Május 21-e a magyar honvédség napja. Korábban szeptember 29-én tartották a néphadsereg napját a pákozdi csata emlékére. Mindkét napnak megvan a maga létjogosultsága, hiszen a magyar honvédelemről emlékezünk meg.  A pákozdi csata ugyan nem jelentett világraszóló győzelmet, mégis nagyon fontos volt, hiszen sikerült megállítani a horvát hadsereget, és ezt tekinthetjük az 1848-49-es szabadságharc legendás honvédserege születésének is. 1849. május 21-e viszont a magyar hadtörténelem egyik legfényesebb diadalának számít.


Than Mór: Buda ostroma

A tavaszi hadjárat megkoronázásaként a honvédsereg nehéz ostrom után elfoglalta a harcedzett, tapasztalt osztrák katonaság által védett Budát. Nem lennénk magyarok, ha nem alakítottunk volna ki ellentmondásokat Buda ostromával kapcsolatban. A magyar fővezért, Görgey Artúrt sokan vádolták azzal, hogy nem üldözte tovább az osztrákokat és nem foglalta el Bécset. Ez a vád is része az „áruló” legendájának. A „Kőszívű ember fiai” című regényben is szerepel az a jelenet, hogy az osztrák főparancsnokság megkönnyebbülten veszi tudomásul, hogy a honvédsereg Buda alá vonult.


Jakobey Károly: Buda ostroma

Valóban volt vita a magyar vezérkarban a tavaszi hadjárat után arról, hogy van-e valódi lehetősége egy Bécs elleni támadásnak. Végül Klapka tábornok reális helyzetfelismerését fogadták el. Az osztrák hadsereget megerősítették az Itáliából kivont csapatokkal, így az túlerőben volt a magyar hadsereggel szemben. (Becslések szerint 60 000 osztrák katona állt szemben a magyar fősereg 30 000 katonájával). Egy másik mendemonda szerint Görgey szembeszállt Kossuth javaslatával, és önhatalmúlag határozta el Buda ostromát. Valójában minden jel arra vall, hogy Kossuth támogatta az ország fővárosának, Budának visszafoglalását.


Barabás Miklós: Görgey Artúr

Az ostrom 1849. május 4-5-én kezdődött. Eleinte problémát jelentett a megfelelő ostromágyúk hiánya. Az osztrák várparancsnok, Hentzi tábornok elrendelte Pest barbár ágyúzását és tervbe vette a Lánchíd felrobbantását. Az ostrom 17 napig tartott, míg végül a honvédsereg május 21-i rohama eredménnyel járt, Buda várát sikerült elfoglalni.
A roham során az osztrák parancsnok, Hentzi halálos sebet kapott. Egyik főtisztje, Alnoch ezredes megkísérelte a Lánchíd tervezett felrobbantását, de csak saját magát ölte meg a robbantásban, a híd sértetlen maradt. (Jellemző módon Hentzi és Alnoch képeit, mint osztrák nemzeti hősökét, Ferenc József szobája falán őrizte a Burgban.)


Hentzi halála (egykorú rajz)


Sajnos Buda ostroma idején már a magyar politikai és katonai vezetés is értesült a küszöbön álló orosz beavatkozásról. Így a honvédség véráldozata (több, mint hatszázan estek el az ostrom alatt) hiábavalónak bizonyult. A nagy diadalt a szabadságharc bukása követte.


Fülöp László: Görgey Artúr

A sikeres ostrom a főparancsnok, Görgey Artúr egyik ragyogó haditette volt. A tábornok nagyon hosszú életet élt, 98 éves korában halt meg 1916-ban. A sors furcsa egybeesése, hogy május 21-én, élete egyik legnagyobb hadisikerének évfordulóján érte a halál.

Weninger Endre

2014. május 20.

Hozzászólások