„A művész igazi hivatása: eljuttatni a fényt az emberi szív mélyébe”

„A művész igazi hivatása: eljuttatni a fényt az emberi szív mélyébe” – idézet Romain Rollandtól – Az erdélyi, festői környezetben született Imre Anna festőművész számára máig meghatározó a természet szeretete, a gyönyörű táj, amely a mindennapok élményei mellett témaként szolgál képeihez. Festményei által fényt varázsol az emberi szívekbe.

Képei nem csak esztétikai élményt nyújtanak, jobbítani szeretne, rendet, szépséget földi világunkban. Ennek érdekében figyeli a természeti jelenségeket, annak rezdüléseit, az emberi természetet. Így aztán folyton „úton van”, hogy megtalálja a környezete és a készülő kép harmóniáját.

Gondolom, gyermekkorodra vezethető vissza rajzszereteted. Beszélj e gyermekkori időszakról! Hogyan telt gyermekséged ideje? Milyen, máig ható élmények értek? Ki fedezte föl először a kézügyességed?

Erdélyben, Apácán születtem 1958-ban. Ebben a Brassótól 36 kilométerre lévő faluban született Apáczai Csere János a XVII. századi Erdély szellemi életének egyik legnagyobb alakja. Az iskolát róla nevezték el, én is ebbe az iskolába jártam, ahol rajztudásom kiemelkedett a többiek közül. 14 évesen már olyan jó portrékat rajzoltam, hogy sokan megdicsérték. Emlékszem, hogy nagymamámnál volt egy csendélet rózsával a falon, mindig megcsodáltam, és próbáltam lemásolni, megnagyítani.

Szüleim hatására szakmunkásképzőbe adtam be a jelentkezésemet, és éveken át kötőnőként kötőgéppel dolgoztam, közben mindig elvarázsolt a fonalak sokszínűsége. Akkoriban is mindig kísérleteztem, női ruhákat hímzéssel és horgolásokkal díszítettem. Közben férjhez mentem, két gyermekem született. A munka és a háztartásvezetés mellett nem volt lehetőségem újra elkezdeni rajzolni, festeni.

Mikor és miért költöztél Budapestre? Talán munkát vállaltál… Hol álltál alkalmazásban?

Egészségi okok miatt gyakran Budapestre jártunk kezelésre, és ez alatt az idő alatt a Rákospalotai Evangélikus Egyház vendégházában kaptunk szállást. Egy alkalommal felajánlották, hogy vállaljuk el a gondnoki feladatokat, mivel az előző gondnok házaspár, az idős Rozika néni és János bácsi már nem tudták vállalni a munkát.
1999-ben így telepedtünk le Magyarországra, és tizennyolc és fél évet dolgoztam a Rákospalotai Evangélikus Egyház szolgálatában.

Mikor indult festői pályád? Ki látta meg benned a tehetséget, ki biztatott alkotásra?

A sok munkától alagút szindróma alakult ki mindkét kezemen, közben gerincsérvem is lett. A műtétek után egy ideig nem végezhettem nehéz fizikai munkát, ezért elkezdtem rajzolgatni.

2013-ban Dr. Gerthner László nyugdíjas egyetemi professzor, amatőr festő aktív gyülekezeti tag volt, és látva rajzaimat, biztatott, hogy vegyek ecsetet a kezembe. Tőle kaptam az első két megrajzolt vásznat, ecsetet és festékeket. Az útmutatásával többször átfestettem, amíg tökéletes nem lett, hogy most is kiállíthatóak. Így kezdődött festői pályafutásom.

A kezdeti lépések után hol és hogyan folytattad a képzésed?

Online tanfolyamokkal folytattam, nagy érdeklődéssel követtem a KINVA Art, Nagy Krisztián tanfolyamait. Többször részt vettem az általa szervezett Alsonnánai festőtáborban, ahol kiváló alkotások születtek. Következő mentorom Simon M. Veronika festőművész volt, kurzusain tízféle festőtechnikát tanulhattam meg. Részt vettem az általa szervezett festőtáborokban is, így jutottam el Olaszországba, a Garda-tóhoz, Siófokra. A festés mellett felejthetetlen élményekben is volt részem.

Az Atlasz Gábor festőművész által vezetett tanfolyamán is fejlesztettem tudásomat a Bakelit Multi Art Centerben. Képeztem magam dr. Kesztyűs Ferenc festőművész nemzetközi magániskolájában is. Egy alkalommal Bottyán Mariann festőművész táborában is tanulhattam.

Úgy tudom, szeretsz kísérletezni. Milyen festészeti stílust követsz? Milyen anyagokkal dolgozol? A természeten kívül mely témák állnak érdeklődésed középpontjában?

Mivel kísérletező típus vagyok, nagyon sok mindent kipróbáltam. A tájképeket impresszionizmus és expresszionizmus stílusban szeretem festeni, a figuratív ábrázoló típusú képeket is nagyon kedvelem, a portrékat, csendéleteket.

Absztrakt nonfiguratív képekkel is próbálkozom, de leginkább szeretném a plein air festészetet elsajátítani, azaz a természetben festeni. Már dolgoztam ezzel a módszerrel, de van még hova fejlődni.

Az aranyozás technikát is szívesen alkalmazom, kipróbáltam az akvarellt, a pasztelt. A legtöbbet a viaszkrétával kísérleteztem, enkausztika technikával is, sikerült nagyon szép különleges alkotásokat készíteni.

A témát általában a mindennapok élményei ihletik, a természet szépsége, a víztükör csillogása, a virágok ragyogó színei adják. Képeim leginkább olajfestékkel készülnek, de az akril és a SziloKing festék sem marad el.

2019-től kezdtél Kesztyűs Ferenc festőművész, tanár úr nemzetközi iskolájába járni. Ott ismerkedtél meg a világon egyedülálló SziloKing speciális festészettel. Kérlek, avass be minket e festészet rejtelmeibe!

Dr. Kesztyűs Ferenc képzőművész innovátor, a SziloKing festék és a tűzzománc-kerámia technológiájának társfeltalálója. Ez a különleges szilikon alapú festék ellenáll az időnek és az időjárásnak egyaránt, így a vele készült festmények voltaképpen az örökkévalóságnak készülnek. Feri bácsi magániskolájában megtanultam a SziloKing festékkel festeni, a színek élénkebbek, kellemes hatást sugároznak a festményeken. Most megszakítottam a tanulási folyamatot, de tervezem a továbbiakban a tűzzománc kerámia technológiáját is elsajátítani.

Mikor és hol volt az első önálló kiállításod?

Első önálló kiállításom 2015-ben Budapesten, Rákospalotán, a XV. kerületi Tanácsadó Irodában volt.

Azóta számtalan helyen állítottál ki. Önálló és csoportos kiállítások követték egymást. Említs néhányat a sok közül!

Önálló kiállításaim:

 2018-ban Istvántelken a Vasutasok Kulturális Központjában
 2019-ben Sashalmon a Szabó Ervin Könyvtárban, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör szervezésében
 2023-ban szülőfalumban, Apácán az Apácai Evangélikus-Lutheránus Egyházközség szervezésében volt

Csoportos kiállítások Budapesten:

 Kondor Béla Művelődési Házban, évente rendszeresen
 Zuglói Civil Házban
 Köszi Kő-caféban
 Pataky Művelődési Házban
 Rózsa Művelődési házban
 Liget Étteremben
 Budai várban lévő St.George Residence-ben
 Kongresszusi Központban
 Zila Kávéházban
 Újpesti Szabó Ervin Könyvtárban
 Benczúr Hotel Munkácsy termében
 Kelenvölgyi Művelődési Házban

Több művészeti csoportnak vagy a tagja. Melyek ezek?

Tagja vagyok:

 Művészeti Tárló Egyesületnek
 Szőnyi Körnek
 Batsányi-Cserhát Körnek
 Ver-Deco Művészeti Kör Alkotó Egyesületnek
 Krúdy Gyula Irodalmi Körnek
 Művészbarát Egyesületnek
 Római Sas Lovagrendnek
 MANE-Magyar Alkotók Nemzetközi Egyesületnek

Milyen elismerések fémjelzik alkotómunkád?

Több pályázatommal értem el sikereket:

 Batsányi – Cserhát Kör pályázat kiírására „Radnóti Miklós: Eső után” című versére festett képem – Képzőművészeti díj,
 „Cserhát József élete és munkássága” jubileumi Pályázatáért – Cserhát József Képzőművészeti emlékdíjban részesültem,
 „Megújulás”című pályázatért Képzőművészeti díj
 A Ver-Deco művészeti kör által kiírt „II. Rákóczi Ferenc és kora” pályázatán – Képzőművészeti díj
 A Magyar Alkotók Nemzetközi Egyesület (MANE) által kiírt – „Trianon 100” pályázatán, Szóljatok harangok című festményemre Aranypaletta díj,
 Hogyan hat a XXI. század emberére az Impresszionizmus, „Monet és kora” pályázatán a Virágzó tavasz című festményemmel Arany Paletta díj I. fokozata
 Krúdy Gyula Irodalmi Kör – Díszoklevél
 Beöthy – Nyiba Leonardo Képzőművészeti díj

Több Antológiában és művészeti folyóiratban is bemutatkozhattam és publikálhattam festményeimet. Alkotásaimat internetes portálokon is közzéteszem, sok elismerést kaptam a nemzetközi művész oldalakon is.

Gondolom, belső nyugalom szükséges ahhoz, hogy az alkotói folyamat beinduljon. Aki ennyire szereti a természetet, mint te, aki közvetlen közelében él, (most ismét Erdélybe költöztél), annak a harmonikus állapot megteremtéséhez néha talán az is elég, ha barangol a természetben.

Nagyon jó érzés ismét itthon lenni. A falusi élet sokkal nyugodtabb, a jó levegő és a régi ismerősök, rokonok közelsége mind feltöltenek energiával, pozitív érzésekkel.
Egészségesen táplálkozunk, van egy nagy kertünk, ahol minden szükséges zöldséget megtermelünk. Friss a tojás, vásárolunk friss tejet, és a kemencében sült friss kenyér sem hiányzik.
Édesanyám súlyos betegsége miatt ápolásra szorult, így szükség volt a segítségemre. Másfél éve hazaköltöztem, vissza Erdélybe, és nővéremmel együtt végezzük a teendőket.

Az egyéni kifejezésmód egyik pillére az üzenet továbbítására alkalmas anyag és technika megválasztása. Hogyan működik nálad az alkotás folyamata? Van egy alapelképzelésed? Az eredeti belső terveden szoktál változtatni?

Az indulás éveiben, amikor elkezdtem festeni, nagyon szerettem másolni híres festők képeit. Amikor tanfolyamra jártam, adott volt a téma és a technika. Később szerettem volna megtanulni a szabadban festeni, ezért elmentem festőtáborba, ahol plein air festészetet is tanulhattam. A táborban találkoztam az aranyozás technikával, ami nagyon megtetszett, és egy ideig csak arany füstfóliás képeket készítettem. Nagy hatást gyakorolt rám, a lakásban is egy ideg azok voltak a falon. Energiával töltötte meg a teret, szinte érezni lehetett a képekből áradó melegséget.

Mivel az interneten is követtem a különféle festési módokat, rátaláltam az enkausztika technikára. Ez egy vasalóval és viaszkrétával speciális kartonhordozóra festett kép, hosszú ideig ilyen jellegű képeket készítettem. Közben pedig olajjal festettem vászonra, ha valami megtetszett, illetve portrékat készítettem.

Jelenleg hogyan élsz Erdélyben? Van-e időd festeni? Mik a távlati terveid?

Mivel már nem tudok festészet nélkül élni, magammal hoztam a festéshez szükséges kellékeket, és a szabadidőmben mindent megörökítek, ami megragadja a figyelmemet. Egy és fél éve, amióta Apácán vagyok, a legtöbbet itthoni témájú képeket festek. Megfestettem a falu fontosabb épületeit, a szülői házat, az udvarunkat, a temetőt és a népviseletet is. Brassóról is festettem pár képet saját fotó alapján.

Ezekből a képekből a napokban nyílt kiállítás az Apácai Evangélikus Lutheránus Egyház meghívására a Pünkösdi Gyülekezeti nap keretén belül. Csodálatos élményben volt részem, jó érzés volt bemutatni a képeket, érezni lehetett a szeretetet és azt, ahogy az emberek értékelték. Nagyon hálás vagyok mindazoknak, akik segítettek abban, hogy ez létrejöhetett.

A távlati terveim között szerepel a plein air festés gyakorlása. Szeretnék eljutni Olaszországba a Toszkán tájakat megfesteni a szabadban. Ez már korábban is tervben volt, csak a körülmények másképp alakultak.

Kedves Anna! A magam és a Montázsmagazin nevében kívánom terveid megvalósulását, további alkotókedvet, hogy még sok szép alkotással örvendeztesd meg a festmények jelrendszerére fogékony képzőművészet kedvelőket.

 

Orosz Margit

Kapcsolódó cikkünk a szerzőtől