π (pí) világnapja – 1989-ben Larry Shaw amerikai fizikus a San Francisco-i tudományos múzeumban, az Exploratoriumban rávette néhány kollégáját, hogy március 14-én járkáljanak körbe-körbe, aztán egyenek egy pitét. A π-napnak elnevezett rendezvényt következő évben is megismételték, a kezdeményezéshez más intézetek is csatlakoztak, és néhány éven belül nemzetközi ünnep lett.

 

π (pí) világnapja

Lawrence N. Shaw (1939. augusztus 12. – 2017. augusztus 19.) amerikai fizikus, kurátor és művész. Shaw 33 évig dolgozott az Exploratoriumban, egy San Franciscó-i tudományos múzeumban, és a múzeum szinte minden funkcióját ellátta. Kulcsfontosságú tagja volt a San Francisco Bay Area művészeti és technológiai közösségének.

Larry Shaw, a „Pi hercege” 1988-ban találta fel a Pi-nap ünnepét, miközben az Exploratoriumban tartózkodott. Egy 1988-as, telephelyen kívüli lelkigyakorlaton elkezdett beszélgetni munkatársaival, például Ron Hipschmannal a matematikai konstansok titkairól. Shaw azzal az ötlettel állt elő, hogy a 3.14-gyel kezdődő pi-t (3.14159…) összekapcsolja a 3/14-i vagy március 14-i dátummal. A munkatársak az ötletre építkezve tartottak egy mini ünneplést a személyzettel, piteevéssel kezdve.

A következő évben mindenki számára megtartották az ünnepet a múzeumban, és azóta is minden évben, még akkor is, amikor a múzeum költözése idején bezárt. Az ünnepség része egy felvonulás 13:59-kor, a látogatók egy pi számjegyet viselő táblával, egy pi szentéllyel, pitét (gyümölcsöt és pizzát) esznek, boldog születésnapot énekelnek Albert Einsteinnek és így tovább.

Larry Shaw a pi számjegyekkel ellátott piros sapkájában vezetné a felvonulást. A Pi-napot 2009-ben nemzeti ünnepként ismerték el, és nemzetközileg is ünneplik. A 2015-ös évet Shaw különleges évnek nyilvánította, hiszen 3/14/15-én írták, és az „évszázad Pi napjának” nevezte. Shaw úgy érezte, hogy a Pi Dayben a legjobb az, hogy a matematikát hozzáférhetőbbé és szórakoztatóbbá tette azok számára, akiknek esetleg problémái voltak az iskolában.

Arra a kérdésre, hogy büszke volt-e a világszerte megrendezett eseményekre: „Igen és nem. Nem az enyém, hanem mindenkié. Én csak az a fickó vagyok, aki a rudat tartja.”

Forrás: wikipedia

……

π (pí) világnapja

A π (pi) egy matematikában és fizikában használt valós szám. A leggyakrabban használt, euklideszi geometriában a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként definiálják, ami a körök hasonlósága miatt minden kör esetén azonos.

A matematikai analízisben a körre való hivatkozás elkerülése érdekében szokás először a koszinuszt egy végtelen hatványsor összegeként definiálni, majd a π-t a koszinuszfüggvény legkisebb pozitív zérushelyének kétszereseként rögzíteni.

A görög π betű a „περίμετρος” (perimetrosz, azaz kerület) szót rövidíti. Ezt a jelölést először William Jones használta 1707-ben, majd Leonhard Euler által 1737-ben lett igazán ismert. A π-t ritkábban Ludolph-féle számnak is nevezik, a német matematikus Ludolph van Ceulen tiszteletére, aki a π-nek minél több tizedesjegyét próbálta meghatározni.

A π irracionális, azon belül transzcendens szám.

A π szám értéke

A mindennapi életben a π értékére 3,14 használatos, de a tudományban sokkal nagyobb pontossággal használják ezt a számot.

A π ötven tizedesjegyig:

3,1415926535 8979323846 2643383279 5028841971 6939937510 …

Mivel a π irracionális szám (bizonyítás), tizedestört-alakja végtelen, és nem ismétlődik periodikusan. Néhány tizedesjegynyi pontosság többnyire elegendő a mérnöki és tudományos munkákhoz, de modern számítástechnikai módszerekkel már 100 billió (1014) jegyét is kiszámították, mégsem fedeztek fel a számjegyek közt semmilyen mintázatot.

3.14 (március 14), avagy a π (pí) világnapja

A π számértéke Bécsben a Karlsplatzon

3.14 (március 14), avagy a π (pí) világnapja


Arkhimédész szobra Berlinben. Arkhimédész bebizonyította, hogy a kör kerületének és átmérőjének aránya ugyanannyi, mint területének és sugara négyzetének az aránya. Ezt nem hívta π-nek, de megadott egy módszert e számérték tetszőleges közelítésére, és adott rá egy olyan becslést, ami π értékét 3 + 10/71 (kb. 3,1408) és 3 + 1/7 (kb. 3,1429) közé teszi. A fölső határként megadott 22/7-et még a középkorban is általánosan használták a π közelítő értékeként.

A π sok olyan geometriai képletben szerepel, amelyek körökkel és gömbökkel kapcsolatosak.

3.14 (március 14), avagy a π (pí) világnapja

….

π (pí) világnapja – egy Pi-vers 150 tizedesjegyig

A valaha közölt pi-versek közül az alábbi a leghosszabb, amelyik valójában a piről, és annak keletkezéséről szól, és 150 tizedesjegyig készítette alkotója, Pothurszky Géza. A nullák helyén három pont … szerepel.

(3,1415926535 8979323846 2643383279 5028841971 69399375105820974944 5923078164 0628620899 8628034825 34211706798214808651 3282306647 0938446095 5058223172 5359408128)

Íme a szám, a híres, nevezetes pi,
melyet tudom már régen kutatnak.
Elismerve Ludolph számsorát
már az itt jegyzett húsz számon.
És tudjuk, vele sok kör kerülete
már az átmérők szorzatai.
Görög … pi betűként: végtelen szám,
a kerületek hosszát e jellel számlálod!
Már bármilyen kerületet tud „lemérni” ezzel,
s … jegye pontosan jó … eredményt számlál majd.
Egyiptomi régi írás, Rhind-papirusza is
már … emleget bizonyos, a körről való
… sekély, de meggyőző tudást.
Pi … értékről tudósokon keresztül
rögzítve, Biblia is ismertet …
Már Kína tudósaik, Cu Csung-cse,
Heng is, s a társaik … tudták értékét számítani.
Indiában is e szám értékeit … kutatták,
kilenc jegye (a sok pi számítás jó,
sőt) … nagyon pontos, kész jegyeik.
… Európában rég’ Novgorod járt élen.
Shanks, … Matsunaga, Sharp,
tudós … elmék érdemeik az új jel
a hiteles pi érték adó száma.
Korunknak „gépe” … számítja a pi értékeit.
– Pothurszky Géza, Sárospatak, 2015. május 12.
 
Forrás: wikipedia
…..

π (pí) világnapja – A minap találtam a FB-on ezt  ragyogó ábrát π (pí) hasznosságára:

 

 

Kép forrása: pixabay

π (pí) világnapja – Nem mellesleg ezen a napon született Albert Einsein is:

3.14 (március 14), avagy a π (pí) világnapja

Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus. Egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő dolgozta ki a relativitáselméletet, és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett eredményeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”.

Zsenialitására jellemző, hogy előre tudott jelezni olyan dolgokat, amelyeket 100 évvel később a gyakorlatban is bizonyítottak. 2016. február 11-én amerikai kutatók bejelentették, hogy gravitációs hullámokkal kapcsolatos elmélete igazolódott, ezzel a felfedezéssel egy új tudományág született, a gravitációshullám-csillagászat.

A hétköznapi emberek bizonyos köreiben ő vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben a Time folyóirat az „évszázad emberévé” választotta.

 

Antalffy Yvette

Hasonló cikkünk