A Zuglói Filharmónia előadásában, a Kongresszusi Központban láthattuk-hallhattuk Verdi “legszebb operáját”, a Requiem-et.

verdirequiemzuglo

 

Giuseppe Verdi (1813 – 1901) korának és századának legnépszerűbb olasz zeneszerzője, az operairodalom kimagasló egyénisége nagy tisztelője volt idősebb pályatársának, Gioacchino Rossininek. Rossini 1868-ban meghalt, és temetése évfordulójára szülővárosában, Pesaro-ban Verdi – neves olasz kortársaival közösen – nagyszabású Requiem, azaz gyászmise megkomponálásával szeretett volna tisztelegni a mester emléke előtt. Verdi a záró Libera me tételt adta a közös műhöz, azonban különféle okok miatt az előadás meghiúsult. 1873-ban meghalt Alessandro Manzoni gróf, a romantikus olasz költészet feje és legkiválóbb alkotója. Verdi nyomban bejelentette kiadójának, hogy az általa nagyon tisztelt Manzoni emlékére gyászmisét komponál. A gyászmise néhány hónap alatt elkészült – zárótétele a Rossini emlékére komponált Libera me. Bemutatója 1874-ben, Manzoni halálának évfordulóján volt Milánóban, a San Marco székesegyházban. A Requiem óriási sikert aratott, néhány hónap alatt bejárta Európát. Budapesten a Nemzeti Színházban mutatták be Erkel Sándor vezényletével.

 

A Requiem tételei: 1.Requiem és Kyrie; 2. Dies irae (Dies irae, Tuba mirum, Liber scriptus, Quid sum miser, Rex tremendae, Recordare, Ingemisco, Confutatis, Lacrimosa); 3. Offertorium; 4. Sanctus és Benedictus; 5. Agnus Dei; 6. Lux aeterna; 7. Libera me

Requiem

A Requiem első kiadásának címlapja

 

Közreműködött:

Kolonits Klára
Francesca Prowisionato (Wiedemann Bernadett helyett)
László Boldizsár
Gábor Géza
Szent István Király Oratóriumkórus

Vezényelt: Záborszky Kálmán

A szövegkönyv  “Dies Irae” tételénél Babits Mihály: Éneke az utolsó ítéletről gyönyörű magyar fordítását olvashattuk az előadás alatt:

Ama nap a harag napja,
e világot lángba dobja:
Dávid és Szibilla mondja.

Mily irtózat fog az lenni,
ha a Bíró el fog jönni
minden hívet számbavenni.

Harsonának szörnyü hangja
hull a millió sirhantra
kit-kit a Trón elé hajtva.

Hökken Halál és Természet
ahogy a Teremtés ébred
felelni a Vádló-széknek.

Az irott könyv elhozatik
melyben minden foglaltatik
kikből végzés formáltatik.

S ha a Bíró leül ottan,
ami csak lappang, kipattan,
misem marad megtorlatlan.

Én szegény ott mit beszéljek,
milyen pártfogókat kérjek,
hol még a szentek is félnek?

Nagy Király kit retteg minden,
de a jót megváltod ingyen,
kegyed kútja, válts meg engem!

Rólam, Jézus, emlékezzél,
akiért a földre jöttél,
veszni aznap ne engedjél.

Engem fáradtál keresve,
értem szálltál a Keresztre:
annyi munkád kárba esne!

Igaz bosszu Mérlelője,
bocsánatod add előre,
míg a Számadás nem jőne!

Fölnyögök bús vádlott módján,
bűntudattól pirul orcám,
úgy könyörgök, Uram, nézz rám!

Ki Magdolnát fölodottad,
és a latrot meghallgattad:
nekem is e reményt adtad.

Nem méltó az én kérésem;
de Te jó vagy tedd kegyessen,
hogy örök tűz ne égessen.

Bárányaid közt helyezz el,
bakok közé ne rekessz el:
jobbod felöl várjon kész hely!

Vesd a gonoszt kárhozatra,
a vad lángnak általadva;
engem végy a hív csapatba!

Esdve és ölelve térded,
hamuvá tört szívvel kérlek:
őrizz, hogy jó véget érjek!

 

A próbán:

Antalffy Yvette

Hozzászólások