Alig pár hónapja, 2019 novemberében adták át a Párizsi udvart, a főváros ékkövét a városszerető budapestieknek. Már kívülről is egy csoda! A 100 éves felújított épületegyüttes csodájára járnak a külföldi turisták. Ismerkedjünk meg mi is a Párizsi udvar történelmével, s csodáljuk meg eleganciáját!

Itt harmóniában van a múlt, a jelen, a finom elegancia, a kényeztető luxus, egy szelet Budapest – az egyszerű földi halandónak inkább csak olvasmány formájában.

A Párizsi udvar egy historizáló stílusú lakó- és irodaház Budapest V. kerületében, a Ferenciek terén. Eredetileg a Belvárosi Takarékpénztár székháza volt. Ennek földszinti, belső része a Párizsi udvar, ami Budapest egyetlen, máig megmaradt 20. század eleji bevásárló-udvara. A munkálatok 1909. május 15-én kezdődtek meg, amikor minden engedély megérkezett. A Brudern-ház maradékát, illetve a telken álló többi épületet a nyár során elbontották, majd megkezdődött a tényleges építkezés.

Az egykori bankszékház helyén állt korábbi épületet Pollack Mihály tervei alapján építtette 1817-ben báró Brudern József. Ez az épület volt Magyarország egyik első, modern értelemben vett üzletháza. Pollack a hiedelem szerint az 1810 körül épült párizsi Passage des Panoramas mintájára alakította ki az üzletsori folyosót, a passzázst, ami miatt a pesti köznyelv hamar „Párisi-ház” néven kezdte emlegetni.

A telket pedig 1906-ban megvásárolta a Belvárosi Takarékpénztár, hogy ott építtesse fel új központját. A bank 1907. december 31-i határidővel hirdetett tervpályázatára összesen 43 pályamű érkezett. Közülük a vezetőség a szomszédos Klotild paloták két épületét is tervező Korb és Griegl közös munkáját tartotta a legjobbnak, a megbízást végül mégis Schmahl Henriknek adták.

A ház trapéz alakú saroktelekre épült, a négyből két oldalán a szomszédos épületekhez csatlakozik. Szabadon álló oldalai a Ferenciek tere és a Petőfi Sándor utca felé néznek. Schmahl az épület sarkát egyszerűen levágta és az így létrehozott „ötödik oldalon” képezte ki a főhomlokzatot és vele a bankfiók főbejáratát. Ez egyenesen a bank pénztártermébe vezetett, ahonnan a magánszéfek termébe lehetett továbbmenni.

Schmahl a tervezéskor figyelembe vette a hely történelmét is, vagyis azt, hogy ott több mint 90 évig egy üzletház, a „Párisi-ház” állt. Ezt a szerepet a földszint vitte tovább „Párisi udvar” néven, amely funkcióját tekintve ugyanolyan passzázs lett, mint elődje volt. Mindenkinek van egy álma… Pollack Mihály és Brudern báró az 1800-as évek legmodernebb üzletházát álmodta maga elé.

Később a Belvárosi Takarékpénztár részvényeseinek ábrándjaiban egy másik pazar épület sziluettje rajzolódott ki. Budapest összes kereskedőjének vágyálma pedig egy üzlethelyiség volt ebben az „álmok álmában”: a pesti Párisi Udvarban. Ez a csodás világ, ahol kézen fogva jár a múlt és a jövő. Világszínvonalú a luxus azoknak, akik szeretik a bámulatosan szépet, és meg is tudják fizetni. A munka ezen a létesítményen megalapozta jó hírét az építészeknek, kőszobrászoknak, gépészeknek, belsőépítészeknek, a szakembereknek.

A közkeletű vélekedéssel szemben a Párizsi udvar kerámia burkolatú homlokzata csak részben származik a Zsolnay gyárból, jórészt németországi gyárak szállították le őket. A 2. emelet előtt húzódó erkély és az alatta levő homlokzati sáv elemei készültek csak a pécsi gyárban.

Schmahl a szállítások akadozása miatt 1909–1910 telén Németországba utazott, ahol beszállítókat keresett. Szintén a külföldi beszállítók közé tartozott a Villeroy & Boch cég, akik a pénztárcsarnok fajanszmunkáit és a passzázs padlóburkolatát készítették. A mór és gót stílust keverő historizáló eklektikus iroda- , bér- és üzletház a második világháború során nem sérült meg komolyabban.

Viszont a kiépülő szocialista rendszer 1949-ben a banki ingatlanvagyon részeként államosította, és saját elképzelései szerint „felújította” belső tereit, átalakította lakásait. Az egykori pénztárterem eredeti pompáját szinte teljesen felszámolták. Eltüntették a Spiegel Frigyes tervei nyomán készült szecessziós enteriőrt.

1960 tavaszán az IBUSZ vette birtokba. Ez után hosszú ideig IBUSZ-palota néven is emlegették az épületet. A földszintre beköltöző üzletek közül az 1952-ben megnyitott és a 2015-ig működő Jégbüfé tett szert komolyabb népszerűségre.

1976-ban műemlékké nyilvánították az épületet. Az első alkalommal bontották el a bevásárló udvart bevilágító, üvegkupolán kívülre rejtett lámpákat, és helyette utat nyitottak felfelé a természetes fénynek. A második „felújítás” során bontották el egyebek mellett a lépcsőházi csillárok üvegezését, meszelték le a lépcsőházak díszítményeit és festették feketére a réz kapaszkodókat. A különböző munkálatok ellenére a ház állaga folyamatosan pusztult, a rosszul bevilágított, sötét Párizsi udvar pedig ezzel párhuzamosan ürült ki.

A rendszerváltás után

2010-ben a tulajdonos, az V. kerületi önkormányzat pályázaton próbálta értékesíteni a déli Klotild palotával, valamint a Szent István tér 15. szám alatti épülettel egy csomagban. 2014 nyarán az önkormányzatnak sikerült vevőt találni a házra: a vevő 2,1 milliárd Ft-ért a Mellow Mood Group projektcége, a Párizs Property Kft. lett.

A tervek szerint az épületet (a vételárat is beleértve) 12 milliárd forintos beruházással felújítják, benne ötcsillagos szállodát, valamint éttermeket, kávézókat, üzleteket, konferenciatermet és fitneszrészleget alakítanak ki.

A tervezéssel az Archikon Kft.-t bízták meg 2015 februárjában. 2016 tavaszán megkezdték az épület teljes körű renoválását. A Petőfi Sándor utca átmenő forgalomtól való lezárása mellett a Jégbüfét az utca páratlan oldalára költöztették. 2019 nyarán befejeződött az épület felújítása. Ünnepélyes megnyitójára – a külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében – november 29-én került sor. A befektetők arab üzletemberek (Mellow Mood Group cégcsoport), a Párisi Udvar a Hyatt hotellánc szállodájaként működik.

Az épület restaurációja nyomán a főváros visszakapott egy „kincsekkel” teli ékszerdobozt. 70 ezer restaurációs munkaóra, 200 közreműködő vállalkozás, 300 ember, több százezer kerámia, 100 ablak a belső udvaron – ezek a számok jellemezték ezt a nagyhorderejű vállalkozást.

A felújítás motorja Nagy Csaba Prima Primissima díjas tervező, a projektre húsz iroda közül kiválasztott Archikon építésziroda vezetője volt. A legnagyobb feladat a műemlékjelleg megőrzése és a mai igényeknek megfelelő szállodai luxus összehangolása volt. (Tetőkert, luxuslakosztályok, panoráma-megőrzés, szobák tájolása, stb…)

A Párizsi udvar, a belváros egyik legszebb és különlegesebb épülete 2019 tavaszán ötévnyi felújítás után luxushotelként nyitott újra. A korábban üzletekkel teli, majd elhagyatottan álló passzázs a városi felfedezők kedvenc helyszíne volt.

Így érthető, hogy a leggyakrabban feltett kérdés a felújítás kapcsán az volt, hogy mi lesz itt, szabadon látogatható és bejárható marad-e. A hotel megnyitása után a recepció és a lobbi mellett egy étterem és bár nyílt az üvegkupolák alatt, amit most ki is próbálhatunk.

Sétákat is szerveznek a Párisi Udvar Hotel Budapest jóvoltából a lenyűgöző pompájú, régi fényét visszanyert épületbe. A sétán szó lesz: Schmahl Henrik, kerámialap, Róth Miksa, Jégbüfé, Zsolnay, Villeroy&Boch, méhsejt, labirintus témákról.
Ha útba ejtik, fényképezőgépüket otthon ne hagyják! A Jégbüfé finomságai is várják a kóstolást!

 

Forrás, információ

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

(A Legendás helyek című sorozat előző részét ITT olvashatjuk a Montázsmagazinban.)

 

Hozzászólások