A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara (BFTZ) Magyarország első, rendszeres koncerttevékenységet folytató hivatásos szimfonikus együttese, 2019-ben ünnepli alapításának 166. évfordulóját.

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Erkel Ferenc indította útjára az első koncerttel, mely 1853. november 20-án, a Magyar Nemzeti Múzeumban zajlott. Története során a zenekar mindig is nagy hangsúlyt fordított a magyar zenetörténet kincseinek bemutatására és ápolására.

Kodály Zoltán 86 évvel ezelőtt a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának ajánlotta Galántai táncok című művét, amely azóta is minden hazai együttes repertoárján szerepel. Az elődök kezdeményezését folytatva kérte fel az együttes Vajda Jánost, korunk egyik legismertebb zeneszerzőjét új szimfonikus mű megírására, amely várhatóan szintén meghatározó zeneműve lesz a következő évtizedeknek, és első ízben december 1-jén hangzik el a Vigadóban, a zenekar előadásában.
A Vigadó meghatározó helyszín Magyarország zenei életében. Megnyitását követően 1865-től lett otthona hazánk első hivatásos, rendszeresen koncertező szimfonikus együttesének, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának, és számos korszakalkotó kulturális esemény helyszíneként is szolgált. Többek között itt zajlott Mahler I. szimfóniájának ősbemutatója a BFTZ előadásában, szinte napra pontosan 130 évvel ezelőtt, 1889-ben. A BTFZ 166 címet viselő koncert tehát egyfajta időutazásként tekint a múltba, és hív életre új értékeket a jövő számára. A hangversenyen számos zenekari átirat hangzik el Dénes István munkája nyomán, így több ismert dallamot újragondolt, néhol „átszínezett” köntösbe bújtatva hallhat majd a közönség az ünnepi eseményen.

Fejes Krisztina, Kállai Ernő és Dénes István a Vigadóban

A hangversenyen elsőként hangzik el Vajda János művének ősbemutatója Filharmóniai ünnepi nyitány címmel. Az Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző kompozícióira a tonális zene jellemző, ily módon a hagyományokhoz kötődik. „Túl azon, hogy az ember alkotás közben a maga szükségleteit elégíti ki, nem szabad megfeledkezni az alapvető célról, vagyis másokhoz szólni, méghozzá olyan módon, amelyet mindenki megért”.(Vajda János zeneszerző)

Az est karmestere, Dénes István a programban szereplő művek közül kettőt is saját hangszerelésében mutat be: Bartók Béla eredetileg zongorára írt Román népi táncok című műve és Liszt Ferenc Dante-szonátája is először lesz hallható nagyzenekari átdolgozásban az együttes műsorán, így három újdonság is várja a közönséget. A méltán népszerű Dohnányi-mű, a Változatok egy gyermekdalra Fejes Krisztina, Sarasate Carmen-fantáziája pedig Kállai Ernő közreműködésével teszi teljessé az ünnepi estét.

Célunk a magyar kulturális értékek ápolásán kívül a kulturális kincsek gyarapítása is.” (Dénes István karmester)

BFTZ 166 – Vigadó, 2019. december 1.

Karmester:
Dénes István
Közreműködik:
Fejes Krisztina – zongora
Kállai Ernő – hegedű
a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Vajda János: Filharmóniai ünnepi nyitány (ősbemutató)
Bartók Béla – Dénes István: Román népi táncok Sz. 56, BB 68 (zenekari átirat)
Dohnányi Ernő: Változatok egy gyermekdalra, op. 25

Pablo Sarasate: Carmen-fantázia, op. 25
Liszt Ferenc – Dénes István: Dante szonáta, S. 161/7 (zenekari átirat)

Filharmóniai Társaság a Vigadóban: Történelmi visszatérés

A budapesti hangversenyélet történetében meghatározó jelentőségűnek tekinthető a Vigadó 1865-ös megnyitása, ugyanis a főváros első koncerttermeként fontos kulturális eseményeknek adott teret, s nem utolsó sorban helyet biztosított a Filharmóniai Társaság Zenekarának is. Bár számos nagy formátumú művész – köztük Debussy, Ravel és Busoni – hangversenyezett a Vigadóban, a filharmonikusok ezen túl számos zenetörténeti jelentőségű mű bemutatásával járultak hozzá a főváros hangversenyéletéhez.

Erkel Sándor

Az ő nevükhöz kapcsolódik például Brahms II., B-dúr zongoraversenyének ősbemutatója, amely 1879 decemberében Erkel Sándor vezényletével és a zeneszerző tolmácsolásában csendült fel a Vigadóban. Szintén itt hangzott el a filharmonikusok előadásában 1889 novemberében Mahler I. szimfóniájának premiere a szerző vezényletével. De a Vigadó adott otthont az 1923-as jubileumi – Pest, Buda és Óbuda egyesítése alkalmából megtartott – koncertnek, amelyen Kodály, Bartók és Dohnányi ez alkalomra komponált ünnepi kompozíciói hangzottak el a Filharmóniai Társaság tolmácsolásában, Dohnányi Ernő vezényletével. A budapesti zeneéletben immár 166 éve jelen levő együttes idei, jubileumi koncertjének helyszínéül tehát nem véletlenül választotta azt az épületet, amely éveken keresztül a filharmonikusok otthonául szolgált: mégpedig a Vigadót.

 

 

Hozzászólások