalember itt tanúja volt a császár fékevesztett önkényének és orgiáinak. Tiberius kegyetlenségének Caligula anyja és legtöbb testvére is áldozatául esett.

A császári udvar légköre, az állandó gyanakvás, a kivégzések valószínűleg nagyban hozzájárultak a későbbi caesar, Caligula személyiségének eltorzulásához. Suetonius szerint már ekkor örömét lelte a szenvedések és a gyilkosságok látványában. Családjának majdnem minden tagját kiirtotta a császár. Szinte csoda, hogy ő maga életben maradt. Ez valószínűleg a praetoriánus gárda parancsnokának, Macro-nak volt köszönhető. (Támogatását a későbbi császár azzal hálálta meg, hogy a testőrparancsnok feleségét elcsábította, őt magát pedig kivégeztette.) A praetoriánus gárda egyébként a császár személyi testőrsége volt.

Tiberius 37-ben meghalt, és fogadott fia, Caligula megszerezte a trónt Macro támogatásával. A nép eleinte nagy lelkesedéssel fogadta, örültek, hogy megszabadultak a szeszélyes zsarnoktól, Tiberiustól. Úgy tűnt, hogy az ifjú uralkodó beváltja a hozzá fűzött reményeket. Leállította a Tiberius által indított pereket, nem állt bosszút rokonai gyilkosain, adókedvezményeket vezetett be, és jó kapcsolatot alakított ki a szenátussal.

Ez az időszak azonban nem tartott sokáig. Még uralkodásának első évében Caligula súlyos betegségen esett át. Egyes feltételezések szerint megpróbálták megmérgezni. Sok történész szerint ez a betegség megzavarta elméjét, és ezután jelent meg benne a szörnyeteg. Bár Suetonius szerint a kegyetlenségre való hajlam már jóval korábban jelentkezett nála.

Részlet a Caligula című filmből

Mindenesetre ezt követően az uralkodó kiszámíthatatlan zsarnokká vált. Istennek képzelte magát, még Jupiternél is nagyobbnak, aki bármit megtehet. Ennek egyik jele volt, hogy húgával, Drusillával létesített vérfertőző viszonyt. Környezetéből sok embert váratlanul, kegyetlen módon végeztetett ki. Előkelő római családok tagjait kényszerített gladiátorviadalra vagy vadállatok elleni küzdelemre az arénában. Bordélyházat létesített, ahol római arisztokrata hölgyek várták a klienseket. Orgiáin a férjek jelenlétében becstelenített meg szenátorfeleségeket. A szenátorokkal szembeni megvetését azzal is jelezte, hogy kedvenc lovát, Incitatust konzullá akarta kinevezni. Több szenátort megalázott vagy kivégeztetett.

Sok hóbortos ötlete közül meg lehet említeni a baiai öböl felett teherhajókra épített hidat, amely arra szolgált, hogy a császár istenként, lóháton mehessen át rajta. Hadjáratot vezetett Galliába, de csak annyi eredményt ért el, hogy katonái kagylókat gyűjtöttek a tengerparton. Ennek ellenére diadalmenetet tartott Rómában. A legnagyobb szórakozását változatlanul a gladiátorok viadalai jelentették. Pazarlása kimerítette a kincstárat, így új adókkal és a provinciák kirablásával szerzett új bevételeket. Mindez tönkretette kezdeti népszerűségét is.

41-ben történt, hogy egyik nap a császári palota folyosóján ment végig, amikor a praetoriánus gárda néhány tagja megtámadta egy Cassius Charea nevű testőr vezetésével. Suetonius szerint ezt az embert Caligula sokszor megsértette és megalázta, ezért gyűlölte a császárt. Ő volt az, aki először sújtott le az uralkodóra. Azután társai többször beledöfték kardjukat a caesarba, aki a helyszínen meghalt. Ezt követően Caligula feleségét és lányát is lemészárolták.

 

Caligula meggyilkolása

Természetesen a gyilkosság nem Cassius Charea egyéni bosszúja volt, hanem a Caligulától rettegő szenátorok összeesküvése. Vezetője valószínűleg egy Sabinus nevű szenátor volt. A zsarnok meghalt, és az őt követő Claudius uralkodása békésebb időszaknak bizonyult. De ezután több caesar, mint Nero, Domitianus, Commodus Caligula méltó utódjának bizonyult, és hozzá hasonlóan erőszakos halállal haltak meg.

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások