II. Amenhotep ókori egyiptomi uralkodó korát és sírjának szenzációs felfedezését mutatja be a Szépművészeti Múzeum nagyszabású kiállítása. A tárlat központjában a fáraó Királyok völgyében megtalált sírkamrájának méretarányos rekonstrukciója áll, a látogatók emellett az eredeti ásatási dokumentáció segítségével ismerkedhetnek meg a nagy régészeti felfedezés történetével.

II. Amenhotep és kora

II. Amenhotep az egyiptomi Újbirodalom idején, a 18. dinasztia egyik fáraójaként uralkodott körülbelül 3400 évvel ezelőtt, a Kr. e. 15. század utolsó évtizedeiben. Apja a legendás hadvezér, III. Thotmesz fáraó volt, akinek uralkodására az egyiptomiak később letűnt aranykorként emlékeztek. Sikeres hódításai révén Egyiptom politikai befolyása és kereskedelmi fennhatósága Afrikában a Nílus mentén – Núbia, a mai Szudán területén – messze délre, északkeleten pedig Szíria–Palesztina területén egészen az Eufráteszig terjedt.

A kor mércéjével mérve hihetetlen hatalom összpontosult a kezében. II. Amenhotep ezt a hatalmas birodalmat örökölte. Kezdetben maga is jelentős hadjáratokat vezetett, idővel azonban rájött, hogy atyja hatalmas győzelmeit nem fogja tudni túlszárnyalni, ezért attól kezdve a belpolitikának szentelte figyelmét, stabil és hosszú távon békés időszakot teremtve Egyiptomban.

II. Amenhotep idején a legtöbb fontos hivatali és udvari pozíciót a király személyéhez közel álló emberek, a királyi udvarban vele együtt nevelkedett kortársai, valamint dajkáinak és gyermekkori tanítóinak családtagjai birtokolták. Az uralkodó híres volt jó fizikai kondíciójáról: íjászatban, evezésben, futásban és lovaglásban kiemelkedő eredményeket ért el. Sportteljesítményeiről és a lovak iránti szeretetéről több korabeli szöveg is megemlékezik.

Egy királysír felfedezése

Mint a 18. dinasztia számos fáraóját, II. Amenhotepet is a Thébában, a Nílus nyugati partján fekvő királyi temető, a Királyok völgye egyik sziklába vájt sírjába temették el. A sírt Victor Loret francia egyiptológus találta meg, és tárta fel 1898-ban. A sír felfedezésének története jól rekonstruálható a Loret által készített ásatási naplókból, fotókból és rajzokból, amelyet a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének tudományos archívumában őriznek.

A sír felfedezése önmagában is szenzációt jelentett, mivel az uralkodó mumifikált testére – a többi thébai királysírtól eltérő módon – a sírkamrában, a neki készített szarkofágban bukkantak rá. (Újabb hasonló felfedezésre huszonöt évet kellett várni: a Tutanhamon-sír volt a következő, ahol a koporsóban szintén ott feküdt a királyi múmia.) Ezenkívül megtalálták az eredeti királyi sírmelléklet (istenszobrok, feliratos edények, amulettek) több darabját is.

Még ennél is nagyobb szenzáció volt azonban, amikor a sírkamrához csatlakozó egyik mellékkamrában még további kilenc újbirodalmi fáraó – II. Amenhotep elődei és utódai – koporsókba helyezett múmiáira bukkantak. Ezzel bebizonyosodott, hogy II. Amenhotep sírját – egy nem sokkal azelőtt, 1881-ben talált másik rejteksírral együtt – a Kr. e. 1. évezred elején királyi rejteksírként használták a thébai temetőben, hogy a haláluk után istenként tisztelt uralkodók testét megvédjék a sírrablóktól.

Fény derült tehát arra, hogy hová tűntek a Királyok völgye királysírjainak üresen álló szarkofágjaiból az oda eltemetett uralkodók földi maradványai.

masodik amenhotep

Victor Loret, a királysír felfedezője

A kiállítás és a sírkamra

A kiállításon bemutatott tárgyak három nagy témát járnak körbe:

1. a királyt és hivatalnokait ábrázoló szobrok és reliefek, illetve a hozzájuk tartozó tárgyak;
2. a korabeli elit mindennapi életének eszközei és tárgyai;
3. a korabeli elit sírok jellegzetes sírmellékletei.

A kiállítás fókuszában II. Amenhotep Királyok völgyében megtalált sírkamrájának méretarányos rekonstrukciója áll. A sírkamra falait borító színpompás jelenetek a napisten és a túlvilágon újjászülető elhunyt uralkodó utazását elevenítik meg. A sírkamra körül a látogató az eredeti ásatási dokumentáció segítségével átélheti a szenzációs régészeti felfedezés legizgalmasabb pillanatait, és végül beléphet II. Amenhotep lenyűgöző, Királyok völgyebeli sírkamrájának életnagyságú, valósághű másába.

A kiállítás legfontosabb remekművei: a koppenhágai királyfej, a fáraót egy páviánisten társaságában ábrázoló bécsi szoborcsoport, a Szépművészeti Múzeum Noferhaut-sztéléje és a világ általunk ismert legrégibb üvegszobrocskája, amely Hannoverből érkezik.

A kiállításhoz magyar-angol nyelvű katalógus készült, amelyben a nemzetközi egyiptológia jelentős kutatói mutatják be II. Amenhotep korát, valamint a királysír felfedezésének történetét.

A kiállítás 2022. január 9-ig látogatható a Szépművészeti Múzeumban.

Szöveg és képek forrása: Szépművészeti Múzeum Sajtó

Hasonló cikkünk

 

Hozzászólások