Számos filmben találkozhatunk azzal, hogy a földönkívüli lények ellenségesen viselkednek. Így történik ez a most mozikban futó 5. hullámban is. A nagy fizikus-kozmológus Stephen Hawking is azon a véleményen van, hogy ha egyszer meglátogatnak minket az idegen lények, akkor az olyan lesz az emberiség számára, mint Kolumbusz érkezése az indiánok szemszögéből. Barátságtalan földönkívüliek lesznek. Vajon miért gondolja így a nagy tudós és mások is?

 

foldonkivuliek3

 

Általában abból indulnak ki, amit itt a Földön tapasztalhatunk. Az ember állandóan háborúzik, meglehetősen erőszakos fajta. Nem is csoda, ez a genetikai öröksége. Egy olyan fajból fejlődött ki az ember, mely a létért folytatott darwini harcban az ölést ötlötte ki. Ez a gyilkos majom elmélet. Manapság is megfigyelhető legközelebbi rokonunknál, a csimpánznál, hogy azok bandákba verődve más majmokra, cerkófokra vagy makákókra vadásznak. Megölik őket és megeszik. Sokszor élve tépik szét a nagy felindulásban. Sőt, azt is megfigyelték a kutatók, hogy egy-egy csimpánzhorda valóságos háborút vív kövekkel és botokkal egy másik csoporttal, ha fogytán az élelem, a vadászterület. Ilyenkor szintén nem ritka, hogy áldozatul esik egy-egy csapattag. Ez az ember múltja, innen erednek hajlamaink.

 

foldonkivuliek1

 

Egyes kutatók úgy vélik, hogy valószínűleg más bolygókon is hasonló események játszódhattak le. Az ottani lények, ahogy intelligenssé váltak, uralmuk alá hajtották a természeti környezetet. Végül kiemelkedtek. Ennek – véleményük szerint – szükséges velejárója az erőszakosság. Azt azonban tudnunk kell: ha a földönkívüliek idelátogatnak, akkor jóval fejlettebbek nálunk mind tudományos mind technikai értelemben. Hiszen a csillagközi utazás olyan nagy kihívást állít egy faj elé, a távolságok és az időbeli korlátok olyan nagyok, hogy azokat csak olyan lények képesek legyőzni és uralni, melyek talán századokkal előttünk tartanak. Bizonyára saját bolygójuk erőforrásait már mind felélték, mint ahogy azt tesszük mi is, és ezért útra kelnek új források után kutatva. A Föld és az emberiség számukra e tekintetben nem más, mint egy potenciális lelőhely. Az emberi fajjal nem sokat törődnek majd, mert primitívnek és fejletlennek fogják látni.

 

foldonkivuliek2

 

E fenti gondolatmenet logikusnak látszik, de nem jelenti azt, hogy feltétlenül igaz is. Kanyarodjunk vissza oda, hogy hogyan és miből fejlődött ki az ember! Vannak ugyanis olyan főemlős rokonaink, ők a bonobók, melyek békések. Számukra a háborúskodás és az ölés idegen, ismeretlen. Békében élnek egymással. Sőt vannak olyan elzárt indián törzsek, ahol a gyilkosság ismeretlen fogalom. Ha az ember a törzsfejlődés folyamán egy ilyen csoportból fejlődött volna ki, akkor ma bolygónkat a világbéke és a kölcsönös együttműködés uralná. Akik ezt a nézetet vallják, azt mondják, hogy az idegen faj a másik bolygón sem biztos, hogy erőszakos fajból fejlődött ki. A másik ellenérv az, hogy ha kezdetben primitív és erőszakos is volt a földönkívüli lények társadalma, az szépen lassan megváltozott.

Ugyanis ha az erőforrások fogyni kezdtek, akkor össze kellett fogniuk. Egy csillagközi űrhajó építése rengeteg energiát emészt fel, és csak összefogással lehetséges. Az emberiség jelenleg azért alkalmatlan egy csillagközi küldetésre, mert nincs béke és összefogás. Most tekintsünk el az esetleges technikai problémáktól. Ha az idegen faj ezeket a nehézségeket megoldotta, akkor valószínűleg már békés, és kiiktatta magából az erőszakra való hajlamot.

 

foldonkivuliek4

 

Ebben az esetben a földönkívüliek érkezésükkor az emberiségre, mint gyermekekre tekintenének, akiket segíteni kell, és megtanítani az érett civilizáció alapjainak lerakására. Sok tudós vallja, hogy az idegenek a múltban hasonló állásponton lehettek, amikor meglátogatták bolygónkat. Daniken és társai, a paloseti lelkes követői szerint az idegenek segítségével teremtődött meg az emberi civilizáció. Persze, az már más kérdés, hogy hová lettek ezek az idegenek, és miért nem tudunk róluk? Miért nem látogatnak meg minket ismét, ahogy azt a múltban tették? Erre is számos válasz született.

Az egyik leghíresebb a kozmikus állatkert hipotézis, mely szerint számtalan magasan fejlett civilizáció létezik a világűrben, de azok az emberiséget még kiskorúnak tekintik ahhoz, hogy bevegyék zártkörű klubjukba. Meglehetősen érdekes felvetés, miszerint figyelnek minket, hogy mire megyünk magunk, s ha majd egy szép napon elég érettnek látnak minket, akkor egyszer csak felfedik magukat.

 

foldonkivuliek5

 

Nos, elméletekből, mint láttuk, nincs hiány, ki-ki maga döntse el, hogy melyikkel tud azonosulni. Nem könnyű a választás, hisz számtalan érv szól egyik és másik mellett is. Vajon barátságtalanok lesznek velünk a földönkívüliek?

 

 

 

Garzó László dr.

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

Hozzászólások