Ez évben lett 200 éves a színház Miskolcon. Az épületet 1828-ban fejezték be. A Miskolci Nemzeti Színház a köztudatban az ország első kőszínházaként él, de ez csak az ország mai területére igaz, mivel Nagy-Magyarországon az első a kolozsvári volt. Miskolc belvárosában található a Széchenyi, illetve a Déryné utcában.

A színháznak otthont nyújtó klasszicista és romantikus stílusú épület ikonikus miskolci látványosság. Az épületet 200 éves fennállása óta többször felújították, átalakították, de mindvégig megőrizte külső klasszicista és belső neobarokk jegyeit.

miskolci nemzeti szinhaz

Fotó: szallas.hu

Valamennyi művészet közül a színház reagál a leggyorsabban a környező életre. A színész minden este, amikor elmegy a színházba, mindazt magával viszi, ami az illető napot éltette. /Alekszej Vlagyimirovics Batalov/

Déryné Széppataki Róza annyira megszerettette a város polgáraival a színjátszást, hogy úgy határoztak, állandó színházat építenek. Az ünnepélyes alapkőletételre 1819-ben került sor. 1823-ban nyitották meg a még belülről nem teljesen kész színházat, amely a mai Déryné utcában, a későbbi színházépület mögötti telken állt.

A megnyitón Kisfaludy Károly: A tatárok Magyarországon című ünnepelt darabja került színre. Éder György társulatának tagjai – Kőszegi Alajos, Nagy István, Takács János, Czégényi Erzsébet, Magyari, Magyariné, Horváthné, Éderné – a megnyitást követően többek között a Donna Diana, Lutza széke, Stuart Mária, Bohó Misi című darabokban léptek színre.

A nemzeti színjátszást is pártoló gróf Széchenyi István örömmel üdvözölte az állandó színház felépítését 1827-ben: ,,ámbár nagyon szomorú, hogy olly nagy Hazánkba csak Miskolcon áll egy olly intézet, amely a nagy célnak megfelelend… mégis örül a szívem, hogy valahol már a kezdet megvolt.”

Mit láthatott a korabeli színházlátogató? A miskolci színház ,,fedele fenyőzsindely, felső padlazatja gyalult deszka, elején mindjárt a bemenetelnél két kis kamra, egyik a pénztárnak, a másik a cukrász számára. Eleinte nem volt benne se karzat, se loge (páholy), hanem később Vay Ábrahám úr, Borsodnak elfelejthetetlen akkori alispánja szinte a maga költségén bevonatta az oldalmellékeket 32 páhollyal, felül kerítvén azokat egy karzattal, két és egyszeres lócákkal.” Írta a véglegesen 1828-ra elkészült épületről a Pesten szerkesztett Honművész újságírója 1833-ban.

Fotó: mnsz.hu

A régi színházépület az 1843-as miskolci tűzvészben elpusztult. Az új, mai színház alapkövét 1847-ben tették le. Az építkezés költségeit az a részvénytársaság fedezte, melyet Szemere Bertalan alispán hívott életre. A Cassano József tervei alapján készülő színházat 1857. szeptember 3-án avatták fel. Az új színház első igazgatója Latabár Endre volt, akinek társulata Vörösmarty Marót bán című művét mutatta be.

Az ünnepélyes megnyitón részt vett Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza is. Ekkor kapta meg a teátrum „felsőbb engedelemmel” a Miskolci Nemzeti Színház nevet.

Az épületet közel 150 éves fennállása óta többször felújították, átalakították, de mindvégig megőrizte külső klasszicista és belső neobarokk jegyeit. Az épület alsó szintjén, a bejárat két oldalán, üzlethelyiségeket alakítottak ki, melyek bérleti díja részben fedezte volna a színház működését. A felsőbb szinten pedig a Nemzeti Kaszinó is helyet kapott.

A működtetésben gondot jelentett az olajlámpákkal való világítás gyenge fénye, ezért egy idő után petróleumlámpákra váltották. De az igazi megoldást a légszesszel való világítás megvalósítása jelentette. (Miskolcon 1882-ben indult el a gázszolgáltatás). Az új tűzrendészeti előírások miatt 1882-től egy tűzoltót kellett alkalmazniuk, majd 1883-ban felépítették a ma is látható tűztornyot a színház tetejére.

Az 1896-os millenniumi ünnepségekre készülve bevezették a légfűtést (addig egyszerű kályhafűtés volt), a belső teret is felújították, elegánsabbá tették. Már ekkor felmerült a bejárat előtti, az utcára kilógó rész lebontása, de időhiány miatt ez szerencsére nem valósult meg (ez az átalakítási ötlet még ezután is többször felvetődött). 1914-ben az addig részvénytársasági tulajdonban lévő színház az akkor már öt éve törvényhatósági várossá nyilvánított Miskolc tulajdonába ment át.

miskolci nemzeti szinhaz

Fotó: Hello, Miskolc

Jelentős korszerűsítést végeztek az 1880-as években, amikor bevezették a központi fűtést és a légszesz világítást. Ekkor építették a tornyot, amely abban az időben tűzőrségi célokat szolgált, napjainkban pedig a pontos időt mutatja. 1957 és 1959 között az épületet ismét korszerűsítették és átépítették. A legnagyobb szabású átalakulást a Miskolci Nemzeti Színház épülete a ’90-es években élte meg. A Magyar Köztársaság Országgyűlése támogatást szavazott meg a színház rekonstrukciójára 1990-ben, a város önkormányzata is hozzájárult a költségekhez.

A Miskolci Nemzeti Színház rekonstrukciója (építész-tervező: Bodonyi Csaba) eredményeképpen az addig 8000 m2 alapterületű színház több mint 16 ezer m2-re növekedett. A ma öt játszóhellyel rendelkező épületkomplexumban minden színházi álom megvalósítható.

A színházi előadások mellett többek között olyan rendezvényeknek nyújt otthont, mint a Bartók Plusz Operafesztivál. A színházi épületkomplexumban található a Színháztörténeti és Színészmúzeum is, amely a miskolci színjátszás történetének állít emléket.

2011. február 26-tól jeltolmács közvetíti az előadások szövegét, ezzel ez az első színházak egyike, ahol nagyothallók is élvezhetik a színdarabot. (Elsőként a budapesti Nemzeti, harmadikként a kecskeméti Katona József Színház vezette be 2011 januárjában, illetve áprilisában.)

2013. április 28-án, a tánc világnapjához kapcsolódóan megalakult a színház keretein belül működő Miskolci Balett.

Déryné Széppataki Róza emlékiratait is Miskolcon írta (Fotó: Wikipédia)

Híresebb társulati tagok a teljesség igénye nélkül, betűrendben: Agárdy Gábor, Bilicsi Tivadar, Blaskó Péter, Dégi István, Galambos Erzsi, Komlós Juci, Latabár Endre, Latabár Árpád, Latinovits Zoltán, Margitai Ági, Mezey Mária, Őze Lajos, Rajz János, Somlay Artúr, Sulyok Mária, Szirtes Ádám, Sztankay István, Verebes István.

Ha Észak-Magyarország e táján járnak, ejtsék útba a Miskolci Nemzeti Színház emblematikus épületét, s ha tehetik, nézzék meg a Színészmúzeumot is.

Miskolci Nemzeti Színház

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkünk