A kecskeméti Kodály Művészeti Fesztiválon augusztus 5-én a város szülöttje, Fülei Balázs Liszt Ferenc-, Artisjus- és Junior Príma- díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kamarazene tanszékének vezetője adott nagysikerű koncertet a Hírös Agora Kulturális Központ színháztermében.

Szinte minden hely foglalt volt a fesztivál magyar és külföldi résztvevőivel, az érdeklődő koncertlátogatókkal és azokkal a kecskemétiekkel, akik gyerekkora óta ismerik a zongoraművészt. Zenei tanulmányait, mint sok más kecskeméti fiatal, az M.Bodon Pál Zeneiskolában kezdte, ma pedig a zeneakadémiai elfoglaltsága mellett elismert világjáró művész.

Fülei Balázs fergeteges zongorakoncertje a Kodály Művészeti Fesztiválon

A kék színben pompázó színpad közepén egy zongora várta, hogy megkezdje előadóestjét. A bevezető konferálás után Fülei Balázs lépett a színpadra, és előbb angol nyelven, majd magyarul köszöntötte a koncert résztvevőit. És ahogy már más előadóestjein megszoktuk, rövid ismertetőt tartott az elhangzó művekről, a zeneszerzőkről.

„Kiváló előadói, kapcsolatteremtői, és verbális képességeinek köszönhetően Fülei Balázs új műfajt is teremtett. Legalábbis Magyarországon, mert az úgynevezett „mesélős” koncertek tradíciója Amerikában már jó néhány évtizedekkel korábban megszületett, és Leonard Bernstein nevéhez kötődik. Ezeken a megszokottól eltérő koncerteken…… néhány történettel bemutatja az eljátszott darabokat, és ezekhez kapcsolódóan sokszor képeket vetít, verseket idéz. Célkitűzése, hogy a zeneműveket mindenkihez közel hozza, a hallgató saját életének látószögébe helyezze.”

Az augusztus 6-i hangversenyen Fülei Balázs elsősorban Kodály művei mellé főleg a 19-20. század fordulójának zongoradarabjait választotta Bartók Bélától, Debussytől, Griegtől és Janacektől. Kivételt egy argentín zeneszerző, Alberto Ginastera jelentett, aki kortárs művésznek mondható.

Fülei Balázs fergeteges zongorakoncertje a Kodály Művészeti Fesztiválon

A koncert során nem nagylélegzetű műveket hallottunk, hanem több rövid műből állította össze a programját. Mintegy csokorra való darabokat játszott a fellépés blokkjaiban. Mindig volt valami, ami összefűzte a műveket. Kodály és Debussy úgy kerültek egymás mellé, hogy a magyar zeneszerző is szerette az olyan motívumokat, amelyek „hullámoznak, mozognak, körköröznek”. Az argentin zeneszerző művei közül három tánc hangzott el, hasonlóan Kodály és Bartók több táncdallamához.

Griegtől is három norvég táncot mutatott be, és felvezetőjében egy érdekességet is elmondott: „mert Bartók Béla lényegében ezeket a Grieg darabokat és az ő népdalfeldolgozásait megismerve kezdett el népdalfeldolgozásokat komponálni. Bartóknak ott volt az asztalán Grieg Op. 66-os, 19 norvég népdal című darabja. Ezeket tanulmányozta.”

Janacek cseh zeneszerzőről megtudtuk, hogy nem mindent írt le pontosan a kottába. Bizony az előadóknak sokszor fejtörést okoz, hogy mit gondolt a zeneszerző, hogyan kell játszani a darabjait.

Fülei Balázs fergeteges zongorakoncertje a Kodály Művészeti Fesztiválon

Az utolsó zongoradarab egy hosszabb lélegzetű Kodály mű volt: a Marosszéki táncok. Ennek bevezetőjében arról beszélt, hogy Erdélyben mindig több nemzetiség élt. Ez kultúrájukra, zenéjükre is rányomta bélyegét. Ebben a műben is a magyar dallamok mellett román és zsidó motívumok keverednek.

A fergetegesre sikerült koncert végén a közönség szűnni nem akaró tapsát két Bartók művel jutalmazta a zongoraművész: Három csíkmegyei népdal és az Allegro Barbaro hangzott el.

Olyan hangversenynek voltunk részesei, ami bebizonyította, hogy egy egész estés zongorakoncert is tud hatalmas élményt nyújtani. Lenyűgöző volt Fülei Balázs természetes, művészi allűröktől mentes, virtuóz előadásmódja, közvetlen kapcsolata a közönséggel, zenetörténeti tudása.

 

Korompai Mónika

Forrás

Fotók: Kodály Művészeti Fesztivál plakátja

             és a Szerző

 

Kapcsolódó cikkünk