A Magyar Nemzeti Galéria meghosszabbította Árnyék nélkül című kiállítását, így a látogatóknak 2025. október 26-ig még lehetőségük nyílik elmerülni Czimra Gyula, a 20. századi magyar festészet egyik legrejtélyesebb és legvisszahúzódóbb alakjának világában.
 
Árnyék nélkül - Czimra Gyula életmű-kiállítása

Árnyék nélkül – Czimra Gyula (1901–1966) életmű-kiállítása

A nagyszabású tárlat az életmű közel felét, a művész csaknem 180 alkotását – festményt, szobrot, grafikát és gobelint – mutatja be. A látogatók bepillantást nyerhetnek a művész párizsi éveibe, a rövid, de meghatározó nagybányai időszakba, a szentendrei alkotóévekbe, valamint a Rákoshegyen eltöltött több mint három évtizedbe, amely az életmű legnagyobb részét jelenti. Czimra műveiben jól megfigyelhető Paul Gauguin és Vincent van Gogh művészetének hatása is. Munkásságának legjellegzetesebb képei az utolsó éveiben alkotott kisméretű festmények, melyeken otthonát örökítette meg.
 
A többnyire üres enteriőrökben csupán egy-egy szék vagy asztalka látható, így e terek nem a valóságos, mindennapi élet helyszíneit idézik meg, hanem egyfajta elmélyülésre késztető, a valóságtól elemelkedő világot teremtenek.
 
A kiállítás meghosszabbításához gazdag programkínálat is kapcsolódik: Barki Gergely művészettörténész szeptember 19-i és október 3-i rendhagyó tárlatvezetése Az üresség teljessége – Czimra Gyula és a csend hangjai címmel arra világít rá, hogyan építette fel a művész saját univerzumát, és hogyan kutatta festészetében a valóság esszenciáját.
 
Október 11-én Bellák Gábor művészettörténész előadása várja az érdeklődőket Az üres szobák szépsége – Czimra Gyuláról címmel, amely a festőművész különös hangulatú enteriőrjeit és az úgynevezett „Czimra-stílus” kérdését vizsgálja.

Emellett szeptember 25-én Tombor Zoltán fotográfus és Bellák Gábor rendhagyó vezetésén, október 1-jén pedig Kolozsváry Marianna művészettörténész kurátori tárlatvezetésén ismerhetik meg a meghosszabbított tárlatot az érdeklődők.

További kisfilmek is elérhetők a kurátorral, Kolozsváry Mariannával és Petrányi Zsolt művészettörténésszel: ITT

 
Forrás: Miklós Léna / Kommunikációs Osztály / Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria