Nemzetközi politikai és diplomáciai bonyodalmak árnyékában nőtt fel. Bátyjával együtt Madridban 4 éven át túszként tartották, biztosítani akarván ezzel, hogy apjuk, I. Ferenc betartja a spanyolokkal kötött békemegállapodásban foglaltakat. Az egyezményt a francia király ugyan nem tartotta be, a hercegeket azonban elengedték.


14 éves korában feleségül vette Medici Katalint, a firenzei Medici-ház sarját. A kor szokásainak megfelelő érdekházasság boldogságot nem hozott számára, ellenben Katalin befolyásos, a politikában is szavát hallató királynéja lett az országnak, aki férje halála után erőskezű gyámként vett részt az ország irányításában. Nevéhez kapcsolódik többek között a Párizsba érkező hugenották (francia protestánsok) lemészárlásának elrendelése a hírhedtté vált Szent Bertalan-éjszakán (1572. augusztus 23.).




Medici Katalin, az erőskezű királyné


Henrik szerelme mindvégig a nála 20 évvel idősebb Diane de Poitiers volt, akinek jelentős birtokokat adományozott, és aki szintén befolyást gyakorolt a király döntéseire.


Bátyja halála után Henrik trónörökössé lépett elő, majd 28 évesen királlyá koronázta őt a reims-i érsek. A vallási tolerancia nem volt rá jellemző, tanácsadói egyre inkább a protestantizmus visszaszorítására buzdították. Az általa létrehozott törvényszék több száz „eretneket” ítélt halálra.


A külpolitikában a Habsburgokkal és a spanyolokkal szemben foglalt állást, hadjáratokat vezetett ellenük. Ellenséges viszony állt fenn Anglia és Franciaország között is, olyannyira, hogy Henrik az angolok ellenében V. Jakab skót királyt támogatta (akinek felesége a francia főnemesi Guise-családból származott). Hiába küldött sereget a megsegítésére, a csatát elvesztették. Jakab lányát, a Stuart Mária néven elhíresült, tragikus sorsú skót hercegnőt befogadták a francia udvarba. Mária évek múlva Henrik fiához, a későbbi II. Ferenchez ment feleségül, házasságuk azonban a férj korai halála miatt rövid ideig tartott.



Diane de Poitiers, a király szerelme



A király expedíciót indított Amerika partvidékére, tagjai 1554-ben a mai Rio de Janeiro helyén megalapították Henryville-t. A felfedezők érdekes leírásokat készítettek a térség viszonyairól.


A király elődeinél kevesebb pénzt költött az udvari rendezvényekre és szórakozásra. Néhány, apja által elkezdett építkezést befejeztetett (pl. a Louvre megújítása, a párizsi Városháza átalakítása). Henrik az udvari bálak és koncertek helyett jobban kedvelte a római diadalmenetekhez hasonló ünnepélyes bevonulásokat.



Henrik halálát lovagi bajvívás okozta



Leányát, Erzsébetet II Fülöp spanyol királyhoz adta feleségül. A nász megünneplésére lovagi tornát rendeztek Párizs egyik főterén. A király a skót gárda kapitányával állt ki, viadaluk azonban tragikus kimenetelűnek bizonyult: ellenfele lándzsájának egy szilánkja Henrik szemébe fúródott. Orvosai, a kor neves szakemberei sem tudtak segíteni rajta, így a király 12 évnyi uralkodás után, 1559. július 10-én bevégezte életét. A lovagi tornákat ezek után egyszer és mindenkorra betiltották.


Weninger Nóra


2014. július 10.

Hozzászólások