Azt mondják, több generációs családi vállalkozás az Önöké. Kérem, mutassa be a családját a kezdetektől napjainkig!

Az első műhelyt 1907-ben Cegléden alapította a nagypapám, Lanyik György. Szakmailag is elismert mesterember volt, amit bizonyít az 1937-ben az Országos Kézműves Kiállításon kapott ezüstéremmel kitüntetett oklevele is, amely csak egy a sok elismerés közül. Halála után Édesanyám, Lanyik Eszter folytatta az üvegmegmunkálást. Házassága után Édesapám, Gál István is belekóstolt és beleszeretett a szakmába. Iparosként nagyon sokat dolgoztak és újítottak az üvegfeldolgozás területén.

Természetes volt-e az Ön részére, hogy folytassa a családi vállalkozást? Hogyan alakult a pályája?

Kamaszként én nem akartam folytatni ezt a szakmát, ezért elmentem műszaki rajzolóként dolgozni. Utána hivatásos jogosítványt szereztem és egy kecskeméti fékberendezéseket gyártó cégnél sofőrködtem. 1978-ban elhunyt Édesapám és az egyedül maradt Édesanyám megsegítésére beiratkoztam Budapesten a Bokányi Dezső Szakmunkásképző Iskolába, síküveg csiszoló szakra. Ez volt az utolsó évfolyam, amit indítottak, az országból hatan voltunk, én egyedüli női hallgatóként.

1980-ban sikeres vizsgát tettem, síküvegcsiszoló, tükörkészítő, díszüvegező lettem. Három év szakmai gyakorlat következett, amit Édesanyám műhelyében töltöttem. Itt tanultam meg csak igazán, miként kell bánni az üveggel és sok olyan szakmai fogást, amit az iskolában nem tanítanak. 1983-ban kiváltottam az iparengedélyt, és tagja lettem az Országos Kisiparos Szervezetnek. 1985-ben Mestervizsgáztam,  és ezek után alapítottuk meg 1992-ben a Gál Üveg Bt.-t, 2010-ben a Gál Glass Kft.-t.

1992-ben Aranykoszorús mester, 2004-ben Kiváló Kézműves, 2012-ben az Év Mestere kitüntetést kaptam. Élettársam, Nagy Dezső Sándor már 28 éve segít a cég fejlesztésében. Közösen próbálunk termék újdonságokat kitalálni, korszerűbb gépeket és új megmunkálásokat kipróbálni. Büszke vagyok, hogy két lányom, Nagy Tímea és Nagy Lívia is ezt a szakmát folytatja, egyelőre mellettünk, és reményeim szerint később önállóan is.

Ez nem csak egyszerű üveggyártás, a különleges termékek sok fajtájával mutatkoznak be. Miket készítenek üvegből?

Nehéz volna mindent leírni, mert az üveget szinte minden formában próbáljuk feldolgozni. Én leginkább az ólombetétes üvegezéssel foglalkozom, míg a párom az üvegrogyasztással. Készítünk plaketteteket, órákat, lámpabúrákat, ajándéktárgyakat, ékszereket, üvegszobrokat. Csiszológépeink segítségével gyártunk tükröket, asztalokat, vitrineket, polcokat, pultokat.

Kik a megrendelőik és leggyakrabban mit rendelnek, illetve vásárolnak?

Elsősorban magánszemélyek készíttetnek velünk díszüvegeket. Bútor- és üzletberendezésekkel foglalkozó cégeknek is gyártunk. Most szereltük be Bécsben, a Kleider Bau  Divatáru lánc egyik üzletének üvegvitrinjeit. De közintézményeknek is készítünk díszüvegeket.

Hol készítik ezeket a szép dolgokat? Hol a műhelyük, és van-e saját boltjuk?

A telephelyünk Kecskeméten a Kis u. 2. szám alatt található, ahol bemutatótermünk is van. Nagyon szeretnénk bővíteni és korszerűsíteni a meglévő műhelyünket. Pillanatnyilag megfelelő telephelyet keresünk.

Milyen technikákat alkalmaznak a készítés során? Nem a titkokra vagyunk kíváncsiak, csak érdekességekre.

Ipari gépeken, gyémántszemcsés csiszolókorongokkal és fúrókkal munkáljuk meg az üveget. Illetve homokfúvónk és üvegrogyasztó kemencéink is vannak. A hagyományos kézi csiszológépeket is megtartottuk (Pl:. csiszolókövek, szabad szemcsés öntött vaskorongok).

Szakosodtak-e a családtagok bizonyos részfeladatokra vagy speciális tevékenységekre?

Igen, mindegyikünknek megvan a maga szakterülete: Gál Márta: ólombetétes üveg, külső beépítés és cégvezetés, Nagy Dezső Sándor: üvegrogyasztás és technológiai feladatok, Nagy Tímea: számítógépes- és grafikai tervezés és üzletvezetés, Nagy Lívia: alakos üvegek csiszolása, fazettázása és kezdő ólomüvegező.

Hogy érzik magukat ők a cégnél? Teljesült-e álmuk a családi vállalkozás keretein belül?

Mivel ez egy családi vállalkozás, sokszor nevetünk, sokszor vitatkozunk, de a végeredmény a lényeg: mindennek jól kell sikerülnie. Nagyon igaz az a mondás, hogy szerencsés ember az, akinek a munkája a hobbija is. Szerintem a lányaim álmai csak akkor fognak igazán beteljesedni, ha már saját lábukon állva is képesek lesznek a cégvezetéssel járó nehézségekkel megbirkózni, és önállóan dolgozni.

Beleszületni vagy megdolgozni a jólétért? Milyen érzés az alkotás öröme? Felemelő-e saját kezük munkája által boldogulni?

Nagyon jó érzés látni, hogy mi-minden készülhet üvegből. Látni az emberek arcán az örömet és néha a csodálkozást. Beleszülettem ugyan ebbe a varázslatba, de keményen meg kell küzdeni a fennmaradásért és az elismerésért. Mindig újat kell produkálni, a tervezők álmait megvalósítani, ami sokszor embert próbáló feladat.

Márta mire a legbüszkébb a pályája során? Mit üzen, mit ajánl az olvasóknak?

Szinte minden munkámra büszke vagyok. Néhány referenciát azért fölsorolnék:

  • Szabadka, Kápolna: Ólomablakok
  • Bp.-i Fővárosi Bíróság mennyezeti ólomüvegei
  • Bp. Pasaréti út: Műemléképület ólomablak restaurálás
  • Bp. Vígszínház: nézőtéri ajtók díszüvegei, tükrök
  • Szegedi Monaco Casino díszüvegei
  • Kecskeméti Érsekség lépcsőházi ólomablakai
  • Kecskeméti Barátok Temploma ólomablakai
  • Helvéciai Római Katolikus Templom ólomablakai
  • Debreceni Műemlék: Vasútállomás lámpaüvegei
  • Ceglédi Református Templom: ólomajtó üvege, restaurálása
  • Dortmund: ólomüvegek egy magánlakásban
  • Kecskeméti Arany Homok Szálloda: recepció mennyezeti világítása
  • Szekszárd Promenád Étterem és Borozó, Bár díszüvegei
  • Basel Spalentor Galéria díszüvegei
  • Szolnok, Tiszavirág szobor üveggömbje
  • Szegedi Műemlék Vasútállomás lámpaüvegei
  • Budaörsi Szamos Marcipán cukrászat díszüvegei
  • Geréby Kúria festett üvegei
  • És számos magánlakás üvegei, tükrei, üvegdísztárgyai.

Évek során számos kiállításon is részt vettünk.

Mit üzenek az olvasóknak? Azt, hogy nagyon sok munkával és kitartással, sokszor lemondással igenis el lehet érni a kitűzött célokat. Ezt próbálom a gyermekeimnek is átadni.

 

Honlapunk: www.galglass.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Weninger Endréné

2012. szeptember 20.

 

 

Hozzászólások