A Fonó zenekar Atyai ág című produkciója országos turné keretében szeptember 24-én a Müpában mutatkozik be. Vendég: Arszlanbek Szultanbekov világhírű énekes és dombra játékos, valamint további adatközlők a Kaukázusból és füves pusztáról.

Agócs Gergely rendszeresen jár gyűjteni a nogaj, kumuk és egyéb, az egykori Kazár Kaganátus területén élő türk népcsoportok falvaiba, munkája során megszámlálhatatlan és zeneileg, kultúrtörténetileg izgalmas egyezésekre talált, melyeket szakértő formában tár a hallgatóság elé koncertjeiken. Legutóbb 2019. június végén tért vissza egy intenzív gyűjtőútjáról, amelynek során három kaukázusi régió mintegy 15 különböző (egymástól több száz kilométerre fekvő) helyszínén végeztek gyűjtéseket. 2019 szeptemberében Dagesztánból, a Karacsáj-Cserkesz Köztársaságból, a Kabard-Balkár Köztársaságból és Baskortosztánból érkeznek énekes és zenész vendégek, adatközlők, akikkel a Fonó Zenekar közösen hoz létre egy – a párhuzamokat megvilágító – színpadi produkciót. A vendégek között szerepel Arszlanbek Szultanbekov énekes és dombra-játékos is, aki A Mongol című hollywoodi produkció zeneszerzőjeként vált ismertté Ázsia-szerte.

Az Agócs Gergely vezette Fonó Zenekar az 1997-es megalakulása óta folyamatosan, a magyar népzenei mozgalom szereplőitől szokatlan művészeti „közelítésekre” vállalkozott. Az „Atyai ág” címet viselő kezdeményezésünkkel a magyar népzene Kodály által kijelölt, keleti irányú kapcsolatait kívánjuk a közönség elé tárni.

A magyar népzene keleti párhuzamait felvonultató első konkrét adatokat Kodály Zoltán A magyar népzene című művében (1937) találhatjuk. Kodály a magyar népdalok rokonságát (cseremisz, nogaj, udmurt, tatár és baskír dallampárhuzamok mentén) egyértelműen a nagy eurázsiai füves pusztán, illetve az azt övező területek ugor és türk népeinek népzenéjében állapítja meg. Ez a felismerés indított el engem is a különféle türk és finnugor népek szállásterületeire, hogy a Kodály által vázolt feladatok elvégzésén, illetve a tudományosan megalapozott összehasonlító vizsgálatok kidolgozásán munkálkodjak. A szúrópróba-szerű hanti, komi, udmurt és baskír gyűjtéseim után az Orosz Föderáció észak-kaukázusi térségébe – a Kabard-Balkár és Karacsáj-Cserkesz köztársaságok, valamint Dagesztán területére – más népzenekutató és folklorista kollégák bevonásával eddig hat hosszabb gyűjtőutat szerveztem. A karacsájok, balkárok, nogajok és kumukok falvaiban végzett gyűjtőutaim során sok olyan nyilvánvaló, nem egyszer gyakorlatilag dallamazonosságot mutató népzenei párhuzamot sikerült feltárni, melyek igazolják Kodály feltevéseit, illetve megerősítik tanítványai és követői eddigi eredményeit.

A magyar kulturális életben hosszú évtizedeken keresztül elsősorban a finnugor nyelvi rokonság okán jelentek meg az ezen az ágon számon tartott népek különféle képviselői. A magyar származástudatról szóló iskolai tananyagok, illetve más, „kompetens narratívák” kialakításában is a finnugor nyelvi rokonság vált meghatározóvá, hiszen a magyar tudományosság fősodrának hivatalos álláspontja is a nyelvi kapcsolatrendszert tekintette irányadónak minden egyéb kulturális, avagy „vérségi” rokonság megállapításának kérdésében. Ma már egyetlen komolyan vehető társadalomkutató sem vitatja a magyar nyelv finnugor elemeinek jelenlétét (rokonságunknak ezt az irányát nevezzük most anyai ágnak).

Mindezek mellett úgy vélem, elérkezett az idő, hogy a Kodály által felismert, majd követői munkássága által megerősített, tudományosan is bizonyított kulturális rokonságunk másik, türk ágának képviselőit is szerepeltessük a magyar kulturális életben. Erre legutóbb kiváló alkalommal szolgált a Kodály Zoltán Emlékév, melynek keretében (a MüPa által szervezett Budapest Café Fesztivál egyik előadásaként) létrehoztuk az „Atyai ág” című projektet. A Pesti Vigadó Dísztermében 2017. október 11-én a Fonó Zenekar, valamint balkár, nogaj, baskír és kumuk vendégei (keleti gyűjtéseim hagyományőrző énekesei és hangszeres adatközlői) egy színpadi előadás keretében mutatták be a magyar népzene és e kipcsak török népek zenefolklórja közötti párhuzamokat. A telt házas előadás közönsége nagy ovációkkal fogadta az előadást, s a kezdeményezést a szakmai kritikák is rendkívül pozitívan értékelték. Ezek az eredmények, az azóta készített új gyűjtések, valamint a feltárt zenei rokonságunk felmutatásának fontossága indokolják, hogy a produkciót ismét színpadra állítsuk Magyarországon, emellett szükségessé teszik számunkra azt is, hogy a koncertek anyagát magas, közreadásra alkalmas technikai színvonalon rögzítsük.

Az „Atyai ág” tervezett, 2019-es turnéjának helyszínei:

1. Szept. 21. Kecskemét – HírösAgóra (a XXVII. Kecskeméti Népzenei Találkozó keretében)
2. Szept. 23. Székesfehérvár – Vörösmarty Színház
3. Szept. 24. Budapest – MüPa, Bartók Béla Hangversenyterem
4. Szept. 26. Székelyudvarhely – Városi Művelődési Központ
5. Szept. 27. Marosvásárhely – Kultúrpalota
6. Szept. 28. Debrecen – Csokonai Színház

A produkcióról készült dokumentumfilm itt tekinthető meg:

A Fonó Zenekar:

  • Navratil Andrea – ének
  • Agócs Gergely – ének, tárogató, magyar duda, furulyák, koboz
  • Gombai Tamás – hegedű
  • Pál István „Szalonna” – hegedű
  • D. Tóth Sándor – brácsa, tekerő, ütőgardon, koboz
  • Tárkány-Kovács Bálint – cimbalom
  • Kürtösi Zsolt – bőgő, cselló, harmonika

 

Forrás: Fonó Budai Zeneház

 

Hozzászólások