Ki járt már a föld alatt? Barlangban bizonyára talán mindenki, de bányában? Ezeket a kérdéseket tette fel vezetőnk, amikor bemerészkedtünk a felsőpetényi Mesélő Föld 5. számú használaton kívüli bányatárójába. Így azonban nem teljesen igaz, hiszen ha munkavégzés nem is folyik ebben a járatban, minden hétvégén kíváncsi turisták járják be a föld alatti világot.

Egy különleges túra a bányában - Mesevilág a Föld alatt

Fotó: a Szerző

Elöljáróban egy kis geológiai magyarázat: az Északi-középhegység egyik nem túl magas tagja a Cserhát. Kellemes, inkább dimbes-dombos vidéken autóztunk, megközelítve a hegység nyugati felén húzódó, Dachstein mészkőből felépült Romhányi-rög vidékét. Amikor az Északi-középhegység tagjairól volt szó a földrajzórán, akkor a Cserhátot a vulkanikus eredetű hegyek közé soroltuk. Pedig eredetileg a felépítése kb. 200 millió évvel ezelőtt lerakódott mészkő, és csak később nyomultak a laza, üledékes kőzetbe a magmás eredetű andezit rétegek, melyek a hegység középső és keleti területein jelentős kiemelkedéseket alkotnak.

De térjünk vissza Felsőpeténybe, a bányába! A már említett mészkőre agyag, márga és kaolin réteg rakódott. Ezeket az ásványokat a kerámiagyártásban használják. Ne csak a kerámia és porcelánedényekre gondoljunk, hanem nagyipari felhasználásra is. Az olvasztókemencék fontos anyagairól van szó, hiszen a nemes agyag olvadáspontja magasabb, mint az acélé, és nagyon jó hőszigetelő.

Egy különleges túra a bányában - Mesevilág a Föld alatt

Fotó: a Szerző

Mint látogatók, munkavédelmi „kobakot” kaptunk, mert a bánya munkaterület. Sínek mentén haladtunk a bejárat felé, és a táróban egész végig ezeket a síneket követtük. Igaz, hogy itt már termelőmunka nem folyik, mégis olyan érzésünk volt, mintha most hagyták volna el a bányászok a területüket: villanymozdony, csillék és a munkásokat szállító vagonok, majd futószalagok mellett haladtunk el. Mindenki a saját elemlámpájával világított, de egy ponton, a mesterségesen kialakított bányabejárat után el kellett oltani a saját lámpáinkat.

Egy különleges túra a bányában - Mesevilág a Föld alatt

Fotó: a Szerző

Ekkor már a mészkőrétegben jártunk a bányában. Vezetőnk beszélt a hegység kialakulásáról, a mészkövet borító agyagrétegről, a levegő állandó áramlásáról és arról, hogy miért nevezték az itt dolgozók wellnessbányának a járatokat. Más bányákhoz képest itt télen-nyáron 16-18 fok körüli a hőmérséklet, nem kell vastagon beöltözni, hogy ne fázzunk.

Egy különleges túra a bányában - Mesevilág a Föld alatt

Fotó: Galántai Bálint

És akkor megtörtént a csoda! Hirtelen olyan színeket láttunk a bányában, amiket az elemlámpáink megvilágításával nem érzékeltünk. Mi történt? Vezetőnk UV lámpával világította meg a mészkőben található kalcitkristályokat, melyek gyönyörű színekben és alakzatokban pompáztak. A színek függnek attól is, hogy a kalcit szerkezetét milyen más ásványi anyagok „szennyezték be”. Honnan jött az UV lámpa ötlete? Egy geológus fotóművész, Berentés Ágnes kereste fel többek között ezt a bányát is, és ezzel a különleges technikával készített csodálatos felvételeket.

Egy különleges túra a bányában - Mesevilág a Föld alatt

Fotó: Galántai Bálint

Ezen a részen jobbra-balra tekintve inkább barlanghoz hasonlít a bánya, hiszen a robbantások során kisebb-nagyobb üregek kerültek elő.

Albérlői is vannak a bányának: különféle békák és nagy kiterjedésű védett denevérkolónia alkotják az állandó lakosokat.

Mindenkinek ajánlom ezt a különleges túrát. Ne ijesszen meg senkit az, hogy bányában kell sétálni, mert fizikailag nem megerőltető. Kis odafigyeléssel kellemes séta és fantasztikus élmény vár a látogatókra.

Egy különleges túra a bányában - Mesevilág a Föld alatt

Fotó: a Szerző

 

Források:

https://meselofold.hu/
https://agyag-asvany.hu/
https://www.nhmus.hu/kiallitas/a-lathato-lathatatlan/

 

Korompai Mónika

Kapcsolódó cikkünk