Magyar Termék védjegyet kapott az egyedi technológiával készülő szatmári szilvalekvár. Szinte felsorolhatatlanul sok pozitív élettani hatása miatt nem véletlenül emlegetik a szilvát csodabogyóként Magyarország számos vidékén.

A gyümölcsnek mintegy kétezer fajtája ismeretes világszerte. Ebből is az egyik legfinomabb a szatmári szilva, amely a négy folyó hordalékából keletkezett jó minőségű talajnak és a térségre jellemző mikroklímának köszönheti utánozhatatlan ízét. Az Agricolae Kft. a főzés értékeit megtartva, de annak technikai hiányosságait kiegészítve 2006 óta készít egyedi technológiával szatmári szilvalekvárt. Minőségi munkájukat a közelmúltban két Magyar Termék védjeggyel ismerték el.

A szilva a rózsafélék családjához tartozó csonthéjas gyümölcsünk, mely számos jótékony hatással bír az egészségünkre, sokszor mégis méltatlanul kevés szó esik róla.

Nem véletlenül kapta hazánk egyes vidékein a csodabogyó nevet sem. A szilva A-, B- és E-vitaminban gazdag és rengeteg ásványi anyagot tartalmaz. Emésztési zavarokra már őseink is előszeretettel fogyasztották, hiszen normalizálja a gyomor működését. A benne lévő B-vitamin pedig nagyon fontos az idegrendszer számára és elősegíti az agy megfelelő működését is. Tudományos kutatások mutatták ki, hogy a gyümölcs a szívegészséget is javítja, sőt, a rák kialakulásának kockázatát is csökkenti. A teljesség igénye nélkül emellett fáradságűző, serkenti a veseműködést és jótékony hatással bír a terhesség alatt is.

Szerbiában édesebb, Lengyelországban savasabb, Szatmárban a legfinomabb A szilvának világszerte összesen kétezer fajtáját ismerjük. Mi különösen szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ugyanis a szatmári szilva mind közül az egyik legfinomabb.

Bíró Csaba, a Szatmár Bereg Hungarikumaiért Egyesület elnöke arról beszélt, a szatmári szilva különlegességét négy folyó, a Kraszna, a Szamos, a Tisza és a Túr hordalékából keletkezett, jó minőségű talaj, illetve a térségre jellemző mikroklíma adja, melynek köszönhetően a gyümölcs kissé édes-savanykás ízvilágú.

„Az itt termő szilvában egyaránt jelen van a zamat – a savaktól – és a cukor. Példának okáért, ha északabbra megyünk, Lengyelországba, ott a gyümölcsök savasabbak, de kevésbé édesek, míg délen, például Szerbiában a szilva édesebb, de jellegtelenebb az íze” – fogalmazott a szakértő.

A szatmári szilvából természetesen legalább ilyen finom szilvalekvár készíthető, ezt teszi kiemelkedően magas minőségben az Agricolae Kft. Az 1998-ban megalapított magyar vállalat a hagyományos lekvárfőzés értékeit megtartva, de annak technikai hiányosságait kiegészítve készíti el a lekvárt gombvákuum üstös technológiával. Ennek köszönhetően a lekvárt 100 Celsius-fok helyett 50 Celsius-fokon főzik, így megmaradnak benne a vitaminok, illetve az íz-illataromák. Ezáltal elérték, hogy a szilvalekvár HMF (égetett részecske) tartalma az egészségügyi határérték alatt marad.

Nemcsak termék, érték is a szilvalekvárjuk

Az Agricolae Kft. több mint két évtizedes munkáját a közelmúltban el is ismerték. A Magyar Termék védjegyet a „Különleges minőségű szilvalekvár natúr 360g” és a „Különleges minőségű Szatmári szilvalekvár Nemtudom szilvából 240g” termékük kapta meg. Többi lekvárjukat a Hazai Termék védjeggyel látták el.

A védjegy számunkra azért fontos, mert az eredetvédettség eléréséhez ez egy nagyon fontos lépcsőfok. A másik szempont pedig, hogy a hazai termék és annak népszerűsítése a határainkon belül és kívül cégünknek már évek óta szívügye. Magyar Termék csak olyan termék lehet, amely hazai alapanyagból készül és a feldolgozás minden lépése itthon történik. Mivel szilvalekvárjaink hozzáadott cukor nélkül készülnek, így ezek a termékeink abszolút megfeleltek a törvény által támasztott kritériumoknak“- értékelt.

Hozzátette, cégük életében ez egy hatalmas mérföldkő, amely azt jelzi, hogy az elmúlt évek fejlesztései lassan beérnek, már nemcsak terméket, hanem értéket állítanak elő.

A Szatmár Bereg Hungarikumaiért Egyesület az Agricolae Kft.-vel szorosan együttműködve és a Szent István egyetem szakértői gárdáját is segítségül hívva egy olyan komplex kutatás-fejlesztési projektben vesz részt, amely többek között arra is próbál választ találni, hogy a térség mikroklímája, termőtalajának összetétele és időjárási viszonyai hogyan befolyásolják a szilva zamatát, élvezeti értékéhez mivel járulnak hozzá. Ez a projekt az elkövetkező 3 évben a gyümölcsfák védelmének fejlesztésére koncentrál az egyetem részéről, a cég részéről pedig a gyümölcsfeldolgozás még hatékonyabbá tételére.

RECEPT

Szilvalekvárral töltött tepertős papucs

Hozzávalók:

* 50dkg liszt
* 1ek cukor
* 3dl joghurt
* 3dkg élesztő
* só
* bors
* 30dkg tepertőkrém
* 2db tojás
* 1üveg szilvalekvár
* fahéj
* porcukor

Elkészítése:

* A lisztet egy tálba öntjük, hozzáadjuk a cukorral és egy evőkanál joghurttal felfuttatott élesztőt. A tetejére lisztet szórunk, 10 percig állni hagyjuk. Ezután hozzáadjuk a sót, a borsot, a darált tepertőt, egy tojást, a maradék joghurtot és összegyúrjuk.

* A tésztát kinyújtjuk, négyzetekre vágjuk, majd megtöltjük lekvárral és az ellentétes széleit felhajtva papuccsá formáljuk. Ha túl híg a lekvár, egy tojás sárgáját belekeverhetünk, ettől jobban összesül.

* A kifliket sütés előtt tojással megkenjük, majd előmelegített sütőben 180 fokon addig sütjük, amíg a teteje szépen megpirul. Amikor kihűlt, fahéjas porcukorral megszórjuk.

Forrás:  Koczka Máté / PR tanácsadó

Fotók forrása: Agricolae / Pixabay

 

Hozzászólások