Nemrég a legendás EMKÉ-be invitáltam Önöket a fővárosban, most könnyedebb szórakozás következik. A Fővárosi Nagycirkusz műsorában minden korosztály talál szórakoztató elemeket.

„Éppen csak, hogy lecsücsültünk,
fény lepte a porondot,
s talicskán egy barna medve
betolta a bohócot.”

(Tóth Anna: Cirkuszban)

Az 1880-as években érlelődött meg a gondolat, hogy az Állatkertben az időnkénti cirkuszi játékok mellett állandó cirkusz épüljön. Hosszas tárgyalások után Wulff Ede, elzászi vállalkozó szerződést kötött a fővárossal a cirkusz épületének felépítésére. A 2290 fő befogadására alkalmas épület 1889. június 27-én tartotta első előadását. Wulff a brüsszeli világkiállításon már sikerrel bemutatott szétszedhető, hullámbádog lemez borítású építménye vízi cirkusz bemutatására is alkalmas volt, világítását légszesszel oldották meg. Mivel a cirkusz az Állatkert területén volt, csak állatkerti belépővel volt megközelíthető.

A megnyitást követő években nagyon jól ment, később azonban népszerűsége lassan csökkent, ezért az érdeklődés fokozása érdekében Wulff 1892-ben birkózó versenyeket rendezett. Később a bérleti jogot eladta egy konzorciumnak, bár a cirkuszt továbbra is ő üzemeltette. A közönség érdeklődését kitalált pletykákkal igyekezett fenntartani: pl., hogy a bohóc megszöktette az igazgató műlovar leányát. Később aztán a szerelmesek „visszatértek”, és együtt léptek fel a műsorban. A „megpuhított” közönség tódult a cirkuszba. Wulff műsoraiban rendszerint lóidomítások, akrobaták, bohócok, vadállatok szerepeltek.

Nem riadt vissza a közönség félrevezetésétől sem: kiderült, hogy a híres láncrepesztő erőművész preparált láncot használt. A kezdeti sikereket kudarcos évek követték, 1895-ben Wulff kénytelen volt az épületet eladni az Állatkertnek. Ettől kezdve Városi Cirkusz volt az épület neve. Wulff később még több alkalommal is bérelte a cirkuszt. 1901-ben süllyeszthető manézs építésére kért és kapott engedélyt. 1904-ben a cirkusz tulajdonjoga visszakerült a fővároshoz, akik a hasznosításra pályázatot írtak ki, melynek eredményeként 1904-ben megkezdte működését a Beketow Cirkusz.

Névadója Matvej Ivanovics Beketow (1867-1928) clown, műlovar, cirkuszigazgató. 1904. április 30-án látványos műsorral nyitotta meg a saját költségén felújított cirkuszát, melyet aztán haláláig igazgatott. Az első szerződés lejártát követően 1908-ban újabb szerződést kötött a fővárossal. Ennek értelmében egyebek között ismét felújította az épületet, és saját költségén 100.000 forintért az Angol Park irányába 80 m-rel „arrébb tolta”. A megújult intézmény nyitóelőadása látványos, színes esemény volt: 15 idomított jegesmedve, lovak, zebrák, kutyák és elefánt, lovas zsokészám, légtornász, halálugrás, bohócok és 40 tagú balettkar emelte a program színvonalát.

A cirkusz híre eljutott Bécsbe is, egészen a császári udvarig: Ferenc József kétszer is ellátogatott Beketowhoz. Az igazgató az évek során 250 ezer koronát költött a felújításra: gáz helyett bevezette a villanyvilágítást, új büfét, öltözőt, raktárt épített, a porondon pedig egy 3m mély befedhető betonmedencét alakított ki. Előadásainak példátlan sikersorozata az első világháborúig tartott, ekkor a több mint 100 lóból álló cirkuszi ménese közel háromnegyedét „besorozták”. 1919 tavaszán a proletárdiktatúra államosította, de továbbra is Beketow vezetésével működött.

A 20-as éveket követő időszak már korántsem volt olyan sikeres, mint a háború előtti. A rossz gazdasági viszonyok, az egyre csökkenő fizetőképes kereslet teljesen tönkretette a Beketow Cirkuszt, felemésztette a tulajdonos pénzügyi tartalékait, végül csődbe ment. Bécsi előadásainak bukása miatt 1928-ban Bécsből hazafelé tartva a hajón Beketow Mátyás öngyilkos lett. Halála után fia vezette a cirkuszt, de a család végképp fizetésképtelenné vált, így a bérleti jogot 1934-ben visszaadták a fővárosnak. 1935-ben a főváros ismét pályázatot írt ki a cirkusz bérletére, amit Fényes György nyert el.

Magyar Országos Tudósító 1937. augusztus 28.

“JóTÉKONYCÉLU DÍSZELŐADÁS AZ I. HONVÉD GYALOGÉZRED ÖZVEGYEI ÉS ÁRVAALAPJA JAVÁRA A FÉNYES CIRKUSZBAN. A Fővárosi Nagycirkusz augusztus 31-én jótékony célú díszelőadást rendez a m.kir. IV. Károly király volt I. honvédgyalogezred özvegyei és árvaalapja javára. Fényes György igazgató, aki mint l-es honvedtiszt vett részt a világháborúban a diszelőadás tiszta jövedélmit a jótékony célra ajánlotta fel, kedvezményes jegyek váltására jogositó utalványok a bajtársak részére VII., Karoly király-ut l’.sz. I. em. 6. szám alatt naponta délután 6 és 8 óra között vehetők át./M0T/B.
Pro domo: A fenti hir szives közlésit kérik Balassa Imre es Szirmai István hírlapírók.”

Ekkoriban a főváros olyan gyászos anyagi helyzetben volt, hogy a bérbevétel feltételeit Fényes diktálhatta, így elérte, hogy a főváros finanszírozta az épület felújítását. Annak ellenére, hogy minden előadás teltház mellett zajlott, Fényes tudta, hogy a közönség egyre újabb és látványosabb produkciókra vágyik, ezért beutazta Európát, hogy addig ismeretlen attrakciókat szerződtessen. 1937-es műsora már a szó igazi értelmében vett cirkuszi produkció volt vadállatokkal, lovakkal, artistákkal és akrobatákkal, majd később medvékkel. Közben felújította a porondot, a büfét, és új feliratot is csináltatott: „Fényes, Fővárosi Nagycirkusz”. 1943-ban volt az utolsó szezon, és mivel a Városligetben nem volt óvóhely, a bombatámadások miatt 1944-re már nem kapott játékengedélyt.

A német csapatok egy ideig istállónak használták az épületet, Budapest ostroma idején beomlott a tető, berendezési tárgyait tüzelőként a környék lakossága hordta el. A háború után az épületet sebtében rendbe hozták, és 1945 júliusában megtartották az első előadást. A Cirkuszt 1949 szeptemberében államosították, az új intézmény 1950. május 1-én „Köszöntünk, Budapest” címmel látványos, főleg revüelemeket felvonultató műsorral mutatkozott be. A „revüirány” a későbbiekben sem változott, sőt 1958-ban még „Vízirevüt” is bemutattak.

Budapest, 1953. július 26. – A Fővárosi Nagycirkusz bejárata. MTI Fotó/Magyar Fotó: Gink Károly

1950-ben megalakult a későbbi Állami Artistaképző Iskola. A magyar cirkuszművészet történetének következő jelentős dátuma 1954, ekkor alakult meg az Országos Cirkusz Vállalat, későbbi nevén Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, azaz a mai Magyar Cirkusz és Varieté Kht. őse, melynek része lett a Fővárosi Nagycirkusz is. Ezután a 1960-as évek csendesebb időszaka következett. 1966. március 15-én a Népszava arról tudósított, hogy megkezdődött a régi cirkuszépület bontása, és néhány nap múlva az ország egyetlen kő cirkuszépülete, régi korok tanúja eltűnik a Városligetből. Az új cirkusz felépültéig a Dózsa György út és Damjanich utca kereszteződésében felépült egy hatalmas sátorcirkusz.

Néhány év „sátorozás” után 1971. január 14-én este fél nyolc órakor ünnepi díszelőadás keretében nyitotta meg kapuit az új Fővárosi Nagycirkusz, élén az első és ez idáig egyetlen női igazgatójával, Eötvös Gábornéval, a híres Picard-dinasztia leszármazottjával.

Tolnai Népújság 2011. április:

„Európa egyik kedvence, a fővárosi Nagycirkusz Európa egyik vezető intézménye, tekintélyét nem utolsósorban a Nemzetközi Cirkuszfesztivállal vívta ki magának. A rendezvényt 1996 óta minden évben megrendezik, a jegyeket szinte azonnal elkapkodja a közönség.
A 2012. február 2. és 6. között megrendezendő fesztivál azonban verseny is: sok fiatal tehetség itt mutathatja meg, hogy mire képes. És nemcsak a nemzetközi zsűri előtt, a rendezvényre a világ különböző tájairól érkeznek cirkuszigazgatók és ügynökök, akik szemlézik a produkciókat.”

2015-ben a cirkusz vezetése elindította a Mit neked cirkusz! programot, egy új cirkuszépület felépítése kapcsán társadalmi vitát, közös gondolkodást kezdeményeztek arról, mit is jelent az emberek számára a cirkusz szó, mit gondolnak a művészek, az értelmiségiek, a színházszeretők és az egyszerűen csak szórakozni vágyók a cirkuszról mint előadó-művészeti ágról. Minden hónapban megrendezésre került a Fővárosi Nagycirkusz beszélgetéssorozata, az ARTista Café, amely során mindig egy aktuális cirkuszi kérdést vitattak meg a résztvevőkkel.

A Liget Budapest projekt részeként új épületet kap a Fővárosi Nagycirkusz, illetve az ehhez kapcsolódóan létesülő új cirkuszművészeti központ a Városliget vonzáskörzetében A beruházás 25 milliárd forintba kerül. A Közép-európai Cirkuszművészeti Központ egy olyan cirkuszkomplexumként jön létre Európa szívében, amely megfelelő infrastrukturális háttere lehet a most megújuló cirkuszművészetnek, és méltón őrzi majd a cirkuszművészeti hagyományokat. A klasszikus és modern cirkusz egymás mellett működhet majd.

 

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

Hozzászólások