A most első osztályos unokánkat elvittük egy februári Asztro-matinéra a Svábhegyi Csillagvizsgálóba. A Naprendszer volt a program címe.

Februári Asztro-matiné a Svábhegyi Csillagvizsgálóban

A Svábhegyi Csillagvizsgáló fb-oldalán találtam rá a programajánlóra.

“Az Asztro-matiné – csillagászat (nem csak) gyerekeknek – érthetően. A csillagászok igazából nagyra nőtt gyerekek – például szeretik a nagy durranásokat, vagy sokat kérdeznek…

A program során a gyerekek könnyen érthető, de annál színesebb nyelvén magyarázzuk el az univerzum érdekességeit, interaktív módon mutatjuk be a jelenségeket, és megválaszoljuk a gyerekek sokszor egyszerűnek tűnő, de fogas kérdéseit – (természetesen a felnőttek is kérdezhetnek! )

Mi minden vár rátok ezen a délutánon?

Plüssbolygós Naprendszer ismertetés az előadóteremben, melyet Naprendszer séta követ a kertben, mindeközben pedig rengeteg izgalmas dolgot fogtok hallani és csinálni! Ha kissé borult az idő, az se szegje kedvetek, együtt eljátsszuk a nap- és holdfogyatkozást, illetve megismerhetitek az egyes bolygók tulajdonságait, mégpedig nem is akárhogyan….

Tudod mi az a blink-komparátor? Most ezt is meg fogod tudni, sőt ki is próbálhatod!
Derült időben megfigyeljük a Napot a csillagvizsgáló távcsőóriásával, borult idő esetén alaposan szemügyre vesszük a Budapest-kupolát, és megismerkedünk a távcső kezelésével.

Gyere el hozzánk egy izgalmas, játékos csillagászati bemutatóra, ahol minden kérdésedre választ kapsz!

Asztro-matiné programunk 2-2,5 órás, és 6-12 éves korú gyermekeknek ajánljuk!
Áraink egységesen értendőek a gyermekre és az őket kísérő felnőttekre. A programot gyermekek csak felnőtt kísérettel, saját részre is megváltott jeggyel látogathatják.”

Februári Asztro-matiné a Svábhegyi Csillagvizsgálóban
Szabó Olivér Norton volt a bemutató csillagászunk, aki ragyogó pedagógiai érzékkel mozgatta a gyerekeket, demonstrálva a bolygó mozgásokat. Egy új mértékegységgel is megismerkedtünk, ez pedig a Csillagászati egység (CSE).

Csillagászati egység (röviden: CSE. vagy angol rövidítésből: AU) – 149 597 870,7 kilométer

Az első alapvető csillagászati távolságegység a Föld–Hold-rendszer tömegközéppontja által kijelölt Nap körüli pálya fél nagytengelye. Összehasonlításként ez a Föld egyenlítői átmérőjének bő tízezerszerese! Mivel a távolságmérés hibája szinte minden esetben bőven nagyobb a kerekítési hibánál, ezért a legtöbbször nemes egyszerűséggel a 150 000 000 km (százötven millió kilométer) értéket szokás használni. (A szemfüles olvasó észreveheti, hogy a definíció megalkotásakor elhagytuk ennek az alapvetően mért értéknek a hibáját, mentségünkre legyen mondva, a Nemzetközi Csillagászati Unió [IAU] döntése alapján).

A gyerekek lépték ki az egyes plüssbolygók közötti távolságokat a kicsinyített „kozmikus térben”.

Nyolc bolygó – Merkur, Vénusz, Föld (Hold), Mars, Jupiter, Szanturnusz, Uránusz, Neptunusz – és egy a ráadás, a néhány éve törpebolygóvá minősített Plútó voltak a főszereplői a Naprendszerről szóló programnak.

Majd az őzikékkel kísért kerti séta  után a Budapest-kupolában  megismerkedtünk a távcső kezelésével és az elég zajosan kattogó Blink-komparátor működésével, …. ami egy olyan mikroszkóp, amely két különböző fotolemezt egymásra vetítve mutatja azok tartalmát. A szerkezet hol az egyik, hol a másik képet villantja fel, de olyan gyorsan, hogy a két képet egynek látjuk.

Ha az ég ugyanazon területéről például két hetes eltéréssel felvételeket készítünk, melyeket egy Blink-komparátorral összehasonlítunk, akkor a háttércsillagok a két lemezen „egynek látszanak” látszanak, hiszen egymáshoz képest nem mozdultak el. Azonban egy olyan égitest (például egy kisbolygó), amely a felvételek elkészítésének ideje között elmozdult, a lemezeken más és más pozícióban látszik. A lemezeket gyorsan váltogatva fényét előre-hátra látjuk „ugrálni”.

Februári Asztro-matiné a Svábhegyi Csillagvizsgálóban

Sok mindent megtudtunk a Svábhegyi Csillagvizsgáló történetéről is.

  • A Svábhegyi Csillagvizsgáló hazánk legrégibb és legnagyobb akadémiai csillagvizsgáló intézetének bemutató csillagvizsgálója.
  • 1871-ben Konkoly Thege Miklós több távcsővel csillagvizsgálót alapított a felvidéki Ógyallán.
  • 1899. május 16-án Konkoly a magyar államnak ajándékozta az intézetet, aminek ő ezután igazgatója lett. Létrejön a Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium.
  • 1913-ban az állam fejleszteni kezdte a csillagvizsgálót. Megrendeltek egy 60 cm átmérőjű tükrös távcsövet, amit a világháború miatt nem tudott a Zeiss gyár leszállítani.
  • Trianon előtt úgy tűnt, hogy az ógyallai csillagdát elcsatolják Magyarországtól. A csillagda műszereit napok alatt leszerelték, és Budapestre szállították, és nekikezdtek az új terület kijelöléséhez.
    Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Tass Antal intézetigazgató végezték a szervezőmunka oroszlánrészét.
  • A fővárosi önkormányzat 8 hold földet adott át a Svábhegyen.
  • Kezdetben kerítésre nem volt pénz, így két kutya őrizte a területet a túl kíváncsi kirándulóktól.
  • 1922-ben elkészült a Meridiánház, ahol a pontos időt mérték az országban.
  • Szintén 1922-re készült el az első kupolával rendelkező csillagvizsgáló, amelybe a 8 hüvelykes ógyallai lencsés távcső került.
  • A nagyközönség már ekkor is látogathatta a csillagvizsgálót. Évente körülbelül 4000 budapesti fordult meg a távcsövek mellett.
  • Mivel közút még nem vezetett a csillagvizsgálóhoz, ősszel sárban, télen hóban jártak fel a kutatók. Tass Antal igazgató szerint ez 43 percig tartott.
  • A neoklasszicista főépületet 1926-ban adták át, hogy a csillagászoknak legyen hol lakniuk. Jóval nagyobb lett, mint amire akkor igény volt, de mára már tele van az épület kutatókkal.
  • 1928-ban adták át a 7-es kupolát, ahova az ógyallai 6 hüvelykes lencsés távcső került.
  • Szintén 1928-ban készült el a monumentális és stílusos 24-es kupola, amelybe a 60 cm tükörátmérőjű és 5 méter hosszú Heyde Cassegrain távcső került. Ez ugyanaz a távcső, amit a háború előtt rendelt meg a csillagda. A Svábhegyi Csillagvizsgáló ezzel a távcsőóriással újra európai szinten jelentős intézet lett.
    1932-ben a csillagvizsgálót az akkor 300 éves Pázmány Péter Egyetemhez csatolták.
  • Gazdag tudományos eredmények születtek változócsillag-fénymérések, kettőscsillagok és gömbhalmaz-változócsillagok témában. 1938-ig már 35 új kisbolygót fedeztek fel!
  • A második világháború végeztével szovjet csapatok szállásolták el magukat a csillagvizsgálóban. A kupolákból istállót és vágóhidat csináltak.
  • 1947-ben a csillagda akkori igazgatóját, Detre Lászlót első magyarként felvette tagjai közé a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU).
  • 1948-ban Detre László az IAU zürichi konferenciáján ajándékba kapott egy fotoelektron-sokszorozót Harlow Shapley amerikai csillagásztól, amit aztán a zakójának ujjában csempészett be Magyarországra.
  • 1948-ban Kulin György csillagász megvette az intézet 20 cm-es Heyde-refraktorát és megalapította az Uránia Csillagvizsgálót.
  • 1949 őszére elkészült az utolsó kupola is. Itt állították fel Konkoly Thege Miklós 25 cm-es refraktorát, és elsősorban napfizikai méréseket végeztek vele.
  • 1951-ben az akkori igazgató, Detre László kérésére a csillagdát a Magyar Tudományos Akadémia alá rendelik.
  • 1957-58 telén Konkoly 25 cm-es távcsövét Debrecenbe szállították, itt lett a Napfizikai Osztály főműszere.
  • A növekvő fényszennyezés miatt a budai észlelőmunka a mátrai Piszkés-tetőre (944 m) helyeződött át. Itt jelenleg is egy 60 cm-es Schmidt távcső, és hazánk legnagyobb távcsöve, az 1 méteres tükörátmérőjű Ritchey-Chrétien Coudé távcső működik.
  • 1959-ben Detre László a Zürichben kapott fotoelektron-sokszorozót tovább ajándékozta kínai csillagászoknak, ezzel megalapozva a modern kínai asztrofizikát.
  • 1982 januárjában a svábhegyi, a hozzá tartozó piszkési és a debreceni csillagvizsgálók összevonásával létrejött a budapesti székhelyű MTA Csillagászati Intézet.
  • A svábhegyi 60 cm-es távcsőben észleléseket 2013-ban végeztek utoljára. Az épületek és a távcsövek teljeskörű felújításra kerültek.
  • A csillagfény a nagy távcsövön 2018. január 23-án haladhatott át újra. A távcsőbe most már saját szemünkkel is bepillanthatunk, valamint különböző detektorokkal fotókat és méréseket végezhetünk.
  • Az intézet történetének még részletesebb megismeréséhez ajánljuk a Hosszúlépés városi sétáját! Mi vezetjük, itt a csillagvizsgálóban.
  • Az intézet történetével kapcsolatban ajánljuk Balázs Lajos csillagász írását

Februári Asztro-matiné a Svábhegyi Csillagvizsgálóban

 

Forrás és további információk a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján

 

Antalffy Yvette

Hasonló cikkeink