A MontázsMagazin vendége Aczél Ferencné, művésznevén Abdai Rozi festőművész – Vajon miként befolyásolta a Mezőpeterden élő alkotó életét a festészet? Ki fedezte fel, hogy rendkívüli tehetséggel áldotta meg az ég? Ezt a talentumot miként fordítja mások javára, az emberek életminőségének javítására? Minderről és az alkotás öröméről, személyiségformáló erejéről, sikerekről, tervekről beszélgetek Aczél Ferencné Rózával a MontázsMagazin Íróklub rovatában.

Akinek a sors adta kezébe az ecsetet - a MontázsMagazin vendége Aczél Ferencné, művésznevén Abdai Rozi festőművész

Gondolom, már gyermekkorodban rajzolgattál, festegettél. Már ekkor fény derült a kézügyességedre? Mikor kezdtél el komolyabban foglalkozni a festészettel? Mi indított el az alkotás útján?

Mindig szerettem rajzolgatni, festegetni, és 1995-ben vettem elő először komolyabban az ecsetet és a vásznat. A betegségem miatt le kellett valamivel foglalni magamat, és mivel már gyermekkoromtól szerettem rajzolgatni, a festészet felé fordultam.

Mit alkottál először? Kezdetben milyen téma adta kezedbe az ecsetet?

Első alkotásaim tájképek voltak, nagyon szeretem őket. Az első festményem egy zalai tájkép volt, amit egy rákbeteg kisfiúnak ajánlottam fel Debrecenben. (Hajdú-Bihari Naplóban van is erről egy cikk.)

Akinek a sors adta kezébe az ecsetet - a MontázsMagazin vendége Aczél Ferencné, művésznevén Abdai Rozi festőművész

Autodidakta módon kezdtél festeni, de gondolom, később lettek segítőid, mentoraid. Kiket tartasz mesterednek? Kik azok, akik a képzőművészet ezen ágának szakmai, technikai fogásait segítettek elsajátítani?

Simon M. Veronika és Hetter Erika voltak azok, akik segítettek a különböző eljárásokat megtanulni. Végtelenül türelmes tanárok, amit itt is hálásan köszönök nekik.

Milyen technikákat alkalmazol?

Olaj, akril, pasztell. Ami igazán bejön nekem, az az akril. A betegségem miatt nekem azzal a legkönnyebb dolgozni. A festőkést is kipróbáltam, de az inkább a vonalak húzásánál segít nekem.

Akinek a sors adta kezébe az ecsetet - a MontázsMagazin vendége Aczél Ferencné, művésznevén Abdai Rozi festőművész

Gondolom, a nagy elődök között példaképre találtál. Ki ő?

Pál László, ő is tájképfestő volt.

Alapvetően természetelvű festőnek tartod magad? Mivel és mire kelnek életre a képeid? Azaz milyen témák inspirálnak, és melyek a kedvelt technikáid?

Realista festőnek tartom magamat, szeretem a valóságot visszaadni. Általában fotók alapján dolgozom. Ha megfog egy kép, azt érzem, hogy ezt meg kell festenem.

Úgy tudom, tagja vagy művészeti csoportoknak. Nevezz meg néhányat!

Tagja vagyok a Cserhát Művész Társaságnak, a Beöthy Művészeti Társaságnak, a Painter Galériának is. Több magyar, valamint külföldi művészeti csoportban is tevékenykedem.

  Akinek a sors adta kezébe az ecsetet - a MontázsMagazin vendége Aczél Ferencné, művésznevén Abdai Rozi festőművész

Már eddigi munkásságodat is sok elismerés fémjelzi. Melyik díjra vagy a legbüszkébb?

A Beöthy Leonardo-díjára és az E-Book Ház Könyvkiadó díjára vagyok a legbüszkébb. Székesfehérváron volt meghirdetve egy verseny, onnan a Kis kertészek című festményemmel a harmadik helyezést hoztam el.

Gondolom, nagy megtiszteltetést jelent számodra, hogy az idén a Római Sas Rend lovagja lettél. Ki terjesztett föl erre a rangos elismerésre? Nagy élményt jelentett/jelent számodra az ünnepi avatás?

Igen. Orosz Piroska ajánlásával kerültem oda. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részese lehettem ennek az eseménynek.

Mit jelent számodra az alkotás? Kikapcsolódást, közlésvágyat?

Kikapcsolódást. Ha festek, akkor megáll az idő számomra.

Akinek a sors adta kezébe az ecsetet - a MontázsMagazin vendége Aczél Ferencné, művésznevén Abdai Rozi festőművész  Akinek a sors adta kezébe az ecsetet - a MontázsMagazin vendége Aczél Ferencné, művésznevén Abdai Rozi festőművész

Másokra figyelő ember vagy. Sok festményt ajánlasz fel rászorulók, elsősorban beteg gyerekek javára. Mi indított el ezen a nemes úton?

Kisfiam elvesztése indított útra engem. A mai napig ezt nehezen dolgozom fel.

A festés, az alkotás megváltoztatta a személyiséged?

Ugyanannak érzem magam, de az ismerőseim szerint pozitív változáson mentem keresztül.

A színekkel üzensz? Választásuk kifejezi a lelkiállapotod? Jelenleg milyen színek uralják képeidet?

Nem érzem, hogy üzennék velük, de mások szerint a festményeim árulkodóak a színek alapján.

Akinek a sors adta kezébe az ecsetet - a MontázsMagazin vendége Aczél Ferencné, művésznevén Abdai Rozi festőművész

Az elmúlt időszakban Mezőpeterden, a Faluházban látogathatták az érdeklődők harmadik önálló kiállításod. E mellett számos csoportos kiállításon veszel részt alkotásaiddal. Hol találkozhatott a közönség eddig munkáiddal?

Mindhárom egyéni kiállításom itt Mezőpeterden volt látogatható, 2-2 év különbséggel. Csoportos kiállításokon Budapesten a Ver-Deko, Győrben, Mosonmagyaróváron és Tabon az E-book könyvház által meghirdetett kiállításon vettem részt.

Legközelebb hol láthatók a festményeid?

Debrecenben, a DEMKI Közösségi Házban találkozhatnak velük, a pontos időpont még egyeztetés alatt van.

Akinek a sors adta kezébe az ecsetet - a MontázsMagazin vendége Aczél Ferencné, művésznevén Abdai Rozi festőművész

Jól tudom, hogy a terveid között könyvkiadás is szerepel? Mit lehet erről tudni? Netán valami albumra kell gondolnunk?

Csak egy egyszerű könyv készül, amiben a festményeim egy hozzájuk illő verset kapnak. Egy könyv terjedelmű anyag gyűlt már össze, és ezt limitált kiadásban szeretném megjelentetni.

Rendszeresen festesz? Min dolgozol jelenleg?

Igen, rendszeresen festek, jelenleg is egy tájképen dolgozom.

Kedves Róza! Örülök, hogy bemutathattalak a magazin olvasóinak. Kívánom, legyen minél több álmod, amit megfesthetsz nekünk, amivel kiszínezheted a mi álmainkat is, amivel gyógyítod a lelkeket.

Akinek a sors adta kezébe az ecsetet - a MontázsMagazin vendége Aczél Ferencné, művésznevén Abdai Rozi festőművész

Én köszönöm Neked, hogy elkészítetted ezt az interjút velem, és megjelenhet a MontázsMagazinban.

Maradok tisztelettel: Aczél Ferencné „Abdai Rozi”

 

Orosz Margit

Kapcsolódó cikkünk